Multimédia

A hátlapon lévő kamera jelöletlen, így csak a menüben vagy a dobozon lévő táblázatban látjuk, hogy maximális felbontása 5 megapixel. Fotók esetében ez 2592 x 1952 képpontot jelent, míg videónál 352 x 288 pixelben vehetünk fel. Beállítási lehetőségekből nincs nagyon sok. Állíthatjuk az expozíciót, a kontrasztot, a szaturációt, az élességet, választhatunk többféle effektusokból, szabályozhatjuk a fehéregyensúlyt, az ISO érzékenységet, a felbontást, a minőséget, bekapcsolhatjuk az időzítőt, a geotag-et (GPS adatok tárolása), kikapcsolható a zárhang és az automatikus fókusz, valamint a fénymérési módból is többféle van. A LED-es villanó automatán is tud működni, nincs viszont külön kameragomb. Emiatt a kamera mindig előélesít és az optikai gombbal tudjuk ellőni a fotót. Újrafókuszálni viszont nem mindig akar, ezt az érintős fókusszal tudjuk kijátszani, ráadásul így oda élesít, ahova mi szeretnénk.

A képeket nézve egyet biztosan leszűrhetünk: 5 megapixel ide vagy oda, a Wildfire nem épp fotózásra van kihegyezve. Túl erős a zajszűrés, emiatt zaj tényleg nincs, de élesség se sok. A részletek elvesznek, festményszerűen elmosódnak a dolgok és az automata fehéregyensúly sincs mindig a helyzet magaslatán. Valószínűleg a záridő is elég hosszú lehet, mert a ragyogó napsütésben, de némi szélben kattintott képeken látható a fű oldalirányú elmosódása. Ugyanakkor makrózásnál egész jól teljesített, a gond itt az, hogy külön makró mód nincs, a fókuszálás meg hol sikerül, hol nem. Videónál az említett CIF felbontást nagyjából 20 fps sebességgel nézhetjük vissza, ami eléggé a határon van, a semminél végülis több, de nem fogunk elájulni tőle.

Zenei téren szerencsére jobb a helyzet. A lejátszó tulajdonképpen az Android alapokon nyugszik, csak itt is Sense felületet kapunk. A számokat és albumokat szépen leválogatva tudjuk böngészni, az albumképek egy virtuális CD tokban jeleníti meg. Okos ötlet, hogy lezárt képernyőnél is tudunk számot váltani vagy megállítani a lejátszást. Szintén hasznos (mert nem minden mobilnál figyelnek erre), hogy lezárva is aktív marad a hangerőszabályzó. A gyári sztereó headset hagyományos kialakítása ellenére egészen normálisan szól, főleg, hogy hangszínszabályzás egyáltalán nincs. Mivel a 3,5-es jack adott, mehet bele bármilyen füles. További örömre ad okot, hogy van rádió, ami kicsit még ritka az Android világában. Szép és egyszerű a felülete, van RDS, viszont kicsit kevés a hangerő és az érzékenysége is lehetne jobb.

A Facebook-ról már épp eleget írtam, de van még itt más. A remek időjárásjelzőt jól ismerjük a HTC-ből, kirakható widgetként is (önállóan vagy digitális órával kombinálva), az adatok a naptárban is megjelennek. Kapunk egy hangrögzítőt is, ezzel korlátlanul vehetünk fel, amíg van szabad memória. Van persze külön YouTube kliens, ami tényleg kliens, úgyhogy könnyen böngészhetünk a videók között és mi is tölthetünk fel. A gyenge kijelző itt is visszaüt, nem túlzottan nagy élmény a videókat nézni. A Stocks segítségével kicsit belekóstolhatunk a tőzsdék világába, ami mostanság jól jöhet, ha mondjuk van egy kis Apple részvényünk. Ha kicsit szeretnénk kikapcsolódni, akkor ott a Teeter, a mozgásszenzorral vezérelt golyós játék. A letöltött programokat barátainkkal is megoszthatjuk az App Share segítségével. Kiválasztjuk a programot és már mehet is a Facebook-ra vagy a Twitterre vagy elküldhetjük üzenetben is. Van még itt egy Transfer Data alkalmazás, ami elvileg képes rá, hogy régi készülékünkről átvegye a kontaktokat és a naptári bejegyzéseket Bluetooth segítségével.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!