Új hozzászólás Aktív témák

• #64 Robitrix senior tag #32839680 #39

  Új Válasz 2021-10-18 19:56:36 #64

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Robitrix

  senior tag

  válasz #32839680 #39 üzenetére

  Muszáj volt hozzányúlni a feladat ütemezőhöz. Az Intel hibrid procik nem működnek optimálisan a korábbi ütemezővel. Mivel a hibrid proci több féle sebességű magból van összerakva optimálisnak kell lenni, hogy a gyors magok és a nagy számítási igényű folyamatok összetalálkozzak lehetőleg. Ha fordítva van vagyis a sok számítást teszi a rendszer a lassabb magra és a kevés számítást a gyorsa az nem lesz optimális. Szerintem eleve ezért kellett hirtelen kiadni a win 11-et. Amúgy már voltak jelei tavaly is a dolognak. Készített az Intel tesztelési céllal egy 4+1 magos procit. 4 normál és 1 darab gyors maggal. Aztán a tesztekből kiderült, hogy a win 10 gyakorlatilag leszarja, hogy mennyire optimálisan vannak kihasználva a magok a folyamatokkal. Nagyon minimális volt a gyorsulás a hibrid felépítésből adódóan. Akkor nekifeküdt az MS új feladat ütemezöt tervezni a rendszerhez, hogy mire megjelenik termékként az Intel hibrid procija legyen alá megfelelő rendszer. Annak, hogy a fogadkozás ellenére mégis csak win 11 lett a win 10-ből marketing okai vannak. Azt meg lehet értetni a felhasználóval, hogy ha te veszel egy új 12. generációs intel hibrid procit, akkor neked win 11 kell. Azt nehezebb marketing szempontból kommunikálni, hogy használd a win 10 21H2/HIB változatot ha nem hibrid a procid akkor keresd bátran a win 10 21H2/STD változatot. Az AMD már korábban is jelezte, hogy ő egyenlőre nem tervezi hibrid procik készítését. Na ja neki a 7 vagy a majd kisebb gyártási csik szélesség mellett egyenlőre nem kell aggódni a proci fogyasztása és melegedése miatt. Az Intelnek már komoly gondjai vannak a nagyobb órajel és a régebbi elavultabb csíkszélesség miatt. Egyre nehezebb megfelelően hűteni és kézben tartani egy nagy teljesítményű procit. Lassan már folyékony nitrogénnel kell hűteni a Paksra direkbe bekötött Intel procikat. Ezért voltak kénytelenek lépni a hibrid procik fele. Egyszer már volt így az Intel. Még a Pentum D procik idején. Melyek 2 magosak voltak. Vagy egy mag de két szál már nem tudom. Addig növelték az órajelet, amig gyakorlatilag az akkori procik szinte hüthetetlenné váltak 3,2 Ghz környékén. Gyakorlatilag alapoktól újra kellett tervezni az addigi Pentium 4 magokat és jöttek a kisebb fogyasztású nagyobb teljesítményű Core 2 duo procik. A hibrid proci egyenlőre igaziból kényszer megoldás az Intel részéről.

• #67 Robitrix senior tag BiP #65

  Új Válasz 2021-10-18 21:10:31 #67

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Robitrix

  senior tag

  válasz BiP #65 üzenetére

  Azt hiszem azért az feladatütemező meglehetősen masszívan része a kernelnek. Vagyis nem egy szabadon töltögethető külső program. Ahhoz, hogy bármiféle program vizsgálgassa a procit már meglehetősen stabilan futni kell a kernelnek és a feladatütemezőnek. Egy betöltött rendszermag mellett már nehéz volna rendszer magot cserélni egy másikra, ahol mondjuk abban a kernelben egy másik ütemező változat szerepel. A kernelből futó folyamatoknak a biztonsági szintje és prioritási meglehetősen mások és el vannak különítve a sima programoktól. Legfeljebb valami olyasmit lehetett volna csinálni, mint a Linux rendszer indításkor. Ott ugye egy külön rendszer betöltő program indul el. Régen LILO volt a neve Linux Loader most meg GRUB a neve vagyis Grand Unified Boot Loader Ott kap a felhasználó egy kis időt, hogy beleavatkozzon a rendszer indítás folyamatába és mondjuk ne a saját gyári kernelt töltse be, hanem egy saját egyedit. Linux esetében lehet saját kernelt gyártani kidobálva belőle olyan folyamatokat, amire végül is semmi szükség nincsen a gyakorlatban. Szépen leül az ember és tétlesen átgondolja, milyen folyamatokra van neki szüksége a rendszermagban. Majd mikor megvan az összeállítás fordít magának C-ben egy új rendszermagot. Aztán vagy induláskor megszakítva a folyamatot megmondja milyen nevű kernelt akar betölteni vagy eleve bele írja egy konfigurációs állományba az új kernel nevét és akkor az indul el. Legalább is régen így működött ma ilyen szinten nem cseszegetek Linuxot. Nos vagyis leginkább még a rendszermag betöltése elején dönteni kell, hogy melyik kernelre van szükség. Egy futó rendszer esetében már nem lehet kernelt cserélni, hiszen az vezérel mindent az operációs rendszerben. Vagyis a rendszermagnak nagyjából saját magát kéne kirakni a rendszerből a saját vezérlése alatt, hogy egy másik változat kerüljön be. Ez olyan nagyjából, mikor Münchausen báró a saját hajánál fogva kihúzza magát a mocsárból. Vannak kétségeim mennyire lehetne rábízni egy amúgy full laikusra, hogy rendszer indításkor döntse, hogy neki melyik rendszermagra van szüksége.

• #70 Robitrix senior tag CPT.Pirk #69

  Új Válasz 2021-10-18 21:50:46 #70

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Robitrix

  senior tag

  válasz CPT.Pirk #69 üzenetére

  Már nagyon régen nem foglalkozom Linuxal ilyen szinten. Amikor még ifjú titánként kerneleket fordítottam magamnak, az valamikor a Red Hat Linux 4.0 kora volt. Az meg marha régen volt már. Aztán valamivel később kellett pár Linux szervert alkotnom fileservernek és adatbázis szervernek pár évig. Ja a magáncégnél nem volt pénze a sóher tulajnak rendes szerverekre és rendszerekre és meg kellett oldani okosban leginkább ingyért. Azóta csak alkalom szerűen néha nyúlok Linuxhoz. Már elmúlt az ifjonti hév és lelkesedés, hogy én alternatív operációs rendszerek belsejében turkáljak hobbiból.

Új hozzászólás Aktív témák