- Redmi Note 13 Pro+ - a fejlődés íve
- Apple iPhone 13 - hízott, de jól áll neki!
- Új nyomógombos Nokiák érkeztek
- Milyen okostelefont vegyek?
- Android alkalmazások - szoftver kibeszélő topik
- Samsung Galaxy Watch6 Classic - tekerd!
- Érkezőben a Poco M6 4G
- Telekom mobilszolgáltatások
- Redmi Note 13 Pro 5G - nem százas, kétszázas!
- Honor Magic5 Pro - kamerák bűvöletében
Hirdetés
-
Toyota Corolla Touring Sport 2.0 teszt és az autóipar
lo Némi autóipari kitekintés után egy középkategóriás autót mutatok be, ami az észszerűség műhelyében készül.
-
Gray Zone Warfare - Napokon belül kiderül, hogy mikor indul a korai hozzáférés
gp A jelentések szerint a zárt tesztek sikeresek voltak, hamarosan még többen belevethetik magukat a programba.
-
Igencsak szerény méretekkel rendelkezik az Aetina Xe HPG architektúrás VGA-ja
ph Az 50 wattos modellt beágyazott rendszerekbe, MI-vel kapcsolatos munkafolyamatokhoz és edge applikációkhoz szánták.
Új hozzászólás Aktív témák
-
nagyúr
A visszajelzéseket természetesen továbbra is köszönöm szépen mindenkinek.
@DjFlanker: Ezt külön vicces 2019-ben olvasni, és tudván hogy miként áll a NASA ezen a téren.
Írom egy ideje a 2019-es összefoglalót....
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
nagyúr
Függően a forrásoktól változnak az évek, de nagyjából így néz ki:
1977 (USA): Lem Cornier féle 747-es hátáról induló űrrepülőgép
1979 (Szovjetunió): 49-es terv egy An-124-es hátáról (eredetileg amúgy nem osztott függőleges vezérsíkkal)
1981 (USA): "Space Sortie System", az ALSV elődjének leírása
1982 (USA): Az első kidolgozott(ab) tervek az ALSV részére, kikerül a Boeing - Pratt&Whitney féle rajz is
198? (Szovjetunió): A továbbfejlesztett 49-es terv, a Bizan (itt )
1987-88 (Szovjetunió): A MAKSz-OSz ismert kidolgozása, ami az ALSV-nek megfelelő.Igazából a 49-es és a Bizan a kérdőjeles dolog, egyes források nem írnak éveket, máshol "1970-es évek vége", a Bizan-ra "1980-as évek eleje". Emlékszünk a szovjet VKK űrrepülőgép esetére, amikor a szovjetek komplett tervrajzokhoz fértek hozzá? Az ALSV katonai program volt, az Amerikai Légierő felügyelte, tehát elvben nem férhettek volna így hozzá a tervekhez. A Bizan nagyon hasonló az ALSV-hez, a MAKSz-OSz pedig kiköpött ALSV.
Kettő plusz egy lehetséges opció van:
1.: Az USAF tudomásra jutott a 49-es program, megijedtek, elindították a saját programjukat, közben a szovjetek a kidolgozták a Bizan-t, az amerikaiak pedig a saját lehetőségeik alapján lemásolták azt. A MAKSz-OSz valójában azért hasonlít az ALSV-re, mert mindkettő a Bizan-ra épül.
2.: A szovjetek folyamatosan figyelemmel kísérték az ALSV-t (ismét: ez egy USAF program volt...), és látták, hogy egy hasonló megoldás nekik is hasznos lehet, mert a VKK (ahogy az amerikai STS űrrepülőgép is, amely a VKK alapját adta) túlságosan drága és nehézkes a katonai felhasználásra. Így született a Bizan az ALSV másolataként, a MAKSz-OSz pedig simán csak ment tovább a vonalon.+1.: A szovjetek már korábban rájöttek, hogy a 49-es terv bajos, és áttervezték, és a Bizan már létezett az ALSV idején. A MAKSz-OSz hasonlósága az ALSV-hez teljes véletlen.
