Bevezető
Nem csak mi mondjuk, hogy a teljes billentyűzettel ellátott telefonok száma ugrásszerűen nőtt az elmúlt egy-két évben. Tavaly februárban ezt a Sony Ericsson is közölte nemzetközi sajtótájékoztatóján, de egyébként is megfigyelhető, hogy majdnem minden gyártó kínálatában akad néhány ilyen készülék. A QWERTY gombsor azonban helyet foglal el, nem is keveset, ezért a cégek különböző megoldásokat agyalnak ki arra, hogy miképpen tudják ezt használható méretbe önteni.
A Nokia kétféle utat jár, vannak azok a modellek, ahol a billentyűzet alapesetben rejtve van (C6, E75), illetve létezik egy igen sikeres széria, amely az E61-gyel indult, most pedig már több tagot is számlál, legutóbb az E5 volt a karmaink között. Közben megérkezett a C3 is, amely viszont nem okostelefon, mégis ilyen gombsort kapott, de Rusi nem volt éppen elragadtatva. Nos, a most mindjárt szétcincálandó X2-01 a C3 által kijelölt úton halad, de előre szólok, hogy jobb. Nem tudásban, abban gyengébb eresztés (elvileg árban is), de kialakítását és használhatóságát tekintve jobban sikerült.
A GsmLine.hu-tól kaptuk a csomagot, amiben a tesztkészülék lapult (s esetünkben a lapulás akár szó szerint is érthető), bár kicsit aggódtak, hogy csak olyan telefont tudnak adni, amiben még nincs magyar nyelv. Minket ez általában semennyire sem zavar, az olvasókat pedig megnyugtathatjuk, hogy természetesen lesz hazai kommunikációs képessége is majd az X2-01-nek. Most viszont még – friss eszköz lévén – kicsit túl van lőve az ára, a 32 ezer forint körüli szint olyan 6-7 lepedővel több, mint ami reaális lenne. Ám itt véleményünk szerint gyors zuhanás lesz, hiszen a C3 alá kell beesni majd, ami most ugyanennyiért kapható a független piacon.
Most már csak az a kérdés, hogy az X2-01 vajon jobban sikerült-e, mint a C3, amivel jellemzően adatkommunikációs problémák voltak. Mivel itt nincs Wifi, ezért egy hibaforrással kevesebb van, a kijelző plexije sem törik meg furcsa szögben, két problémát már sikerült is kiiktatni, de jönnek a részletek a következő oldalakon.
Doboz, külső
A doboz egész méretes a telefon kategóriájához képest. A készüléken túl azonban csak egy töltő és egy egyszerű füles fetreng a csomag aljában, pedig a dobozon rajta van, hogy microSD is lesz valahol, de hiába túrtam át az egész pakkot, ezt bizony valahol kispórolták. Vagy már a gyárban, vagy a szállítás során vált kámforrá. Nem mintha egy bazi nagy érték lenne manapság, de pont jól jönne azoknak, akiknek egyébként nincs microSD a háztartásban.
Az X2-01 első blikkre komolyabb telefonnak tűnik, mint a C3, sőt, komolyabbnak tűnik, mint bármi más ebben az árban. A QWERTY gombsor önmagában is sugallhatja ugyan az üzleti jellegű felhasználás kidomborodását, de inkább a meglehetősen szögletes formaterv és a viszonylag emberes méret hozza ki a szemlélődőből azt az álláspontot, hogy itt valami izmos cuccról van szó. Pedig erről szó nincsen, egy alap Nokia tudását csomagolta a finn cég ilyen köntösbe.
A nagy méretű, fektetett, QVGA felbontású kijelzőre nem lehet panasz. A célnak abszolút megfelel, ráadásul a Nokia S40-es menürendszer jókora karakterekkel operál, nagyon jól láthatóak a feliratok. A navigációs gombokat tartalmazó sáv is hatalmas, bőven elfér rajta a d-pad, valamint ezen felül még hat funkcióbillentyű. A tényleges gombsor is elég méretes, az egyes billentyűk szépen domborodnak, nem siklik félre az ujjbegy, a szövegbevitel tényleg élményszámba megy. Remélhetőleg a hazai forgalmazás megkezdésekor magyar kiosztást is kaphatnak az ügyfelek. A fehér háttérvilágítás pont elég erős ahhoz, hogy minden jól látható legyen, de mégsem bántja a szemet.
Ami viszont furcsa, hogy sem a telefon oldalaira, sem a tetejére nem jutott gomb. Egy sem. A kamera kapcsán ez még elviselhető, de a hangerőt szabályozni beszélgetés közben csak úgy lehet, ha a navigációs billentyűt kapirgáljuk, ami fülhöz tartott mobilnál elég szerencsétlen megoldás. Ajtók és csatlakozók viszont vannak, bal felől tehető be a microUSB kábel, valamint ide pakolhatjuk be a microSD kártyát, ha tényleg lesz a dobozban. Fent 3,5 mm-es jack dugasz és klasszikus Nokia töltőcsatlakozó tátong.
A hátlap íves kialakítása kellemes fogást eredményez, az egész plasztiktengert egyben tudjuk leszedni, kissé körömpróbáló módon. Fent a kamera egész korrekt ablaka néz ránk, jobb képességeket sejtet, mint amire valójában képes. Vaku nincs, a hangszóró került még ide, ami akkor is jól szól, ha a készülék az asztalon heverészik, az íves forma előnye, hogy nem hasal rá a telefon teljesen arra a résre, ahol a hangok ki óhajtanak törni. Bár mindent plasztik borít (elöl sima, hátul érdesebb), az összeszereléssel nincs gond, minden szépen, patent módon illeszkedik, ennek csak az az egy hátránya van, hogy az oldalsó ajtócskát kissé nehéz kinyitni. Sőt, igazából roppant nehéz, általában csak akkor fog sikerülni, ha a hátlap már leugrott, így ugyanis könnyebb körömmel alányúlni.
Menü, alapfunkciók
Bekapcsolás után nem lesz sok meglepetésben részünk, a jól ismert S40 platform jön szembe. A főképernyőn kint figyel az aktív desktop, a készenléti kijelzőre tehát tetszés szerint rámolhatunk ki olyan információkat és funkciókat, amelyek nekünk fontosak. Kedvenc kontaktok, közösségi szolgáltatások, zenelejátszó, ikonok, naptár, üzenetek férhetnek ide, nyilván a hely függvényében ezeknek egyszerre csak egy része. Aki utálja az ilyesmit, egy mozdulattal ki is kapcsolhatja az egészet. Mint minden Nokia telefonban, itt is témákkal szabhatjuk személyre a grafikai opciókat, a gyári verzióban az a jó, hogy láthatóság szempontjából verhetetlennek tűnik.
Bentebb haladva pont egy tucat ikon bukkan fel. Ezek éppen elférnek a kijelzőn, görgetni tehát egyik irányba sem szükséges. Az S40 logikája és felépítése évek óta szinte változatlan, aki látott már egy ilyen Nokiát, látta az összeset. Minden a helyén van, a kezelés könnyű, a menürendszer sebessége tökéletesen kielégítő. A billentyűzár lehet automatikus is, manuálisan a középső OK gomb, majd a gombsor legalsó, leginkább balra tolt billentyűje üzemelteti. A feloldásra is ez vonatkozik.
A névjegyzék 1000 emberke tárolására ad lehetőséget, rengeteg addikcionális adattal. Többféle telefonszám, e-mail, webcím, kép, hang, videó, szülinap, megszólítás, becenév, jegyzet csatolható, igen szép arzenál, biztos, hogy a megcélzott felhasználói csoport nem fog hiányt szenvedni semmiben. Vannak hívócsoportok, három lépésben állítható a használt karakterek mérete (már a középső is épp elég nagy), a listázási opciók is elegendőek (csak név, név és szám, név és kép). A keresés gyors, tényleg nem lehet belekötni. Mondjuk ha nagyon akarom, akkor hisztizhetek a közösségi szolgáltatásokkal való integráció hiánya miatt, de ez még mindig jellemzően az okostelefonok kiváltsága.
Az üzenetkezelés is mindenre kiterjedő. Az SMS és az MMS megvalósítása már kisujjból megy a Nokiának, a szövegbevitel gyors, a prediktív itt úgy működik, hogy a beírt karakterek alapján megpróbálja befejezni az adott szót. Az e-mail kliens külön menüpont és külön program is, egy varázsló segít végigverekedni a beállításokon. Itt az ismertebb nemzetközi és hazai szolgáltatók gyárilag szerepelnek (igen, a Nokia X2-01 úgy is tudja, hogy mit kell kínálgatni, hogy esetünkben a magyar nyelv hiányzik), ha ezektől eltérő szervereket használunk, akkor bizony pötyögnünk kell. Ami a C3-nál problémát okozott, az itt is megvan: maga az alkalmazás nem egy sebességbajnok, viszont szinte elsőre sikerült rendesen összelőni a netkapcsolatot, bár ehhez az is kell, hogy az embernek legyen arról fogalma, hogy nagyjából merre kell keresni, mert annyira nem egyértelmű.
