Funkcionalitás

A hardverről nem tudni sokat, egy Coolsand 8851-es processzor dolgozik a gépben, ez 55 nanométeres csíkszélességgel készül, órajele 312 MHz, a kínai RDA gyártja és 2012-ben mutatkozott be. Kifejezetten az egyszerű telefonokba szánja a gyártó, egyébként procit lehet venni külön is kínai webshopoktól, egy ilyen modul ára 22 dollár (lol), nyilván óriási tételben ennek töredékébe kerül.

A menü egyszerű, egymás után jönnek a funkciók, egy-egy nagy képpel illusztrálva. A logikába azért bele tudok kötni, a Bluetooth a szervező menüpontban ücsörög, a külön ikont kapó játékok közé belépve csak egyetlen alkalmazás került, neve Panda, elég bárgyú, ráadásul nem lehet halkítani, vagy full hangerőn megy, amire felfigyel a katasztrófavédelem, vagy néma. Egyik esetben sem egy kimondott kéjhömpöly.

A telefonkönyv 100 embert tud tárolni, ezekhez email cím és születésnap is rendelhető. Az üzenetkezelésben csak SMS-t találunk, a prediktívet inkább kapcsoljuk ki, mert a MultiTAP megoldás inkább idegesítő, mintsem hasznos. A naptár csak havi nézetet tud, de legalább fel lehet bele venni feladatokat. A számológép alapfunkciós, a multimédiába pedig érdemes bekukkantani, már csak az FM-rádió miatt is.

A fényképezőgép egy rettenet. A felbontás, a minőség kritikán aluli. Mivel a telefon belső memóriája 48 KB (igen, még csak nem is megabájt - gondolom az Artisjus erre azért nem sarcol), ezért összesen egy képet tudunk készíteni, amíg nem helyezünk be memóriakártyát. Ha már viszont megtettük, akkor érdemes 160 x 120 pixel felbontású videót is rögzíteni (hang nélkül), ami kimeríti az animáló bélyeg fogalmát, lévén 5 fps-sel "szalad" a filmecske. Lent van egy csomó tesztfotó is, eredeti méretben, ugyanis a "videóknál" is látott 160 x 120 pixeles felbontás a maximum, amit a cucc tud, ezek alant pedig a default, 1:1 arányú, 128 x 128 pixeles alkotásaink. A zenelejátszó irdatlan hangosan szólal meg, a hátsó hangszóró minden egyéb esetben is brutális - ezzel együtt rettentően torzít is. Az MP3 fájlokat fakszni nélkül kezeli, csak éppen azt nem írták sehová, hogy a csillag és a kettőskereszt alkalmas a hangerő szabályozására, kellett egy kis idő, mire rájöttem. A szoftver fut a háttérben, de sem a hangerőt nem lehet ilyenkor állítani, sem a zenét nem lehet léptetni, vagy szüneteltetni, ehhez vissza kell kolbászolni a menübe, újra belépni a lejátszóba.

Vannak felhasználói profilok, ahol a csengőhangokat lehet macerálni. Nos, gyárilag egy, azaz 1 db csengődallam van, de még négyet fel lehet venni mellé, már ha a memóriakártyán van MP3. A beszélgetési hangminőség kielégítő, engem jól hallottak az ismerőseim, én viszont kissé úgy, mintha Kazahsztánból hívtak volna egy mozsárból. Az adatátviteli képességekről nemigen lehet beszélni, se WAP, se net, se GPRS, se semmi, egyedül a Bluetooth játszik, ez legalább működött rendesen.

A hátlap alá tett akkumulátor elég harmatos, de ehhez a tudáshoz azért elég. SIM nélkül egy hétig húzza a telefon, ha viszont használjuk, akkor a beszélgetési idő elég karcsú, maximum két órányi lehet. Ennek megfelelően a töltési gyakoriság szinte kizárólag csak attól függ, hogy mennyit beszélgetünk a készülékkel, ha nem bántjuk, akkor sokáig elmereng magában. Összességében az a helyzet, hogy bárkinek mutattam a csöppséget, mindenki lelkesedett érte. Milyen jó lenne másodlagos készüléknek, milyen pici a mostani tepsikhez képest, nem tudom, hogy a Telenornál ki és milyen okból kutatta fel az Idiadem nevű gyártót és rendelt be egy adagot ebből, de mindenképpen frappáns ötletnek tűnt elsőre. Aztán persze a használat során szép lassan kiderült, hogy van némi gond a termékkel, a kamera egy vicc, a hangminőség még a használhatóság kategóriájába esik, de a menü logikájában már vannak bukfencek, a hangerőt szabályozó gombok hiánya nagy baki (pláne, mert minden esetben más gombok helyettesítik ezeket), a belső memória csak jelzésértékű, az akku sem túl combos. Önmagában is jó poén a leragasztott másodlagos SIM, fájó a 3,5 mm-es jack csatlakozó hiánya, ráadásul az összeszerelési minőséggel kapcsolatban már felmerültek problémák. Olcsó, vicces, alapvetően használható, de ezt tényleg kezeljük a helyén: egy filléres, eldobható telefon vésztartaléknak. Erre egyébként maga a készülék is ráerősít, ha olyan SIM-et teszünk bele, amit felismer (Telenor), de már lejárt, akkor azt írja ki a kezdőképernyőre, hogy “vészhelyzet”.

Bog

A tesztkészülék az XXL GSM jóvoltából jutott el hozzánk. Vásárláshoz kérem, kattintson ide!

A cikk elkészítésében a Telekom 4G/LTE mobilinternet volt segítségünkre.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!