- Apple iPhone 13 - hízott, de jól áll neki!
- Fotók, videók mobillal
- Samsung Galaxy Watch (Tizen és Wear OS) ingyenes számlapok, kupon kódok
- Samsung Galaxy Watch6 Classic - tekerd!
- Realme 9 Pro+ - szükséges plusz?
- Samsung Galaxy Watch5 Pro - kerek, de nem tekerek
- Xiaomi 13T és 13T Pro - nincs tétlenkedés
- Volkswagen ID.7 menetpróba
- Xiaomi 14 - párátlanul jó lehetne
- Motorola Edge 30 Ultra - a 200 megapixeles kérdés
Hirdetés
-
Rövid videón a hamarosan megjelenő Sand Land
gp Toriyama utolsó videojátékos munkájának gyümölcse jövő hétvégén debütál.
-
Az alaplapok okozhatják az újabb és gyorsabb Intel CPU-k instabilitását?
ph Erre enged következtetni, hogy olcsóbb deszkákkal, illetve az OEM-eknél sokkal ritkábban fordul elő a probléma.
-
Toyota Corolla Touring Sport 2.0 teszt és az autóipar
lo Némi autóipari kitekintés után egy középkategóriás autót mutatok be, ami az észszerűség műhelyében készül.
Új hozzászólás Aktív témák
-
#65675776
törölt tag
Mivel a felsorolt játékok mindegyikét kipróbáltam (végig viszont csak a CC-ket játszottam, a SWINE és a CP olyan szinten szánalmas szerintem, hogy nagyon hamar abbahagytam), azt kell mondjam a két utóbbihoz bizony elég erősen merítettek a CC sorozatból. (Mondhatni lemásolták a lényegi felépítését a játéknak.)
Csakhát a SWINE és a CP (amelyek alapvetően ugyan arra a motorra épülnek) esetén én pl egyáltalán nem találkoztam gyalogsággal! Alapvető hiba. Emellett ami baromság, hogy az egységek alig látnak tovább az orruknál! A CC-ben átlátja viszont az egész pályát (akinek nem megy 5-600m átlátása, az már simán vak), rejtőzni csak a tereptárgyak mögött lehet. Ahogy a valóságban. Ergo a SWINE és CP esetén az arányok rettenetes mértékben el vannak torzítva. -
JagdPanther
aktív tag
válasz Sztripi #2995 üzenetére
hát nem tudom ki vezette ki Németo-t a '29-es világválságból, ill annak utóhatásait ki oldaotta meg. én abban az időben hittem volna Hitlernek. najó, '45-ben már nem biztos de akkor is a hazáért harcolni szerintem jó ügy, majdnem függetlenül a haza vezetésétöl, és annak ideológiájától. az meg hogy a végén már a saját népét szidta az annak a jele, hogy nem volt 100%-osan döntésképes állapotban...
-
Nowhereman
őstag
válasz #65675776 #2969 üzenetére
Sőt a NOTAR-ok még tolatni is tudnak farokrotor nélkül?
Autorotációval ellenséges területen landolni nem veszteség?
És főrotor nélkül melyik helikopter tud autorotációval leszállni? Hogy a koaxiállissal is megy az autorotációs leszállás, arról végigkérdezheted a mezőgazdasági helikopáterek pilótáit.
És a búr háború néhány csatája nem teszi világossá neked, hogy a ládzsa jobb a hátultöltösnél? A Mi-28 alulmaradt a Ka-50-el szemben még anno/manőverezőképességben is/. Késöbb amiatt porolták le, mert kétüléses kellet, és a Ka-52 félrecsúszott egy konstrukció volt - lehet, hogy ezt értetted félre/igaz azota van a kétüléses Ka-50-2 ami megint kenterbe veri a Mi-28-at/. Más, hogy a rotorok nem érhetnek össze, mert a távolságuk egy vastag nagyságrendel több mint ehhez szükséges. A rotorok távolságát az áramlástani viszonyok adják ilyen nagyra, nem a lehajlás. Ebböl viszont kitalálható egy valós hátrány: zajosabb...Utánam a kondenzcsik!
-
#65675776
törölt tag
válasz Nowhereman #3003 üzenetére
A sima helikopterek is tudnak tolatni. Egyébként ezt a megjegyzésedet nem értem mire mondod.
Veszteségnek veszteség. Csakhát nem a gép a lényeg, hanem a legénység. Ha az megmenekül és visszakerül a saját csapatokhoz, akkor sokkal kevesebbet veszítettünk, mintha ott halt volna a lezuhanó gépben.
Nem mondtam, hogy a koaxiális rotorú gép nem tud autorotálni. Viszont mivel a főrotor az egyetlen rotora, ha az megsemmisül, akkor nincs ami lassítsa a zuhanását. Hagyományos szerkezet esetén viszont, amennyiben kiesik a farokrotor, még mindig megvan az autorotáció mint lehetőség. Ez jelentős előny, mármint a jól elkülönített felhajtó- és vonóerőtermelő és kiegyenlítrő rotor. Amennyiben két főrotorod van (pl tandem), akkor az egyik kiesése már jó eséllyel végzetes. A koncentrált rotorrendszer, mint a koaxiális fokozza a sérülékenységet. -
csibor
őstag
Ha az oroszok ugy döntöttek hogy rendszerbe álitják a Ka 50-est és máig 1db nincs rendszerben annak csak van valami oka nem?A notar meg talán a lehetséges jövő,majd kiderűl
-
Nowhereman
őstag
válasz #65675776 #3004 üzenetére
Na most álljunk meg!
persze, hogy mind tud, de nem farokrotor nélkül!
Miket akarsz te most vakitani?
A nem koaxális gépeken sem sérülhet meg a főrotor, csak a farokrotor? A koaxiálsiokon meg egyetlen főrotor van a két egytengelyü ellenforgó helyett?Utánam a kondenzcsik!
-
td
senior tag
Szerintem is csak lustaság kérdése, hogy mit hogyan sz*rnak el ezekben a játékokban. Vagy csak a mai PC-k nem olyan erősek, mint amilyennek a marketingesek beállítják őket Amit kötve hiszek, szóval szerintem nem lenne olyan nagy wasistdas egy kicsit jobban odafigyelni. Csak hát akkor már tesztelni is jóval többet kéne...
A daa-raa által említett aránytalanságokra bizony jó ellenpélda a Command&Conquer, abban nekem tetszett minden, életszerűnek is gondoltam anno. Nem úgy, mint a Starcraftot, bár az nem ez a téma.''Pre-visualization hardware by AMD Opteron processors.''
-
Frakk
tag
válasz #65675776 #3001 üzenetére
Minden amit a swineról írtál igaz, annak a játéknak gyakorlatilag semmi köze sincs a valósághoz. Azt még ki is hagytad, hogy nincs benne olyan, hogy egy járművet egy találattal meg lehetne semmisteni. Mindent lőni kell percekig, hogy szétrobbanjon, szóval ez nem kérdéses, teljesen irreális. Ezért gondolom, hogy nem illik a második vh-s témához ez a fajta játékmenet, viszont a nyuszi vs disznó háborúban sztem még erlmegy , mivel maga a történet is csak ''mese''. Egy ilyen alaptörténet után nem tudom mire számítottál, amikor neki álltál a swine-al játszani . Nekem bejött a történet, és a játékmenet is. Az én bajom az, hogy a panzerz = SWINE + gyalogság, és ennyi. Na a swine felépítésű játék viszont szerintem egy ''komoly'' sztorihoz butaság, a nyuszi vs disznó küzdelemben viszont vagy tetszik vkinek, vagy nem. Ez már tényleg ízlés kérdése.
-
#65675776
törölt tag
Valahogy a Tiberian Sun-ban pl nem zavart, hogy nincs egylövéses halál.
A SWINE esetén már inkább. Mellesleg az agyon ajnározott ív mentén fordulás abban nyilvánult meg, hogy két járműszélességre levő fa között sem volt képes egy jármű elmenni, hanem nekiment mind a kettőnek. Addig forgolódott, míg rommá nem lőtték.
Ami még nagyon leegyszerűsített a SWINE és CP-ben, az az előmeneteli rendszer. Bár pontosabb megfogalmazás lenne a szánalmas. Összesen három vagy négy szint? ROTFL. A CC széria elég rendesen ráver a mezőnyre ebből a szempontból is (őrnagy-i rangig lehet eljutni, és a raj/jármű személyzetének minden tagja külön külön fejlődik. Lehetne hosszasan sorolni még a dolgokat, de nem lenne elég rá a hely).
Nowhereman: Persze, hogy megsérülhet a hagyományos konstrukció esetén is a főrotor. Viszont a teljes hajtási rendszer nincs koncentrálva egy helyre (mint a koaxiálisnál), ezért nagyobb a sérülésállósága. Ha annyira felsőbbrendű a koaxiális elrendelés, akkor miért nem az terjedt el általánosan? Erre válaszolj nekem.
Csecsenföldön az addig legyártott proto és előszériapéldányokat vetették be.
[Szerkesztve] -
-
Frakk
tag
válasz #65675776 #3019 üzenetére
Ebben egyetértek veled. A SWINE az viszont nem valós alapú, ezért lényegtelen hogy reális e. A SWINE az csak egy mese. Mondjuk ez meg is látszik a játékosain , Gamespyon lenyomtam már pár kört multiban, és elárulom, hogy az átlagéletkor valahol 10 és 15 között van . Na és akkor egy ilyen játékra építenek egy második vh-sat, hát az tényleg brutális melléfogás. Bár igaz, a németek véleménye szerint pedig nem az, de ez csak annyit jelent, hogy más az ízlésük, mint ahogy a miénk is különböző, merthogy én mindennek ellenére szeret(t)em a SWINE-t.
Én azért játszom, hogy kikapcsolódjak .
Hú, hát kicsit szétoffoltuk a topicot -
Sztripi
csendes tag
válasz #65675776 #2999 üzenetére
Igen abszolute egyetertek. Az hogy benak az nem kifejezes. Close Combat 2 mellesleg szerintem a legjobb a sorozatbol. A negyes felejtheto volt... A mai ''valos ideju'' strategiak nem valami jok... NAGYON faraszt amikor harom - negy katona szetgeppuskazza a tankot...
Igen meg most is neha eloveszem a CC 2 - tot (Close Combat) . De en sokkal jobban szeretem a taktikai vagy strategiai szintu szimulaciokat... Mint emlitettem V for victory... Az underdogson gond nelkul le tudod tolteni...
Megeri megnezni... A mostani jo jatekok koze tartozik pl. a WIP uj es kegyetlenul durva, csak egy baja van idomiliomos kell hogy legyel, de emberi ellenfel ellen durva - a szo szoros ertelmeben az osszes vadaszszazadtol kezdve az osszes hadihajoig szerepel benne brigad szinte a szarazfoldi hadmuveletek is... (WIP - war in the pacific). De itt van termeszetesen a War in Russia, vagy Operiational Art of War, esetleg a kedvencem igaz hogy egyszeru de kegyetlenul elvezheto a War in Europe (en tartom a rekordot - a haveraim kozott - 3 het haboru alatt sikerult 38 millio halottat - persze nem ez a cel de okorkodtunk - ugy hogy nem lett totalis atomhaboru)I wish you luck, speed and freedom from stupidity! - VAL
-
#65675776
törölt tag
válasz Sztripi #3021 üzenetére
''De itt van termeszetesen a War in Russia, vagy Operiational Art of War, esetleg a kedvencem igaz hogy egyszeru de kegyetlenul elvezheto a War in Europe (en tartom a rekordot - a haveraim kozott - 3 het haboru alatt sikerult 38 millio halottat - persze nem ez a cel de okorkodtunk - ugy hogy nem lett totalis atomhaboru)''
Őszinte elismerésem. Hitler és Sztálin kispályás... -
Sztripi
csendes tag
válasz #65675776 #3022 üzenetére
Sajnos nem tudtam elöbb megnyerni, mert, meg kellett, hogy áljak belgium határán egy hétig - tul magas volt a sugárzás szintje.
De ez azért közös munka volt... Budapest is kapott kettö NUKE-ot, de belgium, hollandia és anglia sokat kapott, valamint németország mindkét fele, plusy a csehek.
De én csak katonai és logisztikai célpontot löttem.
[Szerkesztve]I wish you luck, speed and freedom from stupidity! - VAL
-
Sztripi
csendes tag
-
szicsu
őstag
HI!
Láttam hétvégén egy dokumentum filmet (sajnos csak a végét láttam), hogy milyen ügyesek voltak az orosz tengeralatjárók.
1945 elején három hajót sűllyeztettek el az orosz tengeralattjárók:
A Gustlow, a Goya és egy harmadikat (a nevére most nem emléxem) .Ezzen a három hajón kb 20 000 civil és sebesült katona vesztette életét...
Tud valaki pontosabbat ezekről az eseményekről?''Az alkotó élet titka az, hogy felnőttkorban is megőrizzük a gyermekkor szellemét.''
-
#65675776
törölt tag
A németek alapvetően mindenre lőttek, amin nem az ő vagy szövetségeseik zászlaja volt.
A II. vh-ban az oroszok alkalmazták a legalacsonyabb hatékonysággal a tengeralattjáróikat. Úgyhogy szicsu ezen is gondolkozz el, amikor megkérdezed, vajon miért is volt olyan hatékony az amerikai tengeralattjáró flotta. Az oroszok ugyan azok ellen szinte semmit sem tudtak felmutatni. -
szicsu
őstag
válasz #65675776 #3030 üzenetére
Nem az a gondom, hogy az oroszok elsüllyeztettek 3 hajót, hanem az, hogy a törtéánelem és a nyilvánosság nem nagyon jegyzi
És megind bebizonyosodott hogy a győztesek írják a történelmet....''Az alkotó élet titka az, hogy felnőttkorban is megőrizzük a gyermekkor szellemét.''
-
mityku
aktív tag
válasz #65675776 #3030 üzenetére
A korlátlan tengeralattjáró hadviselés/háború kifejezés lényegében ezt takarja, nem? Kezdetben csak hadihajók voltak a célpontok, aztán tényleg minden ami vízen mozgott és nem ''baráti'' hajó volt, azt támadták.
Mondjuk azt nem tudom, hogy az orosz/szovjet tengeralattjárók milyen taktikát alkalmaztak illetve hatékonyságuk (illetve ezt mondtad, hogy milyen hatékonysággal operáltak) milyen volt, de a Monarchia idejében (I. vh-ra gondolok ezalatt) megkezdődött a hadviselés tengeralattjáró ügyben (Németország és a K.u.K. részéről), oroszok/szovjetek milyen szinten álltak abban az időben?
PC-s játékokra egy pár szó erejéig vissza:
Nekem nagyon tetszett a Sudden Strike nevü játék, na ott aztán volt gyalogság meg minden, ami szem-szájnek ingere!
Csak egy hátránya volt! Baromi nehéz volt számomra!
[Szerkesztve]Optimistán bele a reménytelenségbe! ''a légifölény olyan mint a pénz: nem boldogít, de nem árt ha van'' - by: JagdPanther
-
Kain
senior tag
Játékokal kapcsolatban,Red Orchestát Ostfront '41-45,ezt probáljátok ki.Alapvetően fps,de nekem megfelelően reálisnak tűnik,mind fegyverek terén,mind választható kasztok.Pl van parancsnoki kaszt,aki össze tud hangolni egy falkányi páncélost,és több irányból megközelive,tökéletes időzitéssel veszik be a falut
-
#65675776
törölt tag
Ennek majd utánanézek.
A Sudden Strike-ot akkor tettem le, amikor egy Stalin II három lövésből kilőtt két Jagdtigert és egy Sturmtigert. Emellett a Fog of War jellegű baromságoktól tudok még agylobot kapni. Nem igaz, hogy egy kib@szott jármű vezetője/irányzója/parancsnoka éppen csak az orráig lát! A FoW-nak semmi keresnivalója sincs egy valós alapú játékban. Mellesleg szerintem egyáltalán nem az a fontos, hogy ezer karaktert egyenként tudj irányítani (ezzel sztárolták a fejlesztői a Sudden Strike-ot). Főleg, hogy nincs olyan parancsnoki szint, ahol ilyesmi lehetséges. A legkisebb önállóan bevethető egység a szárazföldi haderőknél a raj. Tehát ez alá menni irányítási szinten egy stratégiai jáékban felesleges (inkább baromság). A játék nehézségét alapvetően ez okozta: minden apró szir-szarral neked kellett foglalkozni. Irreális. -
td
senior tag
Könyvesboltban egy egész jó kis könyvre akadtam. A címe: A Stratégia a modern korban, a Zrínyi kiadó adta ki. Több szerző műve, én a 120-133-ig terjedő részt olvastam el (Stephen Bidell), amelyben a szárazföldi harcokban alkalmazott elveket mutatatta be vázlatosan az írója. Nagyjából leírom az idevágó részeket, amiről már volt is szó korábban.
