Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Gyantusz

    tag

    válasz mityku #3820 üzenetére

    Pampucolás helyett lehet a pacsmagolás lett volna a jobb...

    Ki tudja, mi az a ''kuttogás''?

    Egyébként én sem vagyok mindenható.
    (A szóismétlésekre azért odafigyelhettem volna.)


    A könyvet megnéztem, oly annyira, hogy meg is vettem!
    Íme:
    Horthy István repülő főhadnagy tragikus halála, Autor Könyvkiadó Budapest (2. kiadás), szerkesztette: özv. Horthy Istvánné.
    [link]
    Halálának 50. évfordulójára lett kiadva az első kiadás (Cascais, Portugália, 1992).
    Akit érdekel, nézze meg, keményen 599 HUF az Alexandra Könyvesházban (Nyugati tér, 3. em., pénztárnál balra, kissé eldugva). Még van belőle bőven.
    Hát, nem rossz dokumentum gyűjtemény.

    A történet:
    Aznap, 1942. augusztus 20-án reggel 5-kor két géppárt indítottak az ilovszkojei repülőtérről. A részletes bevetési parancsot a géppárpk-ok előző nap este kézhez kapták a századparancsnoktól. Feladatuk két közelfelderítő (kf.) gép oltalmazása volt.
    1. géppár: Bánlaky György főhadnagy (pk.), Szabó István hdp. őrmester (kísérő).
    2. géppár: vitéz nagybányai Horthy István főhadnagy (pk.), Nemeslaki Zoltán őrmester (kísérő).
    A 2. géppár a déli sávba tartó (jobb fordulóban levő) kf. gép befogása után nem követi és nem repül be a sávjába (emelkedve jobb fordulóval), hanem megszegve a bevetési parancsokat, szűkített balfordulót kezdenek. A szűkítés olyan mértékű, hogy a kísérő (angolul wingman) nem tudja pk-át kísérni és kiválik a formációból. A hivatalos minősítést, amit a Baleset Kivizsgáló Bizottság adott ki, Szabó Mátyás százados (szdpk.) jegyzőkönyve alapozta meg. Belőle részlet:
    ''Az alacsonyabban repülő felderítőgép <kb. 200 m> mögé már a repülőtér légterében egy szűk fordulóval be akart sorolni. A teljes terhelésű gépnek a fordulóban kellő sebessége nem volt. A gép orrát balra leadta, emiatt lecsúszott... gépét ezért a zuhanásból felvenni nem tudta, aminek következtében meredek szög alatt (70 fok) földbe fúródott.''

    A Horthy-könyv 207-213. oldalain egy bizonyos Horváth Sándor (egykori zubó-vadászbombázó pilóta szakaszvez., rehab. hadnagy) közli a tényleges esetet, ugyanis 2000. tavaszán megszerezte a kísérővel (Nemeslaki Zoltán őrm.) készített jegyzőkönyvet (mindezt levél formájában írta meg az özvegynek utána, ami a 2. kiadás végén helyet is kapott), miszerint Horthy nem az ominózus balfordulóban fúródott a földbe (és nem esett dugóhúzóba), hanem továbbrepülve ''felvette a kurzust'', ráállt a közelfelderítők repterének irányára. A repfeladat megszakítása Horváth szerint motorhiba(!) miatt következett be, ezt kívánta levelével bizonyítani.

    Idézek (211-212. o.):
    ''Bízott benne, hogy sikerül elérnie a kényszerleszálló-helyet, ahol futót, fékszárnyat engedhet.
    Neki nem adatott meg.
    A beállást követő gyors sebességvesztésből ezt a gépet megmenteni nem lehetett. Éppen ezért fájdalmas és igazságtalan Szabó Mátyás százados minden elmarasztaló mondata, különösen végső ítélete: ''A Kormányzóhelyettes Úr Főméltósága saját vezetési hibájának áldozata lett.''
    A motorhiba bekövetkezését külső megfigyeléssel is igazolni akarom. Ezért fontosnak tartom megemlíteni Baranyi Elek százados közlését. Ő a repülőgépet elhagyó ''csillaghullást'' látott, és azt rakétapisztoly-kilövésnek vélte.''
    Utána magyarázza, hogy túlterhelés alatt ez fizikailag lehetetlen, majd említ egy másik szemtanút, egy bizonyos Mészáros Rafael tizedest, aki a kf. reptéren őrszolgálatos révén távcsövön és szabad szemmel is figyelte a gépet, látta, hogy annak motorja ég, sárga lángcsóvát látott belőle kijönni.
    ''Megfigyelését parancsnokának azonnal jelentette, de Fraknói Miklós százados - nagy valószínűséggel - nem továbbította. Az irodalomban sem találtam leírást.''
    A kivizsgálókhoz ez a jelentés nem ért el (ez csak Horváth feltételezése), mert a BKB nem e szerint minősítette a repeseményt.

    Sajnos hivatalos (ellenőrizhető) forrásmegnevezések híján erre kissé a ''messziről jött ember azt mond amit akar'' érzésem támad, bár mivel ez egy levél, így talán el sem várható tőle a tudományos részletesség. A levélíró bizonyára talált forrást, csak nem publikálta (ált. ezért is kell a forrásjegyzék).
    De mindettől függetlenül hiánytpótló könyv!
    Elolvasásra és forrásnak mindenképpen méltó és csak ajánlani tudom!

    [Szerkesztve]

    [Szerkesztve]

    Örülj ifjú ember a fiatalságodnak! (A prédikátor könyve)

Új hozzászólás Aktív témák