Nokia N72 + Navicore = Downdate + GPS light

Első benyomások

Fura egy cég ez a Nokia. Kiadnak egy olyan telefont, ami a még megfizethető kategóriában mozog, és mindenre képes, amire egy okostelefont választó júzernek szüksége lehet. Ezt a szakma és a vásárlóközönség is igen nagy sikerrel fogadja, és elismeréssel adózik érte, ahogy a készülék által nyert díjakból is látszik. A gyártó azonban úgy gondolja, hogy szükség van egy olyan változatra is, amely kevesebb funkcióval rendelkezik, ezért elkészíti, és kiadja. Az új készülék ára természetesen induláskor magasabb, mint a régié, amely több funkciót tud, igaz annak külseje nem teljesen up to date. Mivel az újdonság drágább és butább, a tömegek nem veszik, mire pedig lemenne az ára az elfogadható szintre, addigra megérkezik egy olyan modell, amely az újdonságot is idejétmúlttá teszi.

A fent iromány sajnos nem a képzelet szüleménye, és a benne szereplő modellek is léteznek, méghozzá N70 és N72 néven. Jelen tesztünk alanya az utóbbi, amely a korábbi modelltől alig néhány dologban különbözik. A legfontosabb a 3G hiánya, amely magával hozta azt is, hogy a belső kijelző felől eltűnt a belső kamera. A második változás a külsőben lelhető fel, ugyanis az XXL GSM-től kapott N72 a divatszériákhoz hasonló dizájnnal rendelkezik.

Előrebocsájtom, hogy rendhagyó teszttel lesz dolgunk a fentiek miatt. Úgy vélem, hogy nincs értelme még egyszer ecsetelni a készülék menüjét, üzenetkezelését, valamint médiafunkcióit, mivel gyakorlatilag 100%-ban megegyezik az N70-nel. Az a szerencse ért, hogy egyszerre járt nálam mindkét telefon, így erről meg is győződhettem. Ezek a részek ezúttal kimaradnak, és egy könnyed nyári, „light” teszt keretében áttekintjük, hogy mi változott, és mi nem. Aztán megnézzük mire is képes a Navicore navigációs kliens és egy külső GPS modul a készülékkel.

Változások

Lássuk, hogy mi is a változás a külsőben. A fényezés terén a mályva, illetve brana oldschool színek elmaradtak, felváltotta a helyüket a fekete és az ezüst. Az alapszín mindenhol a fekete, mindössze az előlapot foglalja körbe az ezüst díszítés, illetve a hátoldalra került némi Nokia divatmotívum. A külső változás ennyi, és a belső is nagyjából. A hátlap sajnos ugyanúgy lötyög, illetve ugyanolyan könnyen mozog, mint a nagytestvér esetében, így nyugodtan azt mondhatjuk, hogy semmin nem javítottak, kivéve a gombsort.

Sajnos ez is hátrányára változott, ugyanis a gombsor szélső billentyűit összébb sűrítette a Nokia, ezzel sokkal nagyobb a veszély arra, hogy több gombot nyomjunk meg egyszerre. Még egy változást fedezhetnek fel a szakavatott szemek, az N70-ben látott médiagomb megmaradt, azonban egy hangjegy került rá, és csak a médialejátszót képes elindítani.

A külső szempontjából azt kell, hogy mondjam, hogy modernebb, és inkább trendibb lett a telefon megjelenése. Ha a méretei nem lennének ekkorák, simán el tudnám képzelni beillesztve a gyártó divatsorozatába, azonban oda sajnos nem fért be az új verzió.

És ami nem változott…

Az igazán hatalmas változások után lássuk azt, ami nem változott. Gyakorlatilag a teljes belsőt ide sorolhatnám, és ha gyorsan akarnám megoldani a feladatot, akkor egy copy+paste párossal innentől az N70 cikk 90%-át bemásolhatnám, de nem teszem, mert aki akarja, itt elolvashatja.

Összességében nem rossz telefon az N72, csak van nála jobb, olcsóbban, akkor pedig minek? Én elégedett voltam vele, de ha választanom kellene, akkor biztosan az N70 mellett tenném le a voksom, és gondolom ezzel a többség is így lesz. Nagyon remélem, hogy a Nokia nem veszi elő újra azt a telefongyártást, amit már sikertelenül alkalmazott korábban, és nem fog a „van egy sikeres telefonunk, vegyünk el belőle valamit, és adjuk ki új néven” jegyében cselekedni, ugyanis ilyen baklövésekkel könnyen veszíthet az N, és az E széria által frissen visszaszerzett presztízséből.

Ha valakinek kellene ajánlanom ezt a telefont, akkor annak tenném, akinek tetszik az N70 tudása, de nincs szüksége a 3G-re, és hajlandó áldozni arra, hogy a készüléke egyedibb legyen, mint az átlag, ugyanis valószínűleg nem fog sok szembejönni belőle az utcán.

Navicore

Nem lenne az oldalunk az, ami, ha beérnénk egy ilyen rövid teszttel. Miután egy hétig küzdöttem a szavakkal és azzal, hogy mit is írjak egy olyan telefonról, amiről gyakorlatilag már írtunk, a könnyebb megoldás mellett döntöttem. Beszereztem egy Navicore klienst, és egy GPS vevőt a készülék mellé és nekifogtam a navigálásnak. Mostanában egyre több ember engedheti meg magának, hogy navigációs eszközt válasszon az autójába, ugyanis az árak egyre lefelé zuhannak, akárcsak a magyar forint árfolyama. Ebből az apropóból mi is kezdünk belenyúlni a témába, és lassan eljutunk olyan szintre, hogy GPS nélkül félünk elhagyni a belvárost. Legyen szó ugyanis nyékládházi Prohardver táborról, vagy vidéki szülőlátogatásól, esetleg hétvégi viziparkőrületről, az biztos, hogy a navigációs rendszerekkel könnyebben boldogulunk, mint térképpel.

A Navicore tulajdonképpen azoknak lehet alternatíva, akik már rendelkeznek olyan készülékkel, amelyre ez telepíthető, és mindössze egy GPS vevőre kell beruházniuk, nem kell komplett rendszert vásárolni. Maga az installálás nem okoz sok problémát, ugyanis adott a telefon, feltelepítjük rá a programot, regisztráljuk a SIM kártyánkhoz, bekapcsoljuk a Bluetooth kommunikációt, párosítjuk, és várunk. És várunk. És várunk. Nekem közel 5-6 perc volt, amíg műholdat talált a rendszer, ami a korábbi tapasztalataim alapján kegyetlen soknak tűnik. Kicsit megbízhatatlan is volt a navigáció, sokszor másik utcába tett a készülék, mint ahol tartózkodtam, és a sebességemet sem mutatta pontosan. A sorozatos másik utcába pozícionálás valószínűleg csak a szűk helyeken, illetve a belvárosban fordulhat elő, azonban itt igen zavaró, ugyanis ilyenkor minden esetben újratervezi az útvonalat is a szoftver.

Az útvonaltervezés területén egyébként nem voltak hiányosságok, a gyorsaság is megfelelő volt, azonban jó néhány olyan települést nem ismer a rendszer, amit én elvárnék. Csak, hogy Budapest környékét nézzük, Dunakeszi például nagyjából utcaszinten benne van, azonban kicsiny szülőhazám Göd már nem szerepel utcaszinten, mindössze a rajta átszelő főutat jelzi a szoftver. Egyébként hasonló problémákba ütköztem több vidéki kisváros esetében is, így a GPS valódi értéke megkérdőjelezhető, ugyanis pontosan a célunkig nem vezet el a szoftver, annak ellenére, hogy sok versenytársa megteszi ugyanazon a terepen.

Navicore a gyakorlatban

Az alkalmazás kezelhetősége kicsit macerás. Otthon az ablakból simán rálátott a műholdakra, gyorsan terveztem is egy útvonalat, amelyről itinert is lehet kérni. Ezek után beszálltam a liftbe, a GPS vétel megszűnt, ám automatikusan nem is jött vissza, csak a Navicore újraindítását követően. A keresési térképen sajnos nincsenek utcanevek, menet közben már vannak.

A hangos navigáció Karolina és Béla hangján történhet. A hangerő a legmagasabb fokozaton már megfelelő, az utasítások időben érkeznek, bár nem annyira sűrűn, mint mondjuk egy iGO használata esetén. Ha lemászunk a szoftver által jelzett útról, akkor először újratervezés helyett azt javasolja, hogy amennyiben van rá lehetőség, akkor rögvest forduljunk meg. Ha makacsul megyünk előre, akkor fejet hajt a rendszer és újratervez. A másik érdekesség, hogy mind Karolina, mind pedig Béla magázza a vezetőt. Kellemes, hogy többsávos úton a következő kanyarodás érdekében előre szól, hogy melyik sávba érdemes állnunk.

A budapesti úthálózat alapvetően rendben van, bár néha simán javasolt olyan kanyarokat a rendszer, amit a KRESZ viszont nem engedett. A rendszerben van forgalomfigyelés is, de ehhez az internetre akar felmenni a szoftver, sajnos a tesztkészülék esetében ez nem sikerült, mert a Nokia által biztosított SIM kártyán nem volt aktív a szolgáltatás. A térképadatbázis a jelek szerint a közép-európai régiót tartalmazza, de közel sem olyan részletes, mint amit például az iGO nyújt.

A kijelző egy hagyományos navigációs berendezéshez képest kicsi, könnyű belátni, hogy a 176x208 pixeles felbontás is inkább szükségmegoldássá redukálja le a rendszert. Az érintőképernyő hiányát esetleg azzal kompenzálhatja a csomag, hogy a telefon könnyen kézbe vehető és nyomkodható, bár vezetés közben ez baromi veszélyes. A Navicore tehát ebben a formájában még kicsit kezdetleges, de sok munkával és odafigyeléssel van arra lehetőség, hogy egy nagyobb kijelzőn, fejlettebb térképpel, kicsit csiszoltabb felhasználó felülettel versenyképes lehessen a piacot jelenleg uraló megoldásokkal.


Polacheck

A Nokia N72-t az XXL GSM-től kaptuk.
A készülék megvásárolható:
Budapest VI. Jókai tér 6.
Budapest VI. Teréz körút 11-13.
On-line a www.xxlgsm.hu címen.

A külső GPS modult és a Navicore szoftvert a Nokia hazai képviselete biztosította. Köszönjük.

Specifikációk

Nokia N72
Technológia GSM 900/1800/1900
Méret 109x53x21,8 mm
Súly 124 g
Kijelző 176x208 pixel, 262K szín, TFT
Telefonkönyv 20MB
SMS/MMS memória 20MB
Egyéb memória 64MB RSMMC
Java van
Vibra funkció van
Naptár van
Ébresztés van - kikapcsolva is
Számológép van
GPRS/EDGE 4+2/van
Push To Talk van
Infra/Bluetooth nincs/van
Prediktív magyar T9
Hangtárcsázás van
Hangrögzítő 1 perc
Hangvezérlés van
Valutakonverter van
FM rádió van – Visual Radio
Kihangosítás van
Alap akkumulátor 970 mAh Li-Ion
Készenléti idő 260 óra
Beszélgetési idő 215 perc
Fényképezőgép 2 megapixel, 20x dig.zoom, videó, vaku
POP3 e-mail van
WAP böngésző 2.0
HTML böngésző van
Játékok Java
Csengőhangok polifonikus MIDI, AMR, MP3
Operációs rendszer Symbian 8.1
MP3 lejátszás van
Egyebek QuickOffice, Visual Radio
  • Kapcsolódó cégek:
  • Nokia

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés