Bevezető
Valahogyan az az ember érzése, hogy a Samsung táblagépes részlegének nem célja, hogy letegye az asztalra a legjobb gépet, a Nexus 10 kivételével az összes Galaxy Tab olyan közepes, tényleg nincs semmi emlékem arról, hogy bármelyik Tab, vagy nagyobb Note bárkiből is rajongást váltott volna ki a szerkesztőségben. Ezek csak úgy vannak, papíron egész jók, a gyakorlatban is egész jók, de nem estem sosem hanyatt valami frankó funkciótól, ötletes formatervtől, vagy meghökkentő megoldástól. Mintha semennyi fantázia nem lenne a tervezőkben, mintha ők még mindig ott tartanának, hogy a tablet nem más, csak egy roppant nagy telefon.
Miközben ezen már rég túlléptünk. Csatlakoztatható izékkel, egyedi funkciókkal, szögletes élekkel, izgalmas anyagokkal és extra képességekkel lehet egy tablet igazán csalogató. Itt van a tényleg remek Tablet Z a maga IP57-es minősítésével és egyedi formatervével, a különböző ASUS gépek kavalkádja behelyezhető telefonnal, billentyűzettel, az Acer is virít, a Toshiba pedig lerak egy pengevékony táblát az asztalra, ezekhez képest a Galaxy Tab 3 8.0 olyan unalmas, mint Semjén Zsolt beszédét hallgatni a dán síelők pályafutásáról.
A SIM nélküli verzióért csaknem 100 lepedőt kell legombolnunk magunkról, ami nem kevés pénz. És nyilván mellé lehet tenni mindenféle kínai eredetű versenytársat, amelyek jóval olcsóbbak, de ha a komolyabb márkáknál maradunk, akkor is az a helyzet, hogy ennyiért az ASUS kétmagos, Intel processzoros, Full HD felbontású, 10 inches masinát kínál, ami anyaghasználatában is jobb. Ez azt is jelenti, hogy a Galaxy Tab 3 8.0-nak valami olyasmit kell nyújtania, amitől tényleg leesik az állunk, ami nagyon egyedi, ami hiánypótló. Mert különben ez a Samsung tablet is csak egy lesz a sok közül, amit majd egy év múlva feleennyiért utánunk dobnak valami hipermarketben, és addigra még kevésbé fogjuk tudni, hogy az össze-vissza logikával számozott Galaxy Tabok közül most akkor melyik mit is tud.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!