Bevezető

A Hyundai, vagy ahogyan egy ismerősöm hívja: "Hunyadi" egy koreai cég - persze a déli oldalról, északon a tervgazdaság más típusú cégekre tart igényt, de ebbe inkább ne menjünk bele, ez nem a politika topik. Nos, mint említettem, a cégóriás koreai és a gyártott termékek palettája is igen széles. Mindebből Európában leginkább az autók és néha a nem túl magasan pozicionált tévékészülékek, esetleg egyéb szórakoztatóelektronikai cuccok látszanak. A valóság azonban ennél sokkal árnyaltabb, egy ekkora méretű cég Koreában szinte kötelező módon ijesztő repertoárt tud felmutatni mindenféle termékből, ott nem szokás csak egy üzletágat fenntartani. Ha a Nokia koreai cég lenne, soha nem hagyott volna fel a gumicsizma, meg tévégyártással, és valószínűleg Nokia liftekbe beszorult tízezrek várnák a szoftverfrissítést, hogy kijussanak a felvonók fogságából.

Tesztünk azonban nem a Nokia múltjáról, jelenéről szól, hanem a Hyundai-ról, ahol, mint említettem volt, nagyon sok egymástól igen messze lévő üzletág működik, és kevesebben tudják, hogy ezek közé tartozik a mobiltelefongyártás is. Az XXL GSM jóvoltából érkezett az eszköz szerkesztőségünkbe, ezúton is köszönjük. Mondanom sem kell, hogy a Hyundai-nak mobiltelefonok terén sem hivatalos magyar disztribúciója nincsen, a szolgáltatóknál pedig szintén nem leljük meg tesztünk alanyát.

A Hyundai MB910 egy óratelefon. Mondhatjuk azt, hogy egyenesági leszármazottja a Bog által tesztelt W100-nak, tehát egy olyan eszköz, ami valójában egy karórába épített teljes értékű mobiltelefon. Nem szükséges hozzá másik készülék, mint a Sony Ericsson Bluetooth óráinál, sőt, igazából még mikrofon-fülhallgatóra sem feltétlenül lesz szükségünk. Egyetlen dolgunk a hátlap és az akkumulátor eltávolítása után, hogy belehelyezzük SIM kártyánkat, majd az akksit, vissza a hátlapot, és indulhat a kaland.

A kissé utópisztikus szerkezetről természetesen azonnal a bodros hajú szépfiú, Michael Knight jut eszünkbe, már azoknak, akik vagy az első, vagy a számtalan ismétlés valamelyikét láthatták. Akiknél ez kimaradt, azoknak elég annyit tudni, hogy adott volt egy a nyolcvanas évek stílusában készült akciósorozat, amiben egy hajlakkal rögzített atomfrizurás szépfiú tette a szépet, és mellesleg igazi hős módjára üldözte a bűnt. Volt egy szép fekete sportkocsija, K.I.T.T., ami a kor tudásszintjéhez képest elképzelhetetlen okosságokkal volt felszerelve, még repülni is tudott, de ami tesztünk szempontjából releváns, hogy az autó mesterséges intelligenciával is rendelkezett, így a főhős simán elbeszélgetett az autóval, aminek hangja erősen emlékeztetett Terry Black-ére. Amikor Michael nem ült az autójában, a karórájába szerelt telefonon tartotta a kapcsolatot paripájával, muris csevejeket folytattak arról, hogy az autó ide vagy oda menjen érte, amit a szerkezet kicsit vonakodva bár, de mindig teljesített. Általában a beszélgetéseket K.I.T.T., az autó zárta le egy "na de Májkül!" mondattal, mert természetesen legalább akkora piperkőc volt, mint gazdája.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!