Az +1-es opciót elvetném. Az USA annyira nem volt képben a szovjet űrprogram koncepció kapcsán, hogy a VKK űrrepülőgép teljes hidegzuhany volt számukra. Plusz az amerikaiakra egyszerűen nem jellemző, hogy lemásolják a szovjetek elképzeléseit...
Marad két opció, az 1.-es problémája ugyan az, mint a +1-esnek: azt feltételezi, hogy az amerikaiak tudomással bírtak a 49-es programról. Nem igazán esélyes, ráadásul a szovjeteknek tényleg nem nagyon volt más óriásgépük az ekkor még csak épülő prototípus szinten tartó An-124-en kívül. Ehhez jön, hogy a többi valós ismeret alapján elég valószínűnek tűnik a 2.-es opció, hiszen a VKK is nagyjából ezt követte le.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
nagyúr
Annak már volt egy tesztje az űrben, igaz, valódi műszaki egység nélkül. Idén a mentőrendszert is tesztelték repülés közben, de csak egy makettel, ejtőernyő nélkül. (valamiért nem tudom teljes értékűnek tekinteni az ilyen teszteket)
Szigorúan saját vélemény, de számomra eléggé pénzlehúzás dolog, hogy így tesztelik az Oriont, míg a Kereskedelmi Személyszállító program két résztvevőjénél nincsenek ilyen plusz körök...
Nagy esélyekkel sok minden alakul másként, ha a NASA már az első terveknél tiltakozik a hajtóműves leszállás ellen.
Szvsz az egész "tengerre akarunk visszatérni" dolog egy óriási öntökönlövés. Úgy, hogy az Orion és a Starliner is eredetileg képes lett volna szárazföldre visszatérni, ez egy tiszta agyrém követelmény lett. Mintha akarattal gáncsolná saját magát a NASA...
Akkor talán más mentőrendszer irányába indulnak el, talán az a robbanás is elmarad.
Azért valljuk be, hogy bármilyen rendszerben benne van a hibalehetőség. Adott esetben a sima Draco hajtóművek hajtóanyag-csőhálózata is úgy járhatott volna, mint a C201 SuperDraco rendszere...
Egyelőre olyan tesztek hiányoznak még mindkettőnél, amire továbbra sem lehet valódi menetrendet tervezni...
Ez viszont az a helyzet, amikor Musknak csendben kellene maradnia, és nem belengetni szeptemberben, hogy márpedig 3-4 hónapon belül indulhat a SpX DM-2...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
nagyúr
Ez sajnos nem így működik, a NASA szigorú szabályokat fektet le a tesztelés kapcsán, és meg vannak határozva, hogy mely tesztek után lehet először embert indítani az űrállomásra. Szóval ha adott esetben lenne is a SpaceX-nek kéznél lévő emberszállításra alkalmas űrhajója, és mondjuk felküldik 2 űrhajóssal egy egy napos Föld-körüli misszióra, amely teljes sikert ér el, attól még a NASA nem fogja elfogadni, hogy a Crew Dragon alkalmas az űrállomás személyzetcseréjére.
A SpaceX szempontjából pedig így egy személyzettel való út önmagában nem hoz hasznot - más szóval nem tudja levágni a "kanyarokat", hogy így előbb kapjon engedélyt a Crew Dragon a NASA-tól...
BTW jók az ilyen megjegyzések, bele tudom építeni őket a 2019-es összefoglalóba.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
nagyúr
Az űrbéli manőverezés nem olyan egyszerű dolog, nem csak annyi, hogy puff, elindítjuk a rakétát, ami pont az ISS-el azonos pályára küldi az űrhajót, 'oszt a végén még driftelnek egy kicsit, hogy pont mellé érjenek.
Egy alacsonyabb pályára állítják, aztán fokozatosan, több kisebb manőverrel megemelik azt úgy, hogy a végén kellően közel érjenek. Ezt lehet többféle képpen, a Szojuzoknak anno bő 2 nap kellett, hogy ezt hajtóanyag-takarékos módon megcsinálják, aztán az egyre jobb számítógépes modellek (és ezek lehetőségeinek megjelenése, egyáltalán) után már a Szojuz is alig több, mint egy nap alatt képes erre.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
nagyúr
Hoi!
Egy időre igen. Van tervben egy PDF-be összegyűjtve az eddigi részek, plusz egy előszó és egy alapozó. De fél éve helyben topizik.
