Előszó, kapacitív stílus

Hát kérem, ilyet sem csináltunk még: kiegészítőket tesztelünk, melyek egy kivételtől eltekintve kizárólag egy készülékkel használhatók. Hogy mi vitt rá minket erre? Több dolog is, mondhatni, hogy ez a cikk több esemény összejátszásának az eredménye. A dolog onnan indult, hogy nagyon sok levelet kaptunk a Speedshopnál már kapható kapacitív stylus-szal, azaz a kapacitív kijelzőkkel is működő ceruzával kapcsolatban, melyet ebből adódóan mindenképp le akartunk tesztelni, csak nem igazán tudtuk, hogy melyik cikkbe rakjuk bele, önállóan ugyanis nyilván kicsit sovány lenne, más hasonló kiegészítő viszont nagy hirtelen nem jutott eszünkbe. Kapóra jött tehát, hogy a héten kaptam egy e-mailt a speedshopos kontaktunktól, melyben tájékoztatott arról, hogy egy különlegesnek mondható autós tartó érkezett a HD2-höz, melyet szívesen odaadna tesztelésre. Én persze egyből ráugrottam a dologra: kértem még pár tokot a legnagyobb képernyővel rendelkező Windows Mobile alapú készülékhez, így összejött elég anyag ahhoz, hogy megszülethessen ez a teszt.

A struktúrát igyekszem úgy felépíteni, hogy azok is élvezni tudják, akiknek nincs HD2-jük, tehát nem érdekeltek az autós tartókban vagy épp a tokokban. Az első oldalon ennek megfelelően a nem készülékspecifikus kapacitív ceruzát mutatom be, a második oldalra kerülnek a HD2-höz való kiegészítők, a harmadikon pedig egy videóteszt formájában mutatom be a tartozékokat, többek között a kapacitív ceruzát, magyarán a második oldal a HD2 tulajoknak szól, az első és a harmadik pedig mindenki más számára is élvezhető. Ennyit felvezetőnek, kezdjünk!

A rezisztív kijelző működése

A kapacitív és a rezisztív érintőkijelzők közötti különbségekről legtöbb olvasónk valószínűleg hallott már, hiszen pár mondatban gyakorlatilag minden cikkben elmondjuk őket - most viszont egy picit részletezzük is a dolgot. A két lejárás közül a kapacitív a modