Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Ariadne

    őstag

    válasz Winner_hun #779 üzenetére

    Előszöris meg kell nézni, hogy a tulajdoni lap szerint kik a tulajdonosok, ők kellenek ugye az adásvételhez. Egy dolog, hogy ki lakik benne, de itt csak a tullapon szereplő tulajok számítanak.

    Ha az anya ilyen rossz állapotban van, az más esetben is gondot okozhat, ezért gondnokság alá szokták helyeztetni, mert onnantól van, aki eljárjon helyette. Ez elég hosszadalmas eljárás, sajnos gyakorlatban nincs róla tapasztalatom. Várd meg a többieket, hátha valakinek van és többet tud mondani.

    Az mindenestre egészen biztos, hogy mindegyik tulajdonosnak kell a beleegyezése, aláírása az eladáshoz.

    "In mountain biking, there is no destination - just a bike, a rider, and a place to ride" (The Collective:Roam)

  • stichus

    tag

    válasz Winner_hun #781 üzenetére

    az adásvétel nem érinti a haszonélvezeti jogot. ha az anya haszonélvező, nem kell neki a beleegyezése. a haszonélvezete továbbra is megmarad, de az az új tulaj gondja, tudnia kell, h haszonélvezeti joggal terhelt az ingatlan. másrészt viszont a haszonélvezeti joga gyakorlatilag csökkenti az ingatlan forgalmi értékét, ezért célszerű arról lemondania, ingyenesen vagy ellenérték fejében, családi viszonyoktól függően még az eladás előtt, de lemondhat róla az eladás után is, természetesen ekkor az új tulajjal kell rendezni a dolgot

  • Padisah

    tag

    válasz Winner_hun #781 üzenetére

    Szia!

    A gondnokság alá helyezés egy viszonylag hosszabb folyamat.Keresetlevél bedása után kb. 3 hónap múlva első tárgyalás, igászságügyi pszichiáter szakvéleménye alapján gakran már születik első fokú ítélet, amit a perben alperesként szereplő gondnokság alá helyezendő fél kirendelt ügyvédje nem szokott megtámadni, tehát egy hónap múlva jogerős is lesz.
    Ezután a lakóhelye szerint illetékes gyámhivatal rendel ki neki gondnokot.

    Namost ha már gondnokság alatt van és haszonélvezete van neki, akkor ahhoz a gyámhivatal tuti nem fog hozzájárulni, hogy ingyenesen lemondjon róla, csak ellenérték fejében. Ez úgy megy, hogy kell hozzá egy kérelem, egy már ügyvéd vagy közjegyző által ellenjegyzett adásvételi szerződés + 1 másolat, 3 hónapnál nem régebbi adó- és értékbizonyítvány az ingatlan lakhelye szerint illetékes jegyző által kiállítva, 15 napnál nem régebbi hiteles tulajdoni lap másolat, a gondnok hozzájárulása. Ezek mind a kérelmező költségére mennek. Ha a vételár meghaladja az öregésgi nyugdíj mindekori legkisebb összegének 100- szorosát, akkor a gyámhivatali eljárás költsége is a kérelmezőt terheli.
    A gyámhivatal megnézi, ha azt látja, hogy a haszonélvezeti jog vételára nem alacsonyabb annál, mint ami az adó- és értékbizonyítványban szerepel, akkor jóváhagyja, feltéve, hogy a haszonélvező lakhatása biztosítva lesz. A vételár pedig alapesetben gyámhatósági fenntartásos betétkönyvbe vagy forint folyószámlára kerül, amiből csak a gyámhivatal engedélyével lehet kivenni.

    U.i.: Éljen a Gödi Polus Palace, nagyon jó hely!! :)

    Az a baj a világgal, hogy az okosok kételkednek, míg a hülyék tökéletesen biztosak a dolgukban.

  • -NOKIA-

    Ármester

    válasz Winner_hun #1041 üzenetére

    Úgy tudom polgári bíróságnak kell jogerős határozatában kimondani, hogy cselekvőképtelen. (kivétel ha 14.alatt, és ezért cselekvőképtelen). Szerintem hívd fel a helyileg illetékes gyámhivatalt.

  • Padisah

    tag

    válasz Winner_hun #1041 üzenetére

    Honnan veszed, hogy cselekvőképtelen? Van pszichiáter szakértői vélemény róla, de legalább egy kórházi (pszichiátriai) zárójelentés?

    Ha van, akkor irány a cselekvőképtelen személy lakóhelye szerint illetékes városi gyámhivatal és kérni kell ideiglenes gondnok vagy zárgondnok kirendelését.
    Ezt a hivatalos ügyet is jó lenne pontosabban megfogalmazni, hogy mégis miféle ügy.

    Elsősorban a házastárs, testvér, szülő kérheti a gondnokság alá helyezést, és indíthat pert ez iránt, ha nem teszi, akkor a gyámhivatal teszi ezt meg.
    Ha a bíróság gondnokság alá helyezi az illetőt, akkor a gyámhivatal rendel majd gondnokot.

    Az a baj a világgal, hogy az okosok kételkednek, míg a hülyék tökéletesen biztosak a dolgukban.

  • Padisah

    tag

    válasz Winner_hun #1045 üzenetére

    A szakvéleménnyel elmenni a városi gyámhivatalba és kérni eseti gondnok kirendelését, aki valószínűleg egy ügyvéd lesz. Eljárási idő?

    Onnan, hogy beadod a hivatalba 30 nap. Mellékelni kell a kérelemhez a szerződés 1 eredeti és 1 másolati példányát, 15 napnál nem régebbi hiteles tulajdoni lap másolatot, az ingatlanról adó- és értékbizonyítványt, ami nem régebbi 3 hónapnál.

    A nénit a haszonélvezeti jogáról ingyenesen vagy ellenérték fejében akarják lemondatni?
    Mert ingyenesen sem az ügyvéd, sem a gyámhivatal nem nagyon fog belemenni.
    Ha a néni megkapja a haszonélvezeti jog ellenértékét, azzal mi történik? Ki kezeli?Hová rakják?
    Nekem a leírtakból az tűnik ki, hogy állandó gondnokság alá helyezésre szorul. Esetleg köthetne egy eltartási szerződést a lányával.

    Az a baj a világgal, hogy az okosok kételkednek, míg a hülyék tökéletesen biztosak a dolgukban.

  • Padisah

    tag

    válasz Winner_hun #1047 üzenetére

    Gondnokság alá csak a bíróság helyezhet valakit, a gyámhivatal által is elrendelhetó ideiglenes gondnokságot és zárgondnokságot a bíróság kötelezően 8 napon belül felülvizsgálja.
    Ha a gyermekei nem akarnak pert indítani a gondnokság alá helyezése iránt, akkor azt a gyámhivatal teszi meg kötelezően, ha tudomást szerez a gondnokság alá helyezés szükségességéről.
    Ha hozzátartozó indítja meg a gondnokság alá helyezést, at egyszerűbb és gyorsabba, ha a gyámhivatal indítja meg, akkor kell hozzá szakorvosi vélemény, környezettanulmány, tulajdoni lap másolat, születési anyakönyvi másolat.
    Ha gondnokság alá helyezik, akkor gondnokot a gyámhivatal rendel ki.Itt van egy sorrendiség:
    elsősorban házastárs,
    ásodrosban közeli hozzátartozó,
    harmadsorban távolabbi hozzátartozó,
    negyedsorban egyéb barás, ismerős,
    végső soron hivatásos gondnok.
    Olyan személy nem lehet gondnok, aki ellen a gondnokság alá helyezett, vagyis a néni kifejezeten tilatakozik, kivéve a hivatásos gondnok.
    Ha a haszonélvezeti jogot megváltják és a néni gondnokság alatt áll, akkor azt a pénzt, ha nem szükséges neki a megélhetésére, létfenntartásra, lakásfenntartásra, akkor a gyámhivatal berakatja gyámhatósági fenntartásos takarékbetétkönyvbe, ahonnan pénzt kivenni csak a gyámhivatal jóváhagyásával lehet a gondnokolt érdekében álló okból.
    A gondnok évente számadásra köteles.A hivatásos gondnok éves részletes számadást ad be: a kiadásokat és bevételeket tételsen fel kell tüntetnie, csatolva az azokat igazoló bizonylatokat.
    Közeli rokonnak egyszerűsített számadást kel beadnia, ha a bevétel nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 24-szeresét (684.000 Ft). Ebben csak a kiadási és bevételi főösszeget kell leírni, és a bizonylatokat sem kell hozzá becsatolni, csak megőrizni 5 évig.
    Ha nincs vagyona a néninek, akkor a hivatásos gondnok kivételével a gondnok éves
    számadsára sem köteles.
    Minden gondnok évente egyszer a számadás mellé jelentést is köteles tenni a néni állapotáról, helyzetésről, ellátásról, szociális kapcsolatairól, nagyobb betegségeiről, esetleges kórházi kezeléseiről, csaldtagjaival és gondnoksával való kapcsolatáról,stb.
    Eltartási vagyöröklési szerződésnek nincs köze a gondnoksághoz, az eltartó vállaja, hogy a néni vagyonáért cserében élete végéig ápolja, gondozza, gyügykezelteti, eteti-itatja, stb.
    Ezt a szerződést a néni helyett eseti gondnok írhatja pl. alá.

