Bevezető
Van abban valami jó, hogy a két nagy koreai mobilgyártó egymás ötleteit némiképp lenyúlva próbálja a másikat követni. Mert ennek az az eredménye, hogy mindenből rögtön duplaakkora a választék, ha nem tetszik a Samsung formaterve, akkor lehet menni az LG-hez és fordítva. Persze mindkét cég törekszik némi egyéniséget is mutatni a vásárlók felé, s ez sok esetben sikerül is, de most például abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy valószínűleg a büdös életben nem született volna meg az LG GX200, ha nincs a Samsung DuoS sorozat. A cikk megszületésében pedig a GsmLine.hu játszott szerepet, mivel ők küldték el a telefont.
A két SIM-et egyszerre kezelő telefonok elterjedése azon kevés mobiltechnológiai események közé tartozik, amit a kínai készülékeknek köszönhet a világ. A márkajelzés nélküli, MTK platformra épülő kínai csodák hozták be a köztudatba, hogy létezhet egy telefonban úgy két SIM, hogy mindkettő egyszerre van hálózaton és üzemel. Nem kell elmagyarázni, hogy ez miért jó, egyértelmű. Két telefon helyett csak egyet kell hurcolni, nem kell szinkronizálgatni örökké a két eszközön tárolt adatokat, mindig elérhető vagyok, csak egy cucc lemerülésére kell figyelni, ráadásul úgy váltogatom az alapértelmezett SIM-et, hogy ki sem kell kapcsolni a készüléket.
Vannak hátrányok is, de ezek eltörpülnek az előnyök mellett. Korábban a duplakártyás telefonok kicsit húsosabbnak tűntek, ma már ez nincs így. Mivel két antenna kell minimum belülre, ezért elképzelhető, hogy gyorsabban merül az akkumulátor, de ez sem számottevő. Ritka viszont az okostelefon kategóriájú duplakártyás eszköz (egy-két darab van mutatóba), ott sokat kell bűvészkedni az operációs rendszerrel, ha egyáltalán rá lehet venni, hogy támogassa ezt az üzemmódot.
A duplakártyás készülék elterjedésének legnagyobb ellenségei a mobilszolgáltatók. Ami leginkább azért zavaró, mert igazából ez nettó marhaság, lévén egy két SIM-es készülék is lehet kártyafüggő, de ha nem az, akkor sincs komoly veszteség, sőt. Nekem ne mondja senki, hogy nem lehet minimális erőfeszítéssel olyan konstrukciókat kidolgozni, hogy a céges ügyfeleknek egy ilyen készülék meglengetésével rögtön a magánelőfizetést is a nyakába sózva két ügyfelet is nyer a szolgáltató. A két SIM pedig ingyen hívja egymást, azt úgysem használja ki soha a júzer, de vevőcsalogatónak még be lehet ezt is dobni. Csak egy kis elmozdulás kéne operátor oldalról... de ez sok-sok témában így van.
A GX200 itthon nincs hivatalosan forgalomban. Lehet, hogy majd lesz, de pillanatnyilag csak GSM boltokban kapható, angol nyelvű menürendszerrel. Jelenleg kicsivel több, mint 30 lepedőt kell érte letenni az asztalra, ami olyan 20%-kal magasabb, mint a legközelebbi konkurens, a Samsung C3212 ára. Az LG versenyzője viszont jóval többet tud.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
