Új hozzászólás Aktív témák

• #30692 thyeby őstag zonusz #30691

  Új Válasz 2015-04-26 19:36:36 #30692

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  thyeby

  őstag

  válasz zonusz #30691 üzenetére

  Nem hogy mellébeszéltél volna, hanem a lényeget fogtad meg épp.

  "tudja, hogy mik az ő elvárásai és értelmes kompromisszumot kössön."

  Mert amikor ez rendben van, akkor minden rendben lesz.

  A baj az, hogy aki barkácsol, és most vesz először gyalut, még nem is nagyon tudhatja, hogy mik az elvárásai. Ahhoz már kell minimális tapasztalat.
  Itt van pl ez a Bernardo gép. Nincs elég információnk róla a specifikáción kívül. És hol van az a specifikáció, ami legalább minden lényeges dolgot felsorol? Szóval számomra máig titok maradt, hogy kinek lehet ideális, de még az is, hogy egyáltalán ideális-e valakinek? Ezért már akkora összeget kérnek, hogy az ember nem mer belemenni zsákbanmacskába. Elég jónak tűnik. Ennyi. De elég jónak tűnt énnekem a tecsógazdaságos felsőmaró is. Tíz percig. A specifikációból pedig épp a tizenegyedik perc maradt ki.
  Nem könnyű gépet jól választani. Akkor sem, amikor az embernek már nem fáj kiadni érte akár többszázezret.

  Kicsit off, de mégsem annyira, hogy offba is tegyem:
  Van egy érdekes jelenség, ami engem elég régóta elég sokat foglalkoztat. Szegény ország vagyunk. Kicsik a munkabérek, és elég nagy a létbizonytalanság. Az autóipar már Magyarországon is eljutott oda, hogy az alapvető elvárásokat hozza. Ezt én komoly előrelépésnek, fejlődésnek ítélem meg. Ha egy autó csak ezeket hozza, mint biztonságban és gazdaságosan A-ból B-be jutni, az már nem kell senkinek. Az a kocsi már nálunk is fapadosnak, kevésnek számít. A fórumokon, teszteken rendre kibabrálnak az ilyen kocsikkal, hogy kicsi az utasoknak a lábtér, hogy zörög a műszerfal, hogy nincs epéesábéjesz, és így tovább. Szóval itt már mi is finnyáskodunk. A szerszámpiacon még sok terméknél tapintható, hogy elég lenne nekünk az, ha stabilan A-ból B-be barkácsolhatunk egy szerszámmal biztonságosan és gazdaságosan. És tömegével adnak el olyan szerszámot, ami ennek az elvárásnak nem képes eleget tenni. Ezt én nem úgy élem meg, hogy igénytelenség az emberek részéről. Hanem úgy, hogy tudatlanság. A barkács kategóriáról az emberek azt hiszik, gondolják, hogy barkácsolásra valók. (Azért a barkácsolást is lehet árnyalni, kategóriákba kasztolni.) A barkács kategóriát én a szerszámpiacon úgy élem meg, hogy azok a gépek, eszközök, amiket a mi egyébként is tervezett elévülésen alapuló világunkban úgy terveztek meg, hogy kevés használat után tönkremenjenek. És ezt eladják olyan jól hangzó dumával, hogy barkácsolásra teremtették. Amikor én még csak barkácsoltam, akkor is pontosan akartam dolgozni. Csak ezt nem napi nyolc-tíz órában, hanem néha hétvégeken szabadidőmben és akkurátusan. Ha barkácsoló szemmel nézem, akkor is elfogadhatatlan számomra, hogy egy lamellózó nem képes pontos helyre szabályos lyukat marni, vagy egy akkus fúró akkuja egy év után garantáltan behal. De még a tokmánya is. Ha barkácsoló vagyok, akkor is el akarnék jutni A-ból B-be, s nem rendre megállni áésfélnél, hogy aztán vegyek újabb ilyen áésfeles barkácsgépet. Amikor csak egy marokszerszámról van szó, ez akkor is bosszantó. De amikor többszázezres gyalugép a tét, akkor mit mondhatnék? Amiket én soroltam alapvető elvárásként egy gyalugéppel szemben előző hozzászólásomban, azokban semmi, de semmi extra nincs. Csupán az A-ból B-be stabilan és gazdaságosan.
  Van egy metebó 300-as kombigépem. Nem tud szegény egyengetni. Állítási lehetőség nincs rajta (legalábbis én nem tudok ilyen lehetőségről), kifli a két asztal. Utolsó hazai ára félmillió felett volt. Nos ebből az aspektusból, Te jobban jártál a matebóval, másképp szólva szerencsésebben választottál, mert az egyengetőért egy kanyi vasat sem adtál, én meg jó sok pénzt, de egyengetni ugyanúgy nem tudok, mint te.

  Amikor túllihegem a barkácsolóknak szánt tanácsommal a dolgot, akkor én azt nagyon lelkiismeretesen átgondolom többnyire. Abból indulok ki, hogy mit tennék, ha barkácsoló lennék. És én már járok ott, hogy ez az ábólbébe dolog stabil követelmény a lehetőség szerinti legkisebb kockázattal. Akkor is, ha csak barkácsolok. Megtanultam, hogy ami nem tud ábólbébe vinni engem stabilan, az mind baromira, de baromira drága. Nem kitaláltam, nem kikövetkeztettem, hanem megtapasztaltam, és megtanultam.
  Az a fajta vagyok, aki úgy gondolkozik, hogy ha lyukat kell fúrni a téglafalba, akkor sokkal bölcsebb megvenni egy használt makita fúrókalapácsot ugyanannyi pénzért, amennyiért kapnék egy új ződbosch ütvefúrót. Mert addig fej fej mellett leszünk azzal, aki elszaladt inkább az új barkácsgépért, amíg feltesszük mindketten az új függönykarnist a helyére, de ami utána következik, ott könnyen előnybe kerülhetek hamar.

  [ Szerkesztve ]

  Több fa van, mint asztalos!

Új hozzászólás Aktív témák