Külső
A Huawei mérnökei nem bonyolították túl a formatervet, egy szokványosnak tűnő candybar telefonnal van dolgunk. Az anyaghasználat már más tészta: a mobil teljes egészében műanyagból készült, a borítás három fajta plasztikkal operál. Az előlap csillogó fekete, a hátlap matt fekete színnel van bevonva, a mobil oldalát pedig körbefutja egy ezüstös sáv, amely az előlapra is átlóg, a három eltérő műanyag kellemes egyveleget alkot. Az összeszerelési minőség viszont nem tartozik a Huawei Ideos előnyei közé: a telefont szorongatva fura recsegés tapasztalható a mobil hátsó fertályán. A szappantartó formának köszönhetően kellemes kézben tartani a 110 x 56,5 x 11,2 milliméteres készüléket, a 104 grammos tömege pedig pozitívum a manapság divatos féltéglák között.
Az előlapon fent található a hangszóró, mellette pedig a közelségérzékelő szenzor és a másodlagos kamera kapott helyet, utóbbit elsősorban videótelefonálásra érdemes használni az alacsony felbontás miatt. Ezek alatt található a 3,2 hüvelkes képátlójú panel, amely az érintéseket kapacitív módon érzékeli, egyszerre akár több ponton is. Ez szép és jó, de az általunk tapogatott modell néha nem reagált az érintésekre, a görgetéseket pedig sokszor egyszeri klikknek vette, sok bosszúságot okozva ezzel. A TFT megjelenítő felbontása 320 x 480 képpontos és 262 ezer színárnyalatot tud megjeleníteni. A színek egy kissé fakóbbak a kelleténél, a fényerő korrekt, a betekintési szög pedig meglepően nagy, a telefont szinte teljesen oldalra fordítva is éles a kép, a színek pedig nem invertálódnak. A képernyő alatt három kapacitív gombot találunk (vissza, beállítások és keresés), alattuk pedig egy ezüst home billentyű csücsül az előlapra is átlógó, szintén ezüst színű díszítősávban.
A hátlapon a kötelező Huawei és with Google feliratok mellé egy 3 megapixeles kamerát és egy külső hangszórót telepítettek a Huawei mérnökei. Utóbbi elég gyengén teljesít, az alacsony hangerő és a zéró dinamikatartomány rendesen rányomják a bélyeget a hangásra; persze egy telefontól nem is szabad elvárni az audiofileket is kielégítő zenei élményt. A memóriakártya foglalata a hátlap alatt rejlik, a csere a telefon újraindítása nélkül működik, azaz hot swapolhatunk kedvünkre. A SIM kártya foglalata viszont a telep alá került, persze ennek cseréjekor mindenképpen újra kell indítani a ketyerét, ilyen szempontból teljesen mindegy, hova kerül.
Az Ideos X3 egy teljesen szokványos interfészkínálattal van megáldva. Felül találjuk a 3,5 milliméteres kimenetet, a mellette lévő gombbal pedig lezárhatjuk, illetve feloldhatjuk a képernyőt, valamint be- és kikapcsolhatjuk a gépet. A hangerőszabályozó billentyűk a mobil jobb oldalára kerültek, a microUSB kábelt pedig alul csatlakoztathatjuk.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
