Barcelonába megy a teljes banda mindig, ez nem kérdés. Az MWC-t lefedni még így is kihívás. Az IFA viszont más, ide nem szoktunk maximális kiépítésben érkezni, mert elsősorban nem a mobilos dolgokról szól a rendezvény, hanem inkább a szórakoztatóelektronikáról. Tévék, házimozik, fejhallgatók, hangfalak képezik a kiállítás gerincét, ami egyébként tök érdekes, csak ez nálunk a Prohardver asztala.
Idén viszont eléggé máshogy néz ki a dolog. Ugyanis már most több olyan sajtóeseményre van meghívásunk, ami jó eséllyel új telefonokat, vagy ezekhez kapcsolódó jóságokat kínál. Megyünk a Huawei, a ZTE, a Lenovo, a Samsung, az Asus, az Alcatel és a Sony rendezvényére is, plusz lesz pár tartozékos találkozónk például az RHA-val, vagy az Olloclip csapatával. Ez már azért izmosabb lista, mint ahogyan Berlinben korábban megszoktuk, úgyhogy végül hárman kerekedünk fel, hogy a német fővárosba utazzunk. Bocha imádja Berlint, ezúttal én tartok vele, plusz csapódik hozzánk szentkuti11 is, aki félig a mobilos, félig az audió vonalat fogja felderíteni. Remélhetőleg idén nem hagyja otthon a személyijét, mint tavaly, amikor egy könnyed vonatozással pótolta a jócskán rövidebb ideig tartó repkedés élményét.
Persze az ilyenkor szokásos menetrend játszik itt is: a show 2-án nyílik hivatalosan, de már 31-én is van bejelentés, 1-én pedig szinte minden cég lezavarja a bemutatóit, úgyhogy ezen a két napon várható, hogy itt nálunk is dőlnek majd az újdonságok. Persze reméljük, hogy lesz bőven offtopik élményünk is, állítólag megint lesz valami Coolpad party (az mindig vicces), meg csinálgatunk interjúkat is, ráadásul eléggé összevissza lesz a csapat, mert Bocha a Lenovo jóvoltából utazhat ki, engem a Huawei szállít, szentkuti11 pedig megy fapadossal, emiatt máskor és máshova érkezünk, plusz a szállásaink is variálódnak.
Naptárunk jelenleg [+]
Ja, ha már szállás. Berlinben ugyebár nincs már Airbnb (illetve csak egy hónapra lehet kivenni lakást), úgyhogy találtam egy kiköpött ugyanolyan szolgáltatást, a neve Wimdu. Simán el tudom képzelni, hogy az Airbnb tulajdonosi köre csinálta, minden csont ugyanolyan, szóval itt nézegettem kérók után és találtam is egy tök király lakást, egy duplaágy és egy emeletes ágy alkotta a fekhelyhalmazt, ami három főre igazából abszolút érvényes. Pikk-pakk lefoglaltam, örültem, mint majom a farkának, mert elég jó árfekvésben volt, aztán írt németül a tulaj (Gabrielle), hogy hány éves a gyerek.
Milyen gyerek? Visszaírtam (összes német tudásomat és a Google fordítót is aktívan bevetve), hogy nincs gyerek, noha szentkuti11 még nem olyan rég mehet be egyáltalán egy dohányboltba, aztán jött a leforrázó válasz, hogy az emeletes ágy csak gyerekeknek van és ő bele is írta a leírásba. Németül. Hát pont nem olvastam el, csak azt néztem, hogy négy férőhelyes a hajlék, úgyhogy egy hosszas, körmönfont és német-angol keveréknyelven történő, a Wimdu supportot is bevonó ügyintézés kezdődött, aminek a végén sikerült visszanyerni a bepengetett összeget, de onnantól olyan alapos voltam az összes többi lakásnál, hogy kábé még a németet is angolra és magyarra fordítottam, hogy ne szaladjak rá megint erre a marhaságra.