Szervező vonalon egy korrekt naptárral kedveskednek a finnek, havi, heti és napi nézettel, ötféle bejegyzéstípussal, emlékeztetővel és ismétlődéssel. Ezen felül számológép, átváltó, világóra, stopper és ébresztő alkotja a repertoárt. Ha dedikáltan üzleti telefon lenne, akkor sírhatnánk, hogy nincs dokumentumkezelő, de az X2-01 vásárlói köre ezt talán pont ki fogja bírni.
Multimédia, adatátvitel
Tesztkészülékünk fotós és videós funkciói – fogalmazzunk finoman – jelzésértékűek. Innentől mondjuk felmerülhet a kérdés, hogy mi a logika a Nokia modellszámozásában, az előző X2-ben ugyanis egy 5 megapixeles érzékelő dolgozott (bár elég gyengén), itt viszont kemény VGA felbontást kapunk, ami körülbelül semmire sem elég, maximum arra jó, hogy a nevekhez arcokat csatoljunk. A különböző szoftveres trükköket is elfelejthetjük, autofókusz sincsen, viszont gyorsan elkészül a kép (még jó). Videóban sem nyújt maradandót az eszköz, a teljesen értelmetlen QCIF (176x144) felbontást nyújta az igencsak szaggató 15 fps tempóval. A rend kedvéért azért jöjjön néhány tesztfotó.
 |
 |
 |
 |
 |
Zenei szempontból sokkal kellemesebb a helyzet. A navigációs gombtól balra van egy dedikált billentyű, amely igény szerint vihet a zenelejátszóba, vagy a rádiós felületre. A lejátszó szoftvere nem hoz sok újdonságot, de nem is kell neki: a célnak tökéletesen megfelel. Van albumborító, ID3 szerinti szűrés, ismétlődés és véletlenszerű lejátszás, piszkálhatjuk az equlaizert, illetve kapcsolhatunk széles sztereó módot. A mellékelt füles nem egy veretes darab, de a 3,5 mm-es jack miatt könnyen cserélhető jobbra. (Balra is.) Az FM-rádió csak fülessel hajlandó valamit produkálni, ha viszont befogja az adókat (van automatikus állomáskeresés is), akkor RDS információkkal is megörvendezteti a felhasználót.
WLAN nincs a telefonban, az EDGE a maximális produkció, amit az X2-01 képes magából kipréselni. Ehhez képest már a doboz is fennen hirdeti, hogy chat & update your status, és ezerrel nyomják a közösségi funkciókat. Itt a Facebook, a Twitter és az Orkut vannak jelent, mindegyik saját, natív kliensporgram formájában. Működnek, a készenléti kijelzőre is képesek notifikálni a változásokat, csak az ember elszunnyad, ha a 2,5G-s hálózaton kell státuszt frissítenie. Böngészéshez a Nokia is az Opera Minit tartja a legjobb választásnak, az alkalmazások között ott is van a szoftver. Ha már alkalmazások: négy játék jár a készülékhez: Block’d, Bounce, Diamond Rush és Sudoku.
Helyi szinten adatátvitelre Bluetooth és microUSB kábel használható. Mindkettő rendben üzemelt, kár, hogy adatkábelen nem vesz fel töltést a telefon (ez kicsit gáz, így 2011-ben), és külső meghajtóként is csak akkor működik, ha van benne memóriakártya. Az akkumulátor viszont meggyőző, négy napig is simán bírja vele a telefon, ami manapság becsülendő még akkor is, ha nincs 3G, ami közismerten megdobja a fogyasztást.
| Külső | |
|---|---|
| Ergonómia | 8 pont |
| Anyaghasználat | 8 pont |
| Összeszerelés minősége | 9 pont |
| Kijelző mérete, minősége | 6 pont |
| Belső | |
| Kezelhetőség | 7 pont |
| Sebesség | 7 pont |
| Szoftver rugalmassága, bővíthetősége | 5 pont |
| Felhasználói felület élménye | 5 pont |
| Alapfunkciók | |
| Hangminőség, vételi stabilitás | 9 pont |
| PIM funkciók | 4 pont |
| Adatkommunikációs képességek | 3 pont |
| Multimédia | |
| Vizuális | 1 pont |
| Audio | 8 pont |
| Egyebek | |
| Üzemidő | 9 pont |
| Ár/érték aránya | 7 pont |
| Hogyan értékelünk? | |
Összegzés. Az X2-01 egy jó kiállású, komolynak ható, QWERTY gombsoros telefon, amely igazából nem tud semmi extrát, sőt, bizonyos pontokon kifejezetten alapszintű. Gondolok itt a kamerára, illetve az adakommunikációs képességekre. Ugyanakkor jól használható, megfelelően gyors, kézreálló, üzenetkezelés kapcsán jól sikerült eszköz. A megcélzott felhasználói csoportba a sokat gépelő, levelező, fiatal(os), de nem üzleti júzerek tartozhatnak, akiknek fontos lehet az árképzés, illetve a korrekt megjelenésű telefon. Ezzel együtt az X2-01 nem elég koherens. Dedikált zenei gomb, de csapnivaló kamera – multimédiából felemás. Viszonylag jól implementált közösségi szolgáltatások, de gyenge adatátviteli képességek – itt sincs összhang. Nyilván lesznek olyanok, akik pont egy ilyen tudású eszközre vágynak, de egyelőre még masszívan túl van lőve az ár, ha a C3-nál olcsóbban szerepel majd a kínálatban, akkor mondhatjuk, hogy SMS-mániákusok kedvelt telefonja lehet, csak éppen az ilyen jellegű eszközökből lassan Dunát lehet rekeszteni, kezdve a kínai termékektől (Alcatel, ZTE), az érintőkijelzővel is megbolondított koreai variánsokig. Az X2-01 egyetlen előnye, vagy inkább jellegzetessége ezekkel szemben a komolyra vett formaterv, ami lehet, hogy sokaknak vonzó, hiszen ebben a szegmensben valamitől azt gondolja a többi gyártó, hogy csak vidám színű, gömbölyded és bumfordi eszközök rúghatnak labdába. Az X2-01 bizonyíthatja ezen elmélet helytelen mivoltát, de ahhoz előbb radikálisan csökkennie kell az árának, ám ezt szinte biztosra vehetjük, pláne, ha a készülék a szolgáltatói kínálatokba is bekerül. Egy enyhe Tetszett plecsni járhat rá, mert összességében tényleg erre a végkövetkeztetésre jutottam. Jó használni, de nem tud sokat, viszont alapvetően csakugyan tetszett.
 |
| Nokia X2-01 |
Bog
A Noka X2-01-et a GsmLine.hu biztosította. A készülék megvásárolható a www.gsmline.hu internetes áruházban.
A cikk elkészítésében a T-Mobile mobilinternet volt segítségünkre.
Specifikáció
 |
Általános | |
|---|---|---|
| Technológia | GSM | |
| Méret | 119,4 x 59,8 x 14,3 milliméter | |
| Tömeg | 107 gramm | |
| Színvariációk | piros, sötétszürke, ezüst, lila, azúr | |
| Kijelző | ||
| Kijelző átlója | 2,4 hüvelyk | |
| Kijelző felbontása | 320 x 240 pixel | |
| Kijelző típusa | TFT | |
| Színárnyalatok száma | 262 000 | |
| Memória | ||
| Telefonkönyv kapacitása | 1000 név | |
| SMS memória | dinamikus | |
| Memória | 55 MB | |
| Memória bővíthetősége | microSDHC (8GB-ig) | |
| Adatátvitel | ||
| Frekvenciasávok | GSM 850/900/1800/1900 MHz | |
| GPRS / EDGE | van / van | |
| UMTS / HSDPA / HSUPA | nincs / nincs / nincs | |
| IrDA / Bluetooth | nincs / 2.1 (A2DP) | |
| WiFi | nincs | |
| USB | microUSB 2.0 | |
| Push-to-talk / RSS | nincs / nincs | |
| GPS vevő | nincs | |
| Alapfunkciók | ||
| Profilok | vannak | |
| Vibra funkció | van | |
| Kihangosítás | van | |
| Hangtárcsázás / hangvezérlés | nincs / nincs | |
| Hangrögzítés | van | |
| Ébresztés | van, kikapcsolva is | |
| Prediktív szövegbevitel | van | |
| Szoftverek | ||
| Platform | Nokia S40 | |
| WAP / HTML böngésző | van / van | |
| E-mail kliens | van (POP3, IMAP) | |
| Java | van | |
| Játékok | 4 | |
| Valutakonverter | van | |
| Extra szoftverek | Facebook és Twitter kliens, Opera Mini böngésző | |
| Multimédia | ||
| Fő kamera | VGA, fix fókuszos | |
| Másodlagos kamera | nincs | |
| Videófelvétel | van (QCIF 176x144 @ 15fps) | |
| Zenelejátszó szoftver | van, háttérben is fut | |
| Hangszínszabályzó | van | |
| FM-rádió | van, RDS | |
| Üzemidő | ||
| Alap akkumulátor | 1020 mAh-s lítium-ion (BL-5C) | |
| Készenléti idő | 480 óra | |
| Beszélgetési idő | 4,5 óra | |
| Egyebek | ||
| teljes QWERTZ billentyűzet, 3,5 mm-es fejhallgató kimenet | ||
