Első benyomások
Fura egy cég ez a Nokia. Kiadnak egy olyan telefont, ami a még megfizethető kategóriában mozog, és mindenre képes, amire egy okostelefont választó júzernek szüksége lehet. Ezt a szakma és a vásárlóközönség is igen nagy sikerrel fogadja, és elismeréssel adózik érte, ahogy a készülék által nyert díjakból is látszik. A gyártó azonban úgy gondolja, hogy szükség van egy olyan változatra is, amely kevesebb funkcióval rendelkezik, ezért elkészíti, és kiadja. Az új készülék ára természetesen induláskor magasabb, mint a régié, amely több funkciót tud, igaz annak külseje nem teljesen up to date. Mivel az újdonság drágább és butább, a tömegek nem veszik, mire pedig lemenne az ára az elfogadható szintre, addigra megérkezik egy olyan modell, amely az újdonságot is idejétmúlttá teszi.
A fent iromány sajnos nem a képzelet szüleménye, és a benne szereplő modellek is léteznek, méghozzá N70 és N72 néven. Jelen tesztünk alanya az utóbbi, amely a korábbi modelltől alig néhány dologban különbözik. A legfontosabb a 3G hiánya, amely magával hozta azt is, hogy a belső kijelző felől eltűnt a belső kamera. A második változás a külsőben lelhető fel, ugyanis az XXL GSM-től kapott N72 a divatszériákhoz hasonló dizájnnal rendelkezik.
Előrebocsájtom, hogy rendhagyó teszttel lesz dolgunk a fentiek miatt. Úgy vélem, hogy nincs értelme még egyszer ecsetelni a készülék menüjét, üzenetkezelését, valamint médiafunkcióit, mivel gyakorlatilag 100%-ban megegyezik az N70-nel. Az a szerencse ért, hogy egyszerre járt nálam mindkét telefon, így erről meg is győződhettem. Ezek a részek ezúttal kimaradnak, és egy könnyed nyári, „light” teszt keretében áttekintjük, hogy mi változott, és mi nem. Aztán megnézzük mire is képes a Navicore navigációs kliens és egy külső GPS modul a készülékkel.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
