- Apple Watch Sport - ez is csak egy okosóra
- Motorola Moto G24 Power - hol van az erő?
- Redmi Note 9 Pro [joyeuse]
- Fotók, videók mobillal
- MIUI / HyperOS topik
- Franciaországban nyit a Honor 200 Lite
- Világító alma helyett világító tok és szíj az almákra
- Garmin Forerunner 165 - alapozó edzés
- Na, még egyszer, csak ezúttal OnePlus Open néven
- Telekom mobilszolgáltatások
Hirdetés
-
VR játék lesz az Alien: Rogue Incursion
gp Az év végén érkező program PC-re, Meta Quest 3-ra és PlayStation VR2-re érkezik a tervek szerint.
-
Toyota Corolla Touring Sport 2.0 teszt és az autóipar
lo Némi autóipari kitekintés után egy középkategóriás autót mutatok be, ami az észszerűség műhelyében készül.
-
A Video AI lehet a One UI 6.1.1 ütőkártyája
ma Vagy hogy fogja a mesterséges intelligencia manipulálni a mozgóképeket?
Új hozzászólás Aktív témák
-
#65675776
törölt tag
Itt részletesebben tájékozódhatsz róla: [link]
Persze kérdés, hogy mégis hogyan tudtak volna vele áthajózni észrevétlenül az Atlanti-Óceánon. Mert zajt azt rendesen keltett volna a konténer, szóval a korábbi tengeralattjáró-útvonalakat nagyívben el kellett volna vele kerülni.
A másik probléma a pontosság. Ezt az SLBM-ek (Sea Launched Ballistic Missile - tengerről indított ballisztikus rakéta) esetén egészen a '80-as évek elejéig nem tudták megnyugtatóan megodani, ugyanis az inerciális navigációs rendszerek esetén alapvető fontosságú az indítási hely pontos ismerete, mivel ehhez viszonyítva képes számolni a röppályát. Azaz ha pontatlan a kiinduló pozíció, akkor még pontatlanabb lesz a becsapódás (a repülőgép fedélzeti INS-ek (Inertial Navigation System - Inerciális navigációs rendszer) is csak a GPS-szel való integrálás után váltak igazán hasznossá, addig az is nagy eredmény volt ha egy órai repülés után kevesebb mint 2km-rel tértek el a tervezett útvonaltól. Csak ugye a repülőgép fedélzetén ott ül a pilóta, aki szükség esetén a tereptárgyakat navigációs pontként alkalmazva helyesbíthette az útvonalat. Alapvetően így működik a TERCOM [link] is, ezért tudnak olyan pontosak lenni a manőverező robotrepülőgépek. Erre egy ICBM/SLBM nem képes, ahhoz túlságosan magasan repül). Hiába van a '70-es évek óta csillagnavigációs rendszer is gyakorlatilag az összes ICBM/SLBM fedélzetén, az is csak akkor tud kielegítő eredményt adni, ha a kijelölt pályától csak egy bizonyos mértékben tér el a rakéta (tetszik nem tetszik, az ICBM/SLBM/IRBM-ek nem éppen a manőverezőképességükről híresek. A hatótávolságukat pedig alapvetően befolyásolja az égésvégi sebesség, és az égésvégi ponti irányvektor. Ha a hajtóművek leállítása nem eléggé pontos (időben), akkor nincs az az irányítórendszer, ami a cél közelébe juttatná őket). Az A4 fedélzetén viszont csak egy kezdetleges INS volt, ami még akkor is nagy CEP-et eredményezett, ha pontosan ismert helyről indították a rakétát.
Új hozzászólás Aktív témák
- LG NanoCell 55NANO766QA Halvány píxel csík
- Philips 58PUS8545/12 1 ÉV GARANCIA Játék üzemmód
- Tyű-ha! HP EliteBook 850 G7 Fémházas Szuper Strapabíró Laptop 15,6" -65% i7-10610U 32/512 FHD HUN
- Bomba ár! HP EliteBook 840 G5 - i5-8G I 8GB I 128GB SSD I 14" FHD I HDMI I Cam I W10 I Gari!
- The Last of Us Part I Ps5