Bevezető

Nem hálás dolog nagyon olcsó telefonról tesztet írni. Ez nem az a kategória, amely mágnesként vonzza a kattintásokat, éppen ezért meglehetősen kevés ilyen anyagot talál az ebben a szegmensben készüléket vásárolni óhajtó felhasználó, pedig aki tényleg minimális pénzt allokál egy mobilra, annak talán még fontosabb, hogy mennyire okosan költi el azt, ami adódik. És rögtön szögezzük le: nem biztos, hogy a legjobb választás egy vadiúj, de gyengécske eszközre beruházni mondjuk ahelyett, hogy megnéznénk, hogy a használt masinák között mit lehet ennyiért halászni. Igen, abban talán több a rizikó, de ma már vannak felújított mobilokkal foglalkozó vállakozások.

[+]

De bőven vannak olyanok, akik bontatlan, nullkilométeres, garanciális, friss és ropogós telefont akarnak, nekik viszont szembe kell nézniük azzal, hogy az 50 ezer forint alatti eresztés elég satnya. Vagy zömmel ismeretlen, főleg kínai bigyók támadnak, vagy pedig nevesebb gyártók kiherélt ajánlatai között kell megtalálni a legkevésbé gyengét. De úgy, hogy közben nem várhatjuk el a célcsoporttól, hogy kapásból kenje-vágja, hogy mi fán terem az Android Go, mit jelent, hogy Helio A22 a chipset és mire elég 2 GB RAM. Sajnos ugyanis pont ez a vásárlóközönség tudja a legkevesebbet a téma kapcsán.

[+]

Tehát mégis oda lyukadunk ki, hogy ha más nem teszi meg, akkor legalább valakinek kell egy olyan tesztet kiraknia a netre, ami felvilágosít egy olyan eszköz bemutatóján keresztül, ami legalább egy népszerű gyártó terméke és amúgy is egy rakás helyen hozzáférhető. A Redmi A1 pont ilyen, odáig már eljutnak sokan, hogy ez a Xiaomi almárkája (egy csomó helyen ezt külön jelzik is), olcsó is, a halványzöld árnyalatban egész vidám, hát mi baj lehet. Szóval most jól megmondjuk, hogy mi baj lehet, de közben azt is látnunk kell, hogy ezeknek a “bajoknak” egy része talán pont nem is akkora baj a vásárlóközönség szempontjából.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!