    Ennél sokkal többet kellene írnom, ha részletes akarnék lenni, de inkább olvasd el a 149/1997.(IX.10.) Korm.rendelet 120-162 §-ait, és ha van kérdésed kérdezz.

    Az a baj a világgal, hogy az okosok kételkednek, míg a hülyék tökéletesen biztosak a dolgukban.

  • Padisah

    tag

    válasz Winner_hun #1049 üzenetére

    Az esti gondnok a néni helyett aláírja az adásvételi szerződést.
    A gyámhivatal szintén jóváhagyja majd, ha az megfelel a feltételeknek.
    DE záradékolni csak akkor fogja a gyámhivatal, ha a nénit megillető haszonélvezeti jog ellenértéke be lesz fizetve egy a néni nevére nyitott gyámhatósági fenntartásos forint folyószámlára vagy betétkönyvbe, és az erről szóló igazolást bemutatják a gyámhivatalnál.
    A szerződés gyámhivatali záradékolása a földhivatali bejegyzés feltétele. Enélkül a szerződés érvényes, de nem hatályos. Eltartási szerződést ez után kelllene megkötni vagy a nénit bentlakásos szociális otthonba elhelyezni. Aki a néni eltartója lesz, az nem lehet a néni gondnoka.

    Az a baj a világgal, hogy az okosok kételkednek, míg a hülyék tökéletesen biztosak a dolgukban.

  • Padisah

    tag

    válasz Winner_hun #1085 üzenetére

    Szerintem sem lehet erre hivatkozva a hagyatékátadó végzést megtámadni.

    Az a baj a világgal, hogy az okosok kételkednek, míg a hülyék tökéletesen biztosak a dolgukban.

  • Woodslave

    nagyúr

    válasz Winner_hun #1478 üzenetére

    igen vannak elővásárlási jogosultak, ezért a jegyzői hivatalban ki kell tenni az ajánlatot amit kaptál. adózást már nem vágom, de a nem lakóingatlanokra vonatkozó módon.

    [ Szerkesztve ]

    "akkor ne rezisztencia edzést csinálj hanem rendes odabaxósat :) "Bá

  • Woodslave

    nagyúr

    válasz Winner_hun #1480 üzenetére

    Na most van időm mert "dolgozok" ;]

    Elõvásárlási jogok
    10. § (1) Termõföld vagy tanya eladása esetén - ha törvény másként nem rendelkezik - az alábbi sorrendben elõvásárlási jog illeti meg:
    a) a haszonbérlõt, felesbérlõt és részesmûvelõt; jogi személy vagy jogi személyiség nélküli más szervezet haszonbérlõ esetén annak helyben lakó természetes személy tagját, illetve helyben lakó részvényesét;
    b) a helyben lakó szomszédot;
    c) a helyben lakót;
    d) a magyar államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerint.
    (2) Az (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott jogosulti csoportokon belül az elõvásárlási jog gyakorlásának sorrendje a következõ:
    a) a családi gazdálkodó;
    b) nyilvántartási (regisztrációs) számmal rendelkezõ õstermelõ, illetõleg egyéni mezõgazdasági vállalkozó;
    c) jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli más szervezet esetén annak helyben lakó természetes személy tagja vagy helyben lakó részvényese.
    (3) Az (1) bekezdés szerinti elõvásárlási jog nem áll fenn a közeli hozzátartozók [Ptk. 685. § b) pont] és a tulajdonostársak közötti adásvétel esetén, a mezõgazdasági termelõk gazdaságátadási támogatása feltételeként megvalósuló termõföld eladása esetén, valamint olyan külterületi földrészlet eladása esetén, amely a törvény hatálybalépéséig zártkertinek minõsült.
    (4) Az (1)-(2) bekezdés szerinti sorrend az elõvásárlásra jogosultak egymás közötti viszonyában is irányadó.
    (5) Az (1) bekezdés a) pontja alapján az elõvásárlási jogot akkor lehet gyakorolni, ha a haszonbérleti jogviszony (felesbérlet, részesmûvelés) legalább három éve fennáll. Ha a haszonbérlõ (felesbérlõ, részesmûvelõ) jogi személy vagy jogi személyiség nélküli más szervezet, ennek tagja, illetve részvényese esetén további feltétel a legalább hároméves tagi, illetve részvényesi jogviszony.
    (6) Termõföld vagy tanya eladása (haszonbérbe adása) esetén, amennyiben e törvény, valamint a Ptk. alapján törvényes elõvásárlási (elõhaszonbérleti) jog áll fenn, a termõföld, tanya tulajdonosának az ingatlanra vonatkozó vételi (haszonbérleti) ajánlatot hirdetményi úton kell az elõvásárlásra (elõhaszonbérletre) jogosulttal közölnie. A Nemzeti Földalapba tartozó termõföldek tekintetében a törvény elõvásárlási (elõhaszonbérleti) jogra vonatkozó rendelkezéseit a külön jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A hirdetményi úton történõ közléssel összefüggõ igazgatási jellegû szolgáltatásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
    (7) A mezõgazdasági termelõk gazdaságátadási támogatása feltételeként megvalósuló termõföld értékesítése esetén a mezõgazdasági termelõtevékenységet folytató vásárló tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése iránti kérelméhez mellékelni kell a támogatás elnyerését igazoló okiratot is.

