Külső

A Sony Ericsson mostanában egyre-másra ontja magából az alsóbb kategóriába szánt modelleket több, bár inkább kevesebb sikerrel. Nem olyan rég járt nálam a K220i, mely a K320i kistestvére, és anno az előd, a K310i is nálam vendégeskedett. Megpróbálom ezekkel összevetni, hogy miben más az új jövevény, amely a GSM Takácstól érkezett. Maga az összevetés nem lesz nehéz feladat, mivel leginkább csak árnyalatnyi különbségeket lehet felfedezni mind dizájnban, mind belső tudásban.

Maga az alapcsomag nem éppen csábítóan szép, de igencsak bőségesnek mondható. A telefonon kívül USB kábel és két töltő is helyet kapott. Nos, ez utóbbi nem a gyártó megalomániája került bele, hanem azért mert az alapcsomag része egy Bluetooth füles is. A telefon árfekvését nézve mindenképpen kiemelkedőnek mondható az alapfelszerelés. A finn gyártó is csomagolhatna kékfogú fülbevalót az üzleti réteget megcélozó modelljei mellé. Na jó, az igazságoz hozzátartozik, hogy az igazi üzleti telefonjai mellé a Sony Ericsson se csomagol vezékmentes fülest...

A készülék külső vonása nem sokat javult. A ház anyaga kissé rideg, és kemény műanyag. Tapintásra és kinézetre sem próbálja meg drágább modell benyomását kelteni, ugyanakkor az összeszerelés minőségét nem érheti negatív kritika. A készülék felső részén helyezkedik el az infraport, bal oldalt a kamera gombja, jobb oldalt pedig a tevékenység menü. Sajnos külön hangerőgomb nincs a jószágon, így aki megszokta, az most szokjon róla, de tüstént. A gombok tapintása teljesen átlagos, megvilágításuk nem egyenletes, kicsit kemények, de nyomáspontjuk jó.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!