Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • ZsZso

    Közösségépítő

    válasz hdman #1338 üzenetére

    Bocs a késő válaszért, eddig azt se tudtam, hogy létezik ez a topik úgyhogy, Sziasztok! :)

    Apás szülés:
    1 hónapja éltem át az apás szülés élményét, s én is pont így voltam vele mint Te. Szerette volna a kedves feleségem ha ott vagyok vele, de rettegtem, hogy nehogy elájuljak a vér láttán (sose volt rá példa, de nem akartam plussz gondot okozni ezzel az orvosnak/szülésznőnek). Meg is egyeztünk, hogy bent leszek vele a vajúdásnál, de a szülésnél inkább kimegyek, nehogy bekövetkezzen amitől féltem.
    A vajúdásnál tehát ott voltam mellette. Mikor elérkezett a pillanat és kezdetét vette a szülés, akkor párom kérte, hogy maradjak bent; de igazat megvallva akkor meg sem fordult a fejemben, hogy kimenjek. Tudtam, hogy ott kell maradnom és tartanom benne a lelket. A szülés után végig ott voltam vele, vele együtt mentem át a megfigyelőbe és egy pillanatig nem bántam meg a döntésem. Vér? Ájulás?! Ne viccelj! Nem is volt rá időm, hogy erre gondoljak, plussz a fejénél csücsültem és az ég világon semmit sem láttam abból ami lent történt. Végig a szemébe néztem és ahogy tudtam segítettem. Fogtam a kezét, elismételtem amit a doki mondott, ha nem reagált, tartottam a fejét, stb. (köldökzsinórt nem vágtam).
    Örülök, hogy bent voltam, végig éreztem, hogy van jelentőssége annak, hogy ott vagyok, s hogy rengeteg energiát tud belőlem meríteni. Együtt vettük a levegőt, együtt nyomtunk együtt pihiztunk a fájások között. Nem tudtam volna a tükörbe nézni, ha ezen információ ismeretében kihagytam volna (feltéve, hogy a párom kéri, hogy bent legyek), pedig nekem szerintem SOKKAL könnyebb lett volna. A szülésről, születésről nem az a szó jut eszembe, hogy 'szép'. Kegyetlen nehéz volt látni, hogy hogy szenved a párom. Egy végtelenül stramm nő és nem egy fürdőskurva, aki nyávog mindenért, de rettentően megviselte a dolog és gáz nélkül nem is tudom mihez kezdett volna (epidurális érzéstelenítést elvből nem akarta). Nagyon sok lelkierő kell hozzá, de még így sem bántam meg, szerintem Te se fogod. Ájulástól ne félj ... nézz végig a párod szemébe, ne pedig lefele tekintgess és nem lesz baj. ;)
    A szülés nálunk egyébként egy külön szobába volt (3-4 szoba van fenntartva olyan esetekre, amikor a nő nem egyedül szül, hanem van segítője)

    Csak ügyesen!

    armegoszto.hu - akciók egymás közt :::..::.. https://www.facebook.com/armegoszto ::..::

Új hozzászólás Aktív témák