Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Petykemano

    veterán

    válasz sb #49 üzenetére

    Igen, pontosan. Azt is mondhatnám: én is ezt mondtam. :)

    Az a baj azzal, ha "leereszt" inflációval, hogy a bepumpált pénz nem egyenletesen jutott el a társadalom minden szegletébe. Vannak, akik nagyot nyertek - ezen is. Kicsit olyan ez, mint amit a magyar bérrobbanásról mondtak. Hogy nem baj, hogy 10%-ot drágul évente a munkaerőköltség miatt a kenyér, mert közben nő az átlagbér is ennyit, tehát elvileg mindenki pénzénél van. Igen, csak a nyugdíjakat nem emelik ilyen mértékben tehát szerencsétlen nyugdíjasok jövedelme közben elértéktelenedik.

    Yanis Varoufakis valami olyasmit mondott, hogy Európában (Németországban?) 2 ezer milliárd euró megtakarítás kering és a legnagyobb baj az, hogy nem fordítódik beruházásra, nem lesz belőle fizetés kisembereknek, hanem épp ellenkezőleg. 2 ezer milliárd euró megtakarításra az elvárt hozamot meg az egyre szűkülő reálgazdaságnak kell kitermelnie.

    Találgatunk, aztán majd úgyis kiderül..

  • Petykemano

    veterán

    válasz sb #109 üzenetére

    Nem tudok elvonatkoztatni az MMT egyik legalapvetőbb gondolkodásformáló tézisétől, ami a mainstream közgazdaságtan állami pénzköltésről alkotott "tax for revenue, then spend" gondolkodása helyett a "spend, then tax the surplus" sorrendet vezeti be.

    Találgatunk, aztán majd úgyis kiderül..

  • Petykemano

    veterán

    válasz sb #116 üzenetére

    "Ez szerintem nagyon kevés régóta."

    Az 1970-es évek közepe óta vette át a közgazdaságtan felett az uralmat a Milton Friedman nevével fémjelzett neoliberális eszme. Ennek része a "tricke-down economy" és az a hozzáállás, hogy csökkentsük a gazdagok adóját, mert ők a befektetők, beruházók és ezáltal a munkahelyteremtők. Ez abban az időszakban egyébként valószínűleg egy értelmes érvelés volt. A cél az infláció letörése volt. De annyira jól sikerült a művelet (a munkabérek letörése), hogy ma már azért nem történik nagymértékű beruházás, kapacitásbővítés (az emberi munkaerő kiváltásán kívül persze), mert a kisemberek úgyse fogják tudni miből megvenni.
    Az infláció letörésének másik eszköze az állami (jegybanki) pénzteremtés ellehetetlenítése volt. Az, hogy a jegybank közvetlenül vásárolhasson céges vagy államkötvényeket, az tiltott volt. (Ezek a gátak dőltek le először 2008-ban, majd méginkább 2020-ban) Ennek az lett a következménye, hogy az államok nem tudták magukat finanszírozni, hanem kénytelenek voltak piaci alapon, bankok vagy egyéb befektetőktől kamatra kölcsön kérni.
    Abból, hogy a gazdagok adóit csökkentettél és az állam a gazdagoknál hagyott pénzből való kötvényfinanszírozásra szorult - az elképesztő céges vagy személyes - vagyonok felépülése mellett természetesen azt is okozta, hogy vagy a közszolgáltatásokat kezdték megnyírbálni, vagy az adókat ráterhelték a középosztályra. (Ez nálunk ugye gyakran azt jelentette, hogy akinek a minimálbér feletti jövedelme van, az már fizet, mint a katonatiszt.)

    Tehát az elmúlt 30-40 évben nem onnan történt adóztatás, ahol a többlet felhalmozódott, hanem épp ellenkezőleg. Ennek fényében kérdezem, hogy hogy érted, hogy "ez nagyon kevés"?

    "Szabályozás is hiányzik, ez látszott a 2008-as válságban (meg előtte is). Ma is igaz, konyhapénzek mennek tőkeáttétellel származtatott, nem direkt termékekbe tonnaszámra. Széles az elérés, sok a pénz. Ezt viszont visszatömködni nem lehet a kalapba."

    Azzal egyetértek, hogy szabályozni kellene. (minimum)
    De azt hogy érted, hogy "konyhapénzek mennek..." Azt mondod, hogy nem arról van szó, hogy néhány tíz vagy százezer dollármilliomos hatalmas vagyona okozza a pénzügyi bajokat, hanem az átlagemberek ahelyett, hogy élelmiszert vennének, vagy kocsmába mennének, milliószámra párszáz, esetleg ezer dolláros tételekben spekulálnak?

    ez egy újfajta megközelítés.
    Amit én eddig hallottam a 2008-as és a 2020-as pénznyomtatásról az volt, hogy ezeket az új pénzeket elsősorban/elsőkörben bankok kapták. Akik nem is nagyon tudtak mit kezdeni vele, mert körbenéztek és látták, hogy válság van, főleg abban nem bíztak, hogy kisemberek vissza fogják tudni fizetni. Ezért nagy cégeknek adták szinte ingyen, akik az ingyenpénzből saját részvényt kezdtek visszavásárolni, ez pedig hajtotta fel a részvényárfolyamokat és persze a cégvezetői bónuszokat. Magyarul a stimulus nagy része oda ment, ahol nem különösebben volt rá szükség (persze az ingyenpénz bárhol elfér) Eközben pedig az államok nagy része 2008-tól megszorításokkal próbálta kezelni a válságot.
    Ezt becézik úgy, hogy "socialism for the rich, austerity for the poor"
    És csak 2020 utolsó csomagjai voltak olyanok - az USA-ban, amik közvetlenül a lakosság kezébe juttattak.

    Én a pénznyomtatásnak látnám értelmét, de csak úgy és akkor, ha azzal a gazdaság fölös kapacitásait (ide értve termelőkapacitásokat és a munkanélküliséget egyaránt) lehet kihasználni, meghajtani. 2008 és 2020 világosan bebizonyította, hogy ha a bankoknak adsz pénzt, hogy hitelezzenek, nem fogják megoldani a válságot, mert bizalmatlanok azzal kapcsolatban, hogy vissza fogják fizetni. És ugyanígy az is kiderült, hogy ha felpénzeled a cégeket, hogy foglalkoztassanak embereket, az se fog megtörténni, mert szétnéznek és azt látják, ugyan már, minek bővítsek kapacitást, ki fogja majd megvenni?

    Találgatunk, aztán majd úgyis kiderül..

Új hozzászólás Aktív témák