Kamera és multimédia

A 16 megapixeles hátlapi kamerafelbontás nem változott, minden más viszont igen: a Samsung a színekkel remekül bánó ISOCELL technológiáját éjjel-nappali részletekre szakosodott Sony IMX240-es szenzorra cserélte, ami már a Note 4-ben bevetette magát. A phablettől az optikai képstabilizátor is ellátogatott, a különösen nagy fényerejű, F1.9-es lencse pedig az egész androidos világban első, és a tökéletes fehéregyensúlyért bevetett hátlapi infra sem mindennapos. Az előlapra 5 megapixeles szenzor került, ugyancsak F1.9-es, széles látószögű lencsével, és a hátlapihoz hasonlóan élő HDR funkciókkal. Természetesen elérhetők a retusálási funkciók, a tömeges önfotókhoz pedig bevethető a szelfipanoráma, továbbá négyelemes önfotósorozatot is lőhetünk. Az előlapi képek minősége külső és belső terekben is igen jó, íme egy példa.

[+]

A kameraszoftver egyébként komoly változáson esett át, most már a Google camera2 API-n alapszik, bár minden kézi beállítás nem érhető el. A szoftver sebessége elsőrangú: a home gomb kétszeri megnyomásával 0,7 másodperc alatt az előképen vagyunk, akár alvó állapotból, akár bekapcsolt képernyő mellett. Az élőkép szélein elérhető a menü, a vaku, az időzítő, a HDR, az effektek, a módválasztó, a kameraváltó, az exponáló, a videofelvevő és a galéria. Az érintőfókusz gyors és pontos. A fotót egyébként a hangerőgombokkal is ellőhetjük. A kameramódot most már egy képernyőről, ikonos formában válthatunk, mondjuk panorámára, szelektív fókuszra, virtuális sétára vagy gyorsításra/lassításra. Más módokat, így a hátsó szelfit, a sportfelvételt vagy az többelemes képeket a Galaxy Áruházból húzhatjuk le. Új mód a professzionális, amivel az élesség, a fókuszmód, a fényérték (+- 2Fé, 0,1 lépésenként), az érzékenység (100-800), a fehéregyensúly és a képek szoftveres finomhangolása variálható (színhőmérséklet, tónus, kontraszt, telítettség, árnyékok és fények), három egyéni kombinációt pedig elmenthetünk. Újdonság továbbá a tárgykövető fókusz, amivel a készülék egy mozgó elemen tartja az élességet. Ami továbbra is kimaradt, bár 1/10 másodpercig a Manual Camera alkalmazás tudja, az a záridőállítás. A leghosszabb egyébként 1/7 másodperces, automatikus módban.

Az S6 edge (fent) a Galaxy S5-höz képest (alsó sor) nappal és este is komolyan előrelépett. Az első képen jól látszik, hogy az edge részletgazdagabb képeket lő, jóval kevesebb szoftveres élesítéssel vagy extra telítettséggel. HDR-ben az S5 és az ISOCELL erősebb, de az S6 ilyen képei sem rosszak. Este eldurvul el a helyzet, a sötét ugyanis egyáltalán nem hozza zavarba az edge kameráját, állva hagyva az S5-öt koromsötétben is. Az autófókusz egyébként este is hibátlan. A lenti képek már rendre az edge kamerájával készültek, és kiválóak lettek, már technológiai szempontból. Újdonság az auto HDR, amivel a szoftverre bízhatjuk, hogy mikor lőjön nagydinamikájú képet, de kézzel is aktiválhatjuk a módot. A makrók is tele vannak finom részlettel, ráadásul az élességtartomány szűkebb, mint valaha, így az éles és az életlen részek látványosan elkülönülnek.

Este él igazán az S6 edge, köszönhetően a nagy fényerejű lencsének. Igazán sötétben az edge automatikája is több elemből gyúr össze egy képet, csak épp az S5 2-3 másodperces feldolgozása helyett 3-4 tized alatt végez. Alacsony érzékenységet választva még több részlet előcsalható, igaz, szívesen láttam volna 1/7 másodpercnél hosszabb záridőt, ha már ott az optikai képstabilizátor a bemozdulások kiküszöbölésére. Ettől függetlenül figyelemreméltó az előrelépés, csak hát még többet ki lehetne hozni mondjuk 1/3 vagy 1 másodperces záridővel. A videofelvételek stabilan hozzák a csúcsminőséget; 60 fps-sel, gyorsítva, lassítva, HDR-ben és 4K-ban is remek mozgóképeket rögzíthetünk, kiváló hangminőséggel. Az optikai képstabi ilyenkor is jól jön, igaz, a szoftveres rásegítés nem sokat ad hozzá a dologhoz, a Blackberry Passport például ezt jobban csinálja, az előrelépés az S5 kézremegéses felvételeihez képest mindenesetre egyértelmű. Íme egy 4K-s klipp, egy 60 fpssel rögzített és egy hagyományos 1080p-s felvétel.

A megújult és letisztult zenelejátszó megtartotta funkcióit, így a számok, az albumok, az előadók, a műfajok és a mappák szerinti csoportosítást, a widgeteket, valamint a Sound Alive hangszínszabályzót számos effekttel és hangsémával. A Wolfson Audio DAC kiváló hangminőséget ad le a fülesekre (a dobozba csomagoltat sajnos nem volt módunk kipróbálni), a készülék alján elhelyezett hangszóró pedig szebben és jóval hangosabban szól elődjénél, és még ha HTC BoomSound technológiájával nem is tud versenyre kelni (főleg nem alsó elhelyezésével), amit ki lehet hozni minőségben egy mobilos mono hangszóróból, az a Samsungnak sikerült.

Nem válik az S6 edge előnyére, hogy az FM-rádió ismét kimaradt, pedig a Galaxy A7-ben speciel találtunk ilyet, a videolejátszó viszont pont olyan remek, mint eddig volt. A legtöbb kódolást gond nélkül ismeri, röhögve lejátssza a 2K-s vagy 4K-s tartalmakat, amelyik kódolás pedig mégis kifog rajta (DivX, AC3), azt egy BS Player gond nélkül viszi. A videolejátszó extrái közé a feliratok, az ablakos mód és az alkalmazás szélein állítható fény- és hangerő tartozik.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!