Keresés

Hirdetés

Aktív témák

  • Zolaash

    aktív tag

    válasz Zolaash #77 üzenetére

    Megpróbálom leírni:

    Az a beteg öreg gyenge bácsi, akit tegnap hazavittem, csak nyomokban emlékeztet az apukámra. Már nincs mit mondanom neki, és ő sem beszél. Tegnap is ültünk egymás mellett mint két idegen.
    Azt gondolom, hogy a betegség ami lappang benne, rabul ejtette az elméjét. Még ott van bent, de nem tud kijönni. És azt is gondolom, hogy ha erőszakosabb vagyok, és hurcolom magammal a szemészetre, akkor a doktornő lehet meggyógyította volna már. Ilyen módon én is felelős vagyok az állapotáért. De haragudtam rájuk, és azt gondoltam, amit ő mondogatott mindig: mindenki úgy bassza el az életét, ahogy akarja, meg hogy aki hülye, haljon meg. De nem akarom hogy meghaljon. Kisegítettem a kocsiból, átkísértem az úton, egészen a kapuig. Nem tudom miért nem mentem be. Azt hiszem azért, mert akartam volna mondani valamit, de nem tudtam mit, és a sírás fojtogatott. A dédi, a ház, meg fater így együtt sok volt asszem'. Bocs hogy fárasztottalak, így most kicsit jobb, hogy kiírtam magamból.

    Rip and tear

Aktív témák