Rollerhelyzet Budapesten
Még egy év sem telt el azóta, hogy az első generációs Xiaomi-rollert teszteltük, azóta azonban egy páratlanul gyors terjedési folyamat zajlott le az elektromos rollerek, és az egyéb, mikromobilitási eszközök világában, és sajnos nem feltétlenül pozitív értelemben kell erre gondolni. Az elektromos roller a budapestiek (és számos európai nagyváros lakóinak) szemében egy zavaró, mindig útban lévő akadály lett, ami ha épp nem a közterület értékes négyzetmétereit foglalja, akkor illuminált állapotban lévő fiatalok kurjongatnak rajta a bulinegyedben, vagy éppen össze-vissza kacsáznak vele éjfél után a körút kellős közepén, a villamossínen, a járdán, a bicikliúton, esetleg az úttesten.
A Lime-nak köszönhetően bizonyára minden fővárosi találkozott már elektromos rollerrel [+]
Májusban ugyanis elindult a jó ötleten alapuló, ám igencsak véleményesen megvalósított Lime, és lavinaszerűen árasztotta el a belváros utcait. Ezek a bárhol lerakható, bérlési időn kívül is gond nélkül mozgatható eszközök nem a tapasztalt, a közlekedési morált figyelembe vevő közlekedők mindennapi járműve lett (igen drága is ahhoz), sokkal inkább a turistákat szolgálja ki, akik közt vannak persze figyelmes, jól közlekedő illetők, ám tipikusan mégis a kapualjak előtt 25-tel száguldó, gyalogosokat és kutyákat szlalompályaként kerülgető bérlőket látjuk - ami a belvárosi járdákon történik egy ideje, azt a közlekedési szinten mégoly elfogadó, biciklin és kisrogobón szocializált énem sem nagyon fogadja be.
[+]
Ha mindez nem lenne elég ahhoz, hogy az utca embere tiszta szívből gyűlölhesse az elektromos rollert, akkor ott van a szomorú tény, hogy bérlésen kívül ezeket a kütyüket tényleg semmilyen zár nem védi, ám még a rolleres szinten masszív, 15-20 kilós testüket sem lehetetlen dolog arrébb dobni, ha valakinek úgymond „útban van”: így születnek a fárol lelógó, mozgássérültek számára fenntartott parkolóhelyre ledobott, sötét bicikliúton keresztbe fektetett Lime-okról a képek a közösségi oldalakon, de aki szokott a belvárosban sétálni, annak ezek szinte mindennapi látványnak számítanak.
Sokan képzelnek alternatív elhelyezést a bérlős rollereknek - az indulat sokszor jogos, a cselekedet már egyáltalán nem (forrás: Facebook, Pesten Hallottam csoport) [+]
A Lime-problémakör nem egyedi jellemzője fővárosunknak, a cég rollerei már rengeteg helyen utáltatták meg magukat a lakossággal, mindazonáltal nálunk vannak további problémák is, mégpedig a szabályozással. Ami nincs. A döntéshozók valószínűleg még fel sem ismerték a problémát, mire eluralkodhatott a káosz, és míg az egyik jogértelmezés alapján az elektromos rolleres jelenleg gyalogosnak minősül (butaság), addig a rendőrség egyik nyilatkozata szerint ezekkel a 25 km/h maximális sebességű, puhatestű lélekvesztőkkel tulajdonképpen az úttesten, autók közt kellene haladni (még nagyobb butaság).
Hidegben is használható, de persze jó időben az igazi [+]
Tulajdonképpen nem is csodálkozom azon, hogy míg egy éve az M365-tel aranyos és érdekes látványosság voltam az utakon, addig mára az őszinte gyűlöletet és megvetést látom minden közlekedőtársam arcán, legyen az gyalogos, kerékpáros vagy autós. Az elektromos roller egy zseniális mikromobilitási forradalom főszereplője is lehetne, hiszen rengeteg ingázó mindennapi problémáját tudja megoldani kompakt méretével, könnyű mozgathatóságával, mégis értelmezhető hatótávjával, nyugodtabb területeken, parkok közelében egyenesen felemelő élmény tud lenni a vele való közlekedés, elöljáróban azonban mégis azt mondom: aki ilyen eszközt vesz, nagyon gondolja meg, milyen körülmények közt fogja azt a mindennapokban használni.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