    Adózás

    a bevételből le kell vonni a megszerzésre fordított költségeket (vételár, illeték, ügyvédi ha van számla stb.)
    (
    4) Az ingatlan átruházásából származó jövedelem, ha az átruházás a megszerzés évében vagy az azt követõ öt évben történik, az (1)-(2) bekezdés rendelkezései szerint kiszámított összeg (e § alkalmazásában: számított összeg). Ezt követõen a jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a számított összeget csökkenteni kell, ha az átruházás - a megszerzés évét követõ évet elsõ évnek tekintve -,
    a) a hatodik évben történik, a számított összeg 10 százalékával,
    b) a hetedik évben történik, a számított összeg 20 százalékával,
    c) a nyolcadik évben történik, a számított összeg 30 százalékával,
    d) a kilencedik évben történik, a számított összeg 40 százalékával,
    e) a tizedik évben történik, a számított összeg 50 százalékával,
    f) a tizenegyedik évben történik, a számított összeg 60 százalékával,
    g) a tizenkettedik évben történik, a számított összeg 70 százalékával,
    h) a tizenharmadik évben történik, a számított összeg 80 százalékával,
    i) a tizennegyedik évben történik, a számított összeg 90 százalékával,
    j) a tizenötödik évben vagy késõbb történik, a számított összeg 100 százalékával.

    az adó mértéke ezen összeg 25%-as.
    Tehát vetted 1m-ért eladot 2m-ért a 7. évben akkor 800e Ft 25%-a azaz 200e Ft a fizetendő szja.

    "akkor ne rezisztencia edzést csinálj hanem rendes odabaxósat :) "Bá

  • Padisah

    tag

    válasz Winner_hun #1868 üzenetére

    Csak az élettársi közös vagyon felét, ha ő az egyedüli örököse az apjának.

    Az a baj a világgal, hogy az okosok kételkednek, míg a hülyék tökéletesen biztosak a dolgukban.

  • bitpork

    veterán

    LOGOUT blog (1)

    válasz Winner_hun #3416 üzenetére

    A forrásmegjelölés soha nem árt. De a legjobb ha a könyv jogtulajdonosa engedélyezi , mert vannak gőzös emberek és az arckönyv bizony nagy nyilvánosság és ha megsértődik, akkor irgum-burgum lehet.

    https://hardverapro.hu/apro/audi_q7_hibrid_2016/hsz_1-50.html

  • inf3rno

    nagyúr

    válasz Winner_hun #19455 üzenetére

    Csak a saját tulajdonrészét adhatja el. Van elővásárlási jog, nyilatkozatot kell tennetek, hogy nem kívántok élni vele, azután, hogy kialkudta az árat valakivel. [link]

    [ Szerkesztve ]

    Buliban hasznos! =]

  • donbig

    tag

    válasz Winner_hun #26508 üzenetére

    Adásvételiben rögzítik általában, hogy mi a birtokba adás legkésőbbi időpontja. Ha a vevő beleegyezik, hogy az eladó később adja át az ingatlant, sztem ki lehet tölteni új birtokbaadási jegyzőkönyvet az új időponttal, adott esetben új óraállásokkal, ha használsz még valamit és akkor onnan ketyeg az idő. Hogy a 15 nap mennyire rugalmas nem tudom, nálam a vevő 2 hónapig nem íratta át a vizet, a szolgáltató ott mondott néhány ezer forint pótdíjat, én azt éreztem, hogy ez inkább ijesztegetés, nem néztem utána, hogy erre van-e lehetőségük. Nem vagyok jogász, így kezeld a hozzászólásomat.

    "Ember, most jövök ki a templomból!"

  • Winner_hun

    félisten

    válasz Winner_hun #26508 üzenetére

    Átadás-átvétel után kell a 15 nap, az adás-vételiben lévő kifizetés utáni dátum az nem kőbevésett.

    ► "Kicsit olyan webcaritas" ◄ ヅ

Új hozzászólás Aktív témák