Külső
Nem gondolta túl a Lumia 550 formatervét a Microsoft, a 136,1 x 67,8 x 9,9 milliméteres dimenziók is jól mutatják, hogy messze nem ez a legvékonyabb eszköz a piacon. A 141,9 grammos tömeggel sem indul kütyü a pehelysúlyú kategóriában, mondjuk ez az érték már a plasztiknál és az üvegnél minőségibb anyaghasználatot vetítene elő, ám sajnos ez jelen esetben nincs így. Az összeillesztések rendben vannak, az összeszerelés sem rossz, bár ha elkezdjük erősebben nyomogatni illetve tekergetni a telefont, akkor egy kis lötyögő-kopogó hangot hallhatunk. A lekerekített éleknek köszönhetően még a vaskos dizájn ellenére is lehet kezelni egy kézzel a mobilt, bár a csúszós hátlap miatt érdemes vigyázni. A víz- vagy éppen ütésállóságért nem tettek semmit a redmondiak.
A HD kijelzőn bőven jut pixel az élő csempéknek [+]
| Kijelző-teszt | ||||
|---|---|---|---|---|
| Mérés | Microsoft Lumia 550 | Doogee X5 Pro | Xiaomi Redmi 2 Pro | Meizu m2 |
| Fehér fényerő (max.) | 567 nit | 560 nit | 428 nit | 386 nit |
| Fehér fényerő (min.) | 11,4 nit | 26 nit | 13 nit | 6,4 nit |
| Fekete fényerő | 0,60 nit | 0,54 nit | 0,49 nit | 0,32 nit |
| Kontrasztarány | 931:1 | 1037:1 | 873:1 | 1152:1 |
| Színhőmérséklet | 7747 K | 7665 K | 7787 K | 8684 K |
Az előlap közel kétharmadán a 4,7 hüvelykes, 720 x 1280 pixel felbontású kijelző uralkodik, manapság ritkán lehet látni ennyire kompakt méretű megjelenőt, aminek 315 ppi-s képpontsűrűsége kiemeli tesztalanyunkat a vetélytársak közül. A hagyományos TFT panel azonban azonnal visszahúzza, egy IPS minimum kötelező lett volna, no nem mint ha a fényerővel vagy az érzékenységgel gond lenne, csak hát a betekintési szögek nem annyira kellemesek, főleg balról nézve romlik a helyzet, mert a képernyő egy kicsit elsötétedik, ráadásul a kontrasztarányt sem lehet túlzottan dicsérni. A fehéregyensúly nagyjából rendben van, bár kicsit kékesre lett kalibrálva (ha már a Windows elsődleges színe is ilyen árnyalatú). A nagytestvérekkel ellentétben nincs biometrikus azonosításra alkalmas írisz szkenner, és sajnos a ledes értesítés sem a repertoár része. Helyette felül a beszélgetési hangszóró, a fény- és közelségérzékelő szenzor, valamint a 2 megapixeles kamera látható, a kijelző alatti rész üresen maradt.
Oldalt a gombok, alul a microUSB csatlakozó, felül a jack kimenet kapott helyet [+]
A hátlap a képernyőt védő üveg széléig hajlik, az oldalak laposak, így jobban simul a tenyérbe a készülék. Jobb oldalról szabályozhatjuk a hangerőt és kapcsolhatjuk be a telefont, a gombok nyomáspontja kiváló, stabilan ülnek a helyükön. Felül kap szerepet a 3,5 milliméteres jack kimenet, alul pedig a microUSB csatlakozó, a Microsoft tehát úgy gondolta, hogy a középkategória alsó felében még nincs értelme Type-C interfészre váltani.
Le lehetne már szokni erről a fényes műanyagról [+]
A hátlappal egy nagy gondom kapásból van: végre el kellene már felejteni ezt a zongoralakkszerű fényezést, csúszik, nem néz ki jól, és az ujjlenyomatokat is vonzza magára. A műanyag borítás levehető, ilyenkor az oldalsó gombok is mennek vele. Az 5 megapixeles kamera középen felülre került, szerencsére nem spórolták ki a ledes villanót. A hangokat a jobb alsó sarokba helyezett hangszóróból adja ki a telefon. Jó hír, hogy az akkumulátor cserélhető, mondjuk szükség is van erre a mozdulatra ahhoz, hogy a microSD és a nanoSIM foglalatokhoz hozzá lehessen férni. Ritka, hogy ebben az árszegmensben a legkisebb SIM-re kell váltani, ám úgy tűnik, ez a megoldás véglegesen teret nyer magának.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
