- Samsung Galaxy A54 - türelemjáték
- Google Pixel 8 Pro - mestersége(s) az intelligencia
- Apple Watch Ultra - első nekifutás
- Vodafone mobilszolgáltatások
- Yettel topik
- Motorola Moto G24 Power - hol van az erő?
- Android alkalmazások - szoftver kibeszélő topik
- Milyen okostelefont vegyek?
- Motorola Edge 40 - jó bőr
- Xiaomi Smart Band 8 - folyamatosan
Hirdetés
-
Rossz üzlet az EV-kölcsönzés
it Küszködik az EV-kölcsönzés miatt a Hertz Global, még több EV-t adnak el.
-
Miniképernyős, VIA-s Epomaker billentyűzet jött a kábelmentes szegmensbe
ph A megfizethető, szivacsokkal jól megpakolt modell ötfajta kapcsolóval és kétféle színösszeállítással/kupakprofillal szerezhető be.
-
AMD Radeon undervolt/overclock
lo Minden egy hideg, téli estén kezdődött, mikor rájöttem, hogy már kicsit kevés az RTX2060...
Új hozzászólás Aktív témák
-
#65675776
törölt tag
Itt részletesebben tájékozódhatsz róla: [link]
Persze kérdés, hogy mégis hogyan tudtak volna vele áthajózni észrevétlenül az Atlanti-Óceánon. Mert zajt azt rendesen keltett volna a konténer, szóval a korábbi tengeralattjáró-útvonalakat nagyívben el kellett volna vele kerülni.
A másik probléma a pontosság. Ezt az SLBM-ek (Sea Launched Ballistic Missile - tengerről indított ballisztikus rakéta) esetén egészen a '80-as évek elejéig nem tudták megnyugtatóan megodani, ugyanis az inerciális navigációs rendszerek esetén alapvető fontosságú az indítási hely pontos ismerete, mivel ehhez viszonyítva képes számolni a röppályát. Azaz ha pontatlan a kiinduló pozíció, akkor még pontatlanabb lesz a becsapódás (a repülőgép fedélzeti INS-ek (Inertial Navigation System - Inerciális navigációs rendszer) is csak a GPS-szel való integrálás után váltak igazán hasznossá, addig az is nagy eredmény volt ha egy órai repülés után kevesebb mint 2km-rel tértek el a tervezett útvonaltól. Csak ugye a repülőgép fedélzetén ott ül a pilóta, aki szükség esetén a tereptárgyakat navigációs pontként alkalmazva helyesbíthette az útvonalat. Alapvetően így működik a TERCOM [link] is, ezért tudnak olyan pontosak lenni a manőverező robotrepülőgépek. Erre egy ICBM/SLBM nem képes, ahhoz túlságosan magasan repül). Hiába van a '70-es évek óta csillagnavigációs rendszer is gyakorlatilag az összes ICBM/SLBM fedélzetén, az is csak akkor tud kielegítő eredményt adni, ha a kijelölt pályától csak egy bizonyos mértékben tér el a rakéta (tetszik nem tetszik, az ICBM/SLBM/IRBM-ek nem éppen a manőverezőképességükről híresek. A hatótávolságukat pedig alapvetően befolyásolja az égésvégi sebesség, és az égésvégi ponti irányvektor. Ha a hajtóművek leállítása nem eléggé pontos (időben), akkor nincs az az irányítórendszer, ami a cél közelébe juttatná őket). Az A4 fedélzetén viszont csak egy kezdetleges INS volt, ami még akkor is nagy CEP-et eredményezett, ha pontosan ismert helyről indították a rakétát.