Az első világháborúban szerzett tapasztalatokat a szövetségesek nem használták fel, inkább radikálisabb változtatásokat eszközöltek a gépesítés jegyében, és az angolok pl. ''tiszta'' harckocsi-egységeket hoztak létre. Közben a németek ott változtattak, ahol kellett, a páncéloshadosztály részét képezte a gyalogság, a tüzérség és a műszakiak is, és a háború első szakaszában az összehangolt kombinált támadásnak köszönhetően sikereket arattak. Annak is köszönhették ezeket a sikereket, hogy a védelem mélysége a franciáknák kicsi volt, és nem a hátországban tartották a csapatok nagy részét, ami ellentétes volt azzal a gyakorlattal, ami az I. vh-ban kialakult. Tehát a lényeg az lett volna, hogy mélyebb védelem mellett a csapatok nagy része tartalékban van, készen a gyors átcsoportosításokra, hogy aztán a kellő helyre vezényelhessék őket. A Nagy Háborúban ugyanis, a kezdeti szakasz után kialakult egyfajta taktika a frontokon, amiből meríteni lehetett/kellett volna. Eleinte egyszerű egymásnakesésből állt a támadás, később kezdtek ráállni az előbb ágyúzás majd roham módszerre. Ez eleinte problémát okozott, mert előfordult, hogy a saját csapatait ágyúzta szét valamely fél, nehézkes volt a támadás összehangolása, a csapatok szétszóródtak a két vonal között, és a támadás, a koordináció lehetetlensége miatt, elakadt. Ágyúzni tudniillik, vagyis az ellenséget lefogni, addig kellett, amíg a saját csapatok előrenyomulnak, és az utolsó pillanatban befejezni, de ez nem mindig ment tökéletesen - a fél-, vagy visszavont üzenetekből sokszor csak káosz lett a tüzérség soraiban. Kétféleképpen lőttek amúgy, közvetlenül (''egyenesen'') és közvetve (''ívelten''), és utóbbit alkalmazták inkább előszeretettel, pl. mert biztonságban voltak az ágyúk, plusz tovább lehetett tűz alatt tartani az ellent - de nehezebb volt a koordináció. A lényeg, hogy a kezdeti nehézségeket kiküszöbölték, a gyalogság kisebb rohamcsapatokban kezdtett támadni, ám mivel idővel mindkét fél kidolgozta és finomította ezt a taktikát, a háború oda-vissza foglalásból kezdett állni. Ahogy mondták akkoriban, egy vonalat nem elfoglalni a nehéz, hanem megtartani, mivel ha a csapatok túlságosan előre mentek, túl a saját tüzérség lőtávolságán, akkor számíthattak arra, hogy az ellenség visszafoglalja, amit megszereztek. Tehát a taktikázás kimerült ennyiben, az nyert, aki tovább bírta utánpótlással. Annyit variáltak még, hogy igen heves, és rövid tűz alá vettek egy-egy területet, hogy a másik fél ne nagyon tudja kideríteni a készülő roham helyét (a kezdeti hosszú ágyúzással ellentétben).
Namost ez a fajta kombinált támadásmód vált be a németeknek, erre nem voltak felkészülve szövetséges oldalon, de később, amikor újratanulták a leckét, és nem küldték be pl. egyedül a páncélosokat a harcba, akkor ugyanaz a helyzet alakult ki, mint harminc évvel korábban: az győzött, aki tovább bírta utánpótlással. A ruszkiknál meg ugye tudjuk, hogy a tisztikar lefejezése volt egy elég nagy horderejű baki, de a Barbarossa első szakasza után rájöttek, hogy inkább visszavonják a csapatokat, ''hátul'' szervezik át soraikat, és nem azonnal próbálják megállítani a németeket, hanem apránként visszavenni, ami odalett. Mondjuk ők előnyösebb helyzetben voltak annyiból, hogy volt hova hátrálniuk
Az angoloknál eleinte gond volt az is, hogy az arisztokrata származású admiralitás nem (szívesen) fogadta be az alulról jött műszaki szakembereket.
Amit a harckocsikról megemlít az I. vh. kapcsán, az annyi, hogy rettentően kimerítő volt egy akkori acélkoporsóban küzdeni, egy végtében egy napot is kellett nyomni, ami után igen rossz állapotban voltak a katonák. Egy beszámolóból kiderül, hogy ez 130-as pulzust jelentett, meg ketten ''eszüket vesztették, úgy kellett lefogni őket'', egy ember pedig átmentileg öntudatlan állapotba került az állandó zajban, gázokban.
Egy másik érdekes könyv, Christian Graf Von Krockow-tól: Churchill. Ebben is érdekes dolgokról esik szó, pl. hogy az I. vh. kitörésekor egész Európa ''lázban égett'', mindenki kitörő örömmel fogadta a hírt, Németországban rekord mennyiségű költemény született akkoriban a háborút dicsőítendő. Maga Churchill is így érzett. Az érdekes rész, ami némileg az előbbiekhez vág, ill. ahhoz, amiről már szintén volt szó itt a topicban, az a két vh. közötti időszak, főként a harmincas évek. Angliában általános háborúellenesség volt, egyetemisták pl. megszövegeztek egy kiáltványt, hogy soha többé nem fognak a királyért harcolni és meghalni. Ilyen körülmények között az a kormány, amelyik háborúra készül, habár a németek ezirányú törekvései nyilvánvalóak voltak, biztos bukásra számíthatott a soronkövetkező választásokon. Ugyanakkor egy olyan mértékű haditermelés, mint amire Hitlerék ráálltak, csődbe is juttatta volna az országot. Érdekes dolog volt még, amit Milton Keynes fogalmazott meg és Churchill is hangoztatott, hogy a jóvátétel, amit Németországnak kellett volna fizetnie, káros lett volna az angol gazdaságnak, hiszen ha pl. a németek szállították volna a ''hadihajó-dömpinget'', akkor mi lett volna az angol gyárakkal, gyári munkásokkal...? Viszont a háborús készülődés későbbi elindítása bizonyos szempontokból még jól is jött nekik, mivel korszerűbb (főleg vadászrepülő-) típusok kerültek hadrendbe, mint a németeknél (ahol csak úgy-ahogy tudták javítgatni a tendernyertes Messereket, ráadásul ugye tudjuk, le is állították a fejlesztéseket, amik '43 után készültek volna el).
Kitér a könyv a németországi viszonyokra is, Hitler óvatos terjeszkedésére, az engedékeny Chamberlein-re. AH előszeretettel hivatkozott pl. az első vh. végén Wilson által megfogalmazott 14 pontra, azon belül is a népek önrendelkezési jogára, mégpedig az ország határain kívül élő német nemzetiségűek kapcsán - itt ugye főleg a Szudéta-vidékről volt szó. Ebbe ugye nem igazán tudtak belekötni. Az Élettér-elméletben pedig szintén Kelet felé ''tekintgetett'', így aztán nem nagyon akarták megzabolázni, főleg, hogy ott volt a másik veszély, a bolsevizmus, amitől az angolok ''féltették Európát'', így még előnyösnek is látták, ha esetleg a két hatalom összecsap. Csehszlovákiára úgy tekintettek, mint ''a versailles-i szerződés által valahogyan összetákolt egyesülésre'', tehát velük sem sokat törődtek, amikor pedig Hitler megkapta, amit akart, gyakorlatilag ki is volt iktatva az erődrendszer, amit a határon kiépítettek. Egyetlen gond csak az volt, hogy lett egy benyúló ''tüske'' a birodalom oldalában, amit aztán pár hónappal később, tudjuk, ''kihúztak''. Churchill egyébként felhívta ennek bekövetkezésére a figyelmet, de ő kb. egy évet jósolt; más kérdés, hogy senki sem hitt a Parlamentben pesszimista nézeteinek. Érdekesség, hogy Hitler, végrendeletében, amit Bormann-nak diktált le, 1945 februárjában a szövetségeseket hibáztatja, hogy nem csináltak háborút Csehszlovákia ügye kapcsán, ő ugyanis azon a véleményen volt (akkor), hogy ebben az esetben megnyerhették volna háborút. Valahogy úgy mondta, hogy ''Akkor kellett volna megcsinálnunk!''
A másik dolog ezzel kapcsolatban a Rajna-vidék, ahova bevonultak ugyan, de azzal, hogyha a franciák ellenlépést tesznek, akkor azonnal kivonulnak. A franciák nem léptek, beletörődtek abba, hogy a németek megerősödtek. Tulajdonképpen ez már nem volt új dolog náluk, hiszen ''mi másért is építették volna a Maginot-vonalat...?'' - teszi fel a kérdést a szerző.
A munkanélküliség közben, ha jól emlékszem a számokra, Németországban 1938-ra lecsökkent 1,7%-ra, míg Angliában és az USÁban 20-35% között mozgott. Egyetemi professzorok megfogalmaztak egy kiáltványt (Seeborg-kiáltvány, ha jól írom), amiben üdvözölték az ország, a német nép Hitlerék által felvázolt jövőjét (pl. terjeszkedés Kelet felé, jó minőségű termőföldek és ''egészséges, erős génállomány'', ''vérfrissítés'').
Ennyit szántam mostanra, kicsit hosszú lett. Még két könyvet láttam, az egyik a D-nap 1944. Június 6. - A partraszállás története (Stephen E. Amborse), a másik A Luftwaffe szolgálatában- Harcaim a keleti frontról a szülőföld védelméig (Norbert Hanning). Ez utóbbi, mint azt a címe is mutatja, egy naplószerű elbeszélő mű, kicsit beleolvastam, és jónak tűnik. A másik is persze. ;)''Pre-visualization hardware by AMD Opteron processors.''
-
mityku
aktív tag
válasz #65675776 #3034 üzenetére
Igen Sudden Strike-ben az megnehezítette mondjuk a játékmenetet, hogy minden egyes emberkére külön kellett figyelni, ráadásul a tömegben teljesen egyformának tűnt mindegyik! Emlékszem abban láttam először ilyen ''brutál gépeket'' (szovjet nehéz hk-k)! Ha jól emlékszem a mesterlövésszel lehetett a legmesszebb ''látni'', csak az volt gáz, hogy néha a gépi ellenfél előbb leszedett, mint hogy az én m.lövészem (ill. én) észrevette volna az ellent! A játék demójával kegyetlen sokat játszottam, szivatott a gép rendesen , de egy idő után az ember kiismeri!
Azért eljátszottam vele (illetve lehet előkotrom valamikor és felteszem a gépre!). Nosztalgia Rulzzzz!!!!! (illetve biztos lesz némi hajtépés vagy billentyűzet csapkodás, ha esetleg valamely kedvelt egységet a szemét M.I. kilő! )
td: elég szép hsz lett! Gyantusz útjára lépsz???
''Még két könyvet láttam, az egyik a D-nap 1944. Június 6. - A partraszállás története (Stephen E. Amborse),''
Ez a mű megvan nekem 2 példányban!
Akitől kaptam, az elfelejtette, hogy kb 2,5-3 évvel ezelőtt, már megvette nekem! (a borítója változott csak meg)
[Szerkesztve]Optimistán bele a reménytelenségbe! ''a légifölény olyan mint a pénz: nem boldogít, de nem árt ha van'' - by: JagdPanther
-
Nowhereman
őstag
válasz #65675776 #3030 üzenetére
Csak tudnám, hogy miről habratyolsz néha napján? Az amcsik a japcsik ellen jeleskedtek, akik a tengeralattjáró elháritás terén szinte semmit sem tettek, az oroszok meg akkor kapcsolódtak be a japóvadászatba, amikor a flottából szinte semmi sem maradt... És az oroszok gyakorlatilag annyira az angolszászokra háritották a tengerek problémáját, hogy még a murmanszki konvolyokat sem nagyon kisérték.
Utánam a kondenzcsik!
-
-
mityku
aktív tag
Elcserélni elcserélném, de nem Reider-re!
Úgy érzem, hogy a két írő nem egy kategória! Ha van valami értelmes könyved vagy bármi más, akkor szívesen seftelek! (ja! Kurt R. - Géczi Z. - Nemere I. - Földi P. könyvek nem kellenek!!!! )
[Szerkesztve]Optimistán bele a reménytelenségbe! ''a légifölény olyan mint a pénz: nem boldogít, de nem árt ha van'' - by: JagdPanther
-
#65675776
törölt tag
válasz Nowhereman #3037 üzenetére
A hatékonyság jelen esetben a bevetett hajók mennyisége, az elsüllyesztett hajóteher éa a veszteségek összevetéséből áll. Az oroszok mindenkinél alacsonyabb eredményességet értek el.
-
#65675776
törölt tag
HT 2002/3 45-47. oldal
táblázat a 46.oldalon:
Egy harci veszteségre jutó elsüllyesztett hajó:
Szovjetunió: 1,56
Németország: 4,41
Nagy-Brit.: 8,22
Olaszország: 1,64
Japán: 1,40
USA: 4,62
Tehát alapvetően tévedtem, mert a japánok voltak a legkevésbé eredményesek. De az oroszok sem büszkélkedhettek (bár állításuk szerint a Tirpitzet a K-21 semmisítette meg...) szép eredményekkel. Láthatóan a britek voltak a legjobbak, utánuk az USA és a Németország következett.
Itt megtalálható az egész cikk (a jobb felső sarokban levő nyilakkal lehet lapozni): [link] -
mityku
aktív tag
válasz #65675776 #3042 üzenetére
''De az oroszok sem büszkélkedhettek (bár állításuk szerint a Tirpitzet a K-21 semmisítette meg...) szép eredményekkel.''
Lényegében választ kaptam a már korábban feléd intézett kérdésemre. Köszi!
K-21 semmisítette meg a Tirpitzet?? Persze!! Meg még mit??? A K-19 meg egy tökéletes konstrukció volt, nem? (Atomcsapda c. film) Kicsit sokat képzeltek az oroszok annak idején!
td: hát ha csak ezeket ajánlod fel egy remek könyv ellenében, akkor sajnállak! kurt R. elmehet a sunyiba, az összes könyve nem ér annyit mint S. E. A. könyve!
T-55??? Ne viccelj! Akkor már GSzP-055 - ''Táltos''!!!!! Lehet vele csapatni mindenhol!Optimistán bele a reménytelenségbe! ''a légifölény olyan mint a pénz: nem boldogít, de nem árt ha van'' - by: JagdPanther
-
szicsu
őstag
válasz #65675776 #3042 üzenetére
a briteknek volt majdnem a legnagyobb flottájuk, nem?
meg a németek a briteket aprították rendesen, meg fordítva is...
Az ororszok a németeket meg a szárazföldön....
azért ezt is számításba kell venni''Az alkotó élet titka az, hogy felnőttkorban is megőrizzük a gyermekkor szellemét.''
-
-
mityku
aktív tag
válasz #65675776 #3045 üzenetére
Ez tényleg érdekes! Mert úgy általában nagyon keveset lehet olvasni a brit tengeralattjárókról illetve tengerészekről! Sőt! Ha belegondolok, nem igen láttam ezzel a témával foglalkozó könyvet.
Optimistán bele a reménytelenségbe! ''a légifölény olyan mint a pénz: nem boldogít, de nem árt ha van'' - by: JagdPanther
-
Nowhereman
őstag
válasz #65675776 #3042 üzenetére
Ennyi gőzzel azt is mondhatnád, hogy a focisták hatékonysága kizavart ludtalpasok és a rugott gólok aránya, függetlenül attól, hogy azt az Akasztói fc.-nek, vagy a Brazil válogatotnak rugták-e, valamint attól is független, hogy a gólokat a 90 percben szórták-e, vagy az utána lévő tizenegyespárbajban. Roppant inteligens nézőpont. Az amcsik leginkább romboló kiséret nélküli egyenkén közlekedő(!) japán szállitóhajókat küldtek a tenger fenekére, mig a japán kapitányoknak kizárólag csak hadihajókat engedélyeztek/amiket azért ált. kisértek rombolók/, csak a háború végére engedélyeztek 3 torpedóig kereskedelmi hajók ellen. Aztán megint egy másik dolog, hogy ki uralja a légteret, mert ugyebár az angolszász kapitányok messze kevesebbet szenvedtek emiatt, mint a többiek./még az orosz flotta nagy részét is a kikötőkben sülyeszették el.
[Szerkesztve]Utánam a kondenzcsik!
-
Nowhereman
őstag
külön könyvet én sem tudok, de mondjuk egyrészt ők nem folytattak olyan extenziv tevékenységet/röviden, biztonsági mecset folytattak/, mint a németek, valamint a tengeralatjárósaikkal nem csesztek ki a admiralitásuk azzal, hogy a háboró elején csak hibásan konstruált mágneses detonátorokkal szerelt torpedókkal látták el őket/a britteknek volt annyi fenntartásuk, hogy az érinkezési detonátort is benne hagyták a torpedóban.
Utánam a kondenzcsik!