Készül az ideig űrhajózási dolgokról egy összefoglaló, ez remélhetőleg elkészül hamarosan.Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
nagyúr
Ebből szerintem a Vulcan és az Ariane 6 nem versenyképes az újrafelhasználható Falcon 9-el. És egyiknél sem várható ez a képesség, sem az ULA, sem az ArianeSpace nem tervezi ezt a közeljövőben. Utóbbi egyenesen az Ariane Next-hez köti az újrafelhasználást.
Ez a két piaci szereplő alapvetően az állami megrendelésekre vagy azokra támaszkodhat, akik üzleti szempontból nem feltétlen akarnak a SpaceX-hez (és a Blue Origin-hez) fordulni (mint a OneWeb, hiszen ők konkurensei a Starlinknek és a Project Kuipernek).Szóval a szomorú helyzet, hogy marad a Blue Origin és a New Glenn mint egyetlen valódi konkurense a Falcon 9-nek és a Falcon Heavy-nek belátható időn belül, úgy, hogy az se repült még.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
nagyúr
A Vulcan úgy tudott ilyen áron lenni, hogy dobták az ACES-t, az új második fokozatot, és maradtak a Centaur-nál, ami már bevált és létezik. Tehát egy R&D költséget megspóroltak. Apró probléma, hogy az ACES egy nagyságrenddel többet tudott volna, mint a Centaur (effektíve egy olyan fokozat, amely adott esetben pl. a Holdig is elvihet valamit, sőt, onnan vissza is indíthat a Föld felé). Szóval ez bukott.
De még ilyen áron is alapvetően a kereskedelmi piacon az új építésű Falcon 9-el tud(na) versenyezni.
Az SLS vs. Starship terén túlzottan vérmes reményeket nem fűznék, ahogy most kinéz, az évi egy SLS-nél több aligha valósul meg reális időn belül, azt pedig lefoglalja akkor az Artemis program. Ezért kellett többek között a Gateway űrállomás elemeinél is elengedni az SLS indítást. Hosszú távon nagy politikai viták lesznek körülötte szerintem...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
nagyúr
Szia!
Sajnos, hogy úgy fogalmazzak, több oldalról is "lefagyott" ez a projekt.
Elsődlegesen az innen következő időszak sok szempontból takarékláng lett, egyszerűen nem tudok mást leírni, minthogy a ISS xy személyzetét váltotta xy+1 személyzete, amely főleg a karbantartásokról szólt, volt még ugye négy űrturista (Ansari, Simonyi, Garriot és Laliberté), aztán nix...
Az űrrepülőgépek leállítása után pedig tényleg extrém mód belassult minden. Gyakorlatilag csak a soha meg nem valósuló terveket, és az ISS orosz küldetéseinek rövid összefoglalóját ismételgethetem.A másik oldal, hogy a terveket összefoglaltam már, a [2018-as űrhajózási összefoglalóban], illetve az utána következő cikkekben.
A harmadik oldal az, hogy ami igazán érdekes, és talán kevésbé megénekelt magyar nyelven (a korai Vosztok- és Voszhod űrrepülések, a Cselomej féle űrhajók, az Almaz űrállomások, a szovjet Holdprogram vagy a Szovjetunió széthullása és annak az űrhajózásra gyakorolt hatása az 1990-es években), azokat leírtam már.
Végül pedig egyszerűen a magánéletem és a munkám is úgy alakult, hogy most kevesebb szabadidőm van, mint volt akkoriban, mikor ezeket írtam.
Van egy félrerakott side-project, nevezetesen hogy egy űrhajózási alapozót megírok (mi a delta-V, miként lehet pályát váltani orbitális repülésnél, mik az emberes űrrepülés buktatói, stb., amelyek segítenek megérteni a cikkben leírtakat), az eddig megírt anyaggal együtt pedig egy PDF-be lesz gyúrva. Az utóbbi részt Molnibalage megcsinálta nekem, csak ez a nem rövid fejezet áll félkészen az egyik NAS könyvtárban, arra várva, hogy egyszer elegendő energiát és motívációt érezzek ahhoz, hogy na, most akkor befejezem végre.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.