Hirdetés

2016. június 26., vasárnap

Gyorskeresés

Szponzorunk

Útvonal

Hírek » CES blog rovat

CES blog: Bejártuk San Franciscót

  • (f)
  • (p)
Írta: | | Forrás: Mobilarena

A kötelező nevezetességek megnézése mellett a szilvesztert is a városban töltöttük.

Miután levezettük a fárasztó repülőutat egy laza 9 és fél órás alvással és újratöltöttük az energiákat egy motelreggelivel (hozzávalók: instant-waffle és őrülten gyenge kávé), aztán be is vetettük magunkat San Francisco forgatagába. A szállásunk San Brunóban található, ami körülbelül egy órára van SF-től, és mivel egész napos bolyongást terveztünk, jobbnak láttuk otthon hagyni a kocsit és tömegközlekedésel menni. A BART a Bay Area Rapid Transit szavakat takarja, egy vonatról van szó, amely külvárosi részek összekötésére szolgál, kicsit több, mint négy dollárért be is vitt minket a központba, a pénzügyi negyed szélén, a Powell street megállónál szálltunk le. Mindkettőnknek teljesen új dolog az USA, így az aluljáróból a felszínre érve rögtön egy jó órás flesseléssel kezdtük a városnézést - felhőkarcolók, autók, boltok, árusok, hömpölygő tömeg, minden olyan mint a filmekben.


[+]

A nagy kultúrsokk közepette azért ráeszméltünk, hogy nem sok időnk van a városra, úgyhogy elkezdtük veretni. A célpont a Wharf volt, a terv szerint a város ikonikus kikötőjében akartuk elkölteni ebédünket, a számítások szerint két óra alatt le is gyalogolható a táv. Persze megpróbáltunk útba ejteni minél több nevezetességet, láttuk a Union Square-t, a város két legmagasabb épületét (Transamerica Pyramid a maga 260 méterével és az 555 California street, mely 237 méter magas), a zsibongó kínai negyedet, a kacskaringós Lombard streetet, rácsodálkoztunk a cable carokra, majd pedig szétcsorgattuk a nyálunkat az alábbi kilátásra, ami félúton fogadott.


[+]

Az első célt sikeresen teljesítettük, délre megérkeztünk a Wharfhoz, ahol kipróbáltuk a helyi specialitásokat, a clam chowder (sűrű kagylóleves), lobster bisque (homárleves) kombót elegánsan egy In-N-Out burgerrel vezettük le. Maga a kikötő elég jó hely amúgy, régi csatahajók, vitorlások és rengeteg sirály jellemzi, plusz látni lehet az Alcatrazt is, ahol dementorok őrizték a mágusvilág bűnözőit.

A Wharf után felpattantunk egy turistabuszra, amivel átvitettük magunkat a Golden Gate hídon. Akármennyire is közhelyes dolog a vörös festésű híddal azonosítani San Franciscót, egy elképesztően impozáns építményről van szó. A megállón elhagytuk a csoportot (szándékosan persze), hogy a híd alatti passzázson átdzsalva eljussunk a jobb oldali kilátóhoz. Egy kis erdős dombot megmászva epikus látvány tárult elénk, a kilátóról az egész öböl az ember szemei elé tárul. Miután a város és a híd kettősét örökké a retinánkba és az Instagram-fiókunkba égettük, felszálltunk a következő sárga hoponhopoffra, ami vissza is vitt a városba.


[+]

A buszozás során a Golden Gate Parkon át vezetett az út, ami egy külön misét is megér, jelen sorok parkfanatikus írójánál szépen ki is csapta a biztosítékot. Tökéletesen karban tartott növényzet és utak, csúcsra járatott futóútvonalak, japán teakert, vízesések, trópusi és mediterrán növények egyvelege teszi különlegessé a helyet, a rejtett szobrokról nem is beszélve. Nem kevés napot el lehetne itt tölteni.

A Golden Gate Park után a Haight and Ashburyn át az Alamo felé vezetett az út, ahol le is pattantunk a buszról, lerázva újdonsült ismerőseinket. Itt találhatóak San Francisco leghíresebb épületei, a Painted Ladies névre hallgató színes lakóházakat valószínűleg mindenki ismeri. Miután rengeteg ilyen jellegű házat láttunk már a városban, annyira nem csapta ki a hely a biztosítékot, plusz ekkor már a netpara is kezdett kezelhetetlenné válni, délután 5 óra volt ugyanis, és az egyik legfontosabb küldetés, az internet beszerzése ugyanis még nem volt teljesítve, a másnapi 8 órás autózás biztonságérzetéhez viszont jócskán hozzájárult volna. Úgyhogy vettünk is egy SIM-et, 4 GB net repült is a hordozható hotspotba, probléma megoldva.


[+]

Egy hamburgervacsora után összeraktuk az esti programot, helyiekkel és turistákkal egyaránt konzultálva úgy dönttöttünk, hogy a kikötőben búcsúztatjuk az óévet. Pár óra kávéházi pihenő után a Wharf felé vettük az irányt, és óriási szerencsével sikerült elcsípni egy cable cart. Értelemszerűen egyikünk sem az ülőhelyet választotta, a vagon oldalán kapaszkodva tettük meg a közel fél órás utat, majd elsétáltunk a Pier 19 környékére, ahonnan jól látszott az egész Bay Bridge. Persze mindenhol óriási tömeg volt, egy random téren egy random DJ zenélt, az emberek táncoltak, őrületes hangulat volt. Éjfélkor pedig visszaszámlálás, tűzijáték az öböl felett, majd egy jó másfél órás hazaút várt ránk, hogy aztán közel 5 óra alvás után újra a nyakunkba vegyük az utakat.

Ezt a bejegyzést már a kocsiból írom, úton vagyunk ugyanis Los Angeles felé, erről bővebben majd a következő bejegyzésben. Egy szó mint száz, San Francisco belopta magát a szívünkbe, gyönyörű és színes a város, remek az éghajlat és irtó kedvesek az emberek. Ide muszáj lesz visszatérni.

Utazásunkat az LG támogatta

Előzmények

Hirdetés

Copyright © 2000-2016 PROHARDVER Informatikai Kft.