Előszó, külső

A pénzügyi nehézségekkel küzdő Sony Ericsson mostanában csak úgy ontja magából az új modelleket, melyek között kiváló és gyengébben sikerült készülékek is akadnak. Nehéz lenne általánosítani azzal kapcsolatban, hogy melyik kategóriában jeleskednek, azt viszont talán kijelenthetjük, hogy a legjobb készülékeik azok, melyek nem akarnak innovatívak lenni, csak hozzák azt a minőséget, amit a gyártótól az évek során többé-kevésbé megszokhattunk. Nagy izgalommal bontottam hát ki a Yari kódnévre hallgató masina dobozát; egy dizájnos külsővel megáldott, játékra és multimédiás képességekre kihegyezett csúszkáról van szó, mely mellett hálózati töltőt, adatkábelt, sztereó headsetet, 1 GB-os microSD kártyát és egy kompakt asztali állványt (vagy nevezzük inkább támasztónak) találunk.

A gyártó meglehetősen fiatalosra vette a dizájnt, a fekete-fehér színben pompázó tesztkészülék a végletek netovábbja, hatalmas méretű, elnagyolt gombokat és apró, szinte észrevehetetlen billentyűket egyaránt rejt a 100 x 48 x 15,7 milliméteres készülékház. A 115 grammos masina anyaghasználat szempontjából megugorja az elvárt szintet, az eleje jó minőségű, kemény műanyagból készült, hátul pedig finom, gumiszerű műanyag borítást kapott, melynek köszönhetően kellemes érzés kézben tartani. Az összeszerelés minősége viszont nem az igazi, ez főleg a csúszkára igaz, az ugyanis túl könnyen mozdul el, ráadásul némi holtjátéka is van.

[+]

Az előlap tetején lévő telefonhangszórót fémből készült rács takarja, igényes és látványos megoldás. Alatta helyezkedik el a fényérzékelő szenzor és a videótelefonáláshoz használatos, aprócska másodlagos kamera. Ezeket fogja közre a sarkok közelében található két fehér csík, melyek bár dizájnelemnek néznek ki, valójában gombok, mindketten ugyanazt csinálják, a játékok listáját hozzák elő. Középen terpeszkedik a 2,4 hüvelyk átlójú QVGA TFT-kijelző, melynek minősége pont olyan, mint az összes többi Sony Ericsson készüléké, tehát jó — ettől függetlenül úgy érezzük, hogy a gyártó a felsőbb kategóriákban tehetne lépéseket az OLED megjelenítők felé. A kijelző alatt is található két fehér csíknak álcázott gomb, melyeket a dizájnerek legnagyobb tévedéseként kell kezelnünk: ezek ugyanis a rendes szoftveres gombok, tehát a d-pad után ezeket fogjuk a legtöbbször megnyomni. Kiemelt funkciójuk ellenére viszont kicsik és nehéz őket megnyomni, arról nem is beszélve, hogy egy normális készüléken sem rakják ilyen magasra őket (a d-padhoz viszonyítva), a józan paraszti ész szerint ott kéne lenniük, ahol a Yarin a méretes híváskezelő billentyűk vannak. Persze ezeket is sokszor fogjuk megnyomni, de sajnos teljes mértékben függetlenül attól, hogy mennyit telefonálunk: én több napos használat után sem tudtam megszokni ezt a furcsa kiosztást, mindig a híváskezelőket nyomkodtam a szoftveres gombok helyett, de akkor sem mindig voltam előrébb, ha direkt utóbbiakra tenyereltem rá, mivel nagyon könnyű félrenyomni. Ennek a hibának a fényében szinte lényegtelen is, hogy a kissé lötyögős d-pad jó minőségű, plusz alul még található két gomb, a gyorsmenü és a törlés.

[+]

A csúsztatást segítő mechanika minőségéről már volt szó, rá is térhetünk tehát a numerikus gombsorra. Ezzel szerencsére nincs semmi gond, bár biztosan szokatlan lehet egyeseknek, hogy a tucatnyi billentyű egy összefüggő panelen kapott helyet. Ez mondjuk csak a látszat, a tervezők ügyesen megoldották, hogy ujjunkkal jól érezzük a gombok közötti határokat, amivel nem azt mondom, hogy kizárt a félrenyomás, de azért nem is fogunk túl gyakran belefutni.

[+]

A hátlap annyira Sony Ericssonos, amennyire egy hátlap csak lehet: jobb felül kamera és villanó, középen kipattintható borítás, attól jobbra és balra pedig egy-egy kihangosító hangszóró látványos fémből készült ráccsal. A Yari logó sem maradt le, még trademark is védi, pedig igazából egy speciális japán lándzsát takar, melynek hosszúsága egy és hat méter között mozog.

Az oldalsó részek nem különösebben izgalmasak, felül nincs semmi, alul a nyakpánt rögzítési helye árválkodik. Balra a Sony Ericsson töltő és adatcsatlakozónak csúfolt bumszlijával találkozhatunk, jobbra a microSD bővítőhely, a hangerőszabályzó gombpáros és a kamera kissé nehezen megnyomható exponálógombja került.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!