Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Joci10

    őstag

    válasz envagyok #8 üzenetére

    A tények mást mondanak. A katonai fejlesztések háborúban mindig felgyorsulnak (ami utána átkerül a mindennapi életbe; feljebb írtak is párat) - békeidőben meg lelassulnak. Persze ez nem jelenti azt, hogy ne jutnánk előre, de hogy még nem lennénk a mai szinten, az biztos.

    Bár nem tudom, mert ha onnan nézzük, akkor ha nincsenek háborúk, akkor már lehet, hogy sokkal előrébb tartanánk más dolgokban (amiket (egy példaként felvetve) a túlnépesedés indukál (hiszen ha nem hal meg ennyi ember, akkor sokkal több ember élne), és amiket ez az indukálás miatti változások tovább indukáltak (a sok ember miatt előrébb tarthat a föld felmelegedése; és ezzel előrébb tarthatnánk az ezzel kapcsolatos tudományos kutatásokban, esetleg már olyan lépéseket is megtehettünk volna, amikkel ezt megpróbáljuk visszafordítani), és ....). Vagyis biztosan máshol, másban és másként élnénk. Ha élnénk, mert lehet, hogy meg sem születtünk volna (hiszen nem kizárható, hogy egy korábban, háborúban meghalt illető lesz az édesanyám párja és nem édesapám, így nem is születek meg).

    Vagyis én amondó vagyok, hogy a múltat megváltoztatni nem szerencsés. A múlt megtörtént, és úgy, ahogy. Ha változtatunk valamin, lehet, hogy teljesen más lesz tőle a jövő. Egy rosszabb jövő. Amiben lehet, hogy én nem is élek. Vagy már nem élek.
    Viszont jó lenne, ha mindenki tudna tanulni a múlt hibáiból, és nem követné el újra ugyanazt, ugyanúgy, ugyanazért. Ezért jó a múltat tanulmányozni, tanulni, vizsgálni, vagy csak nézni. De nem megváltoztatni. :)
    Szerintem... :)

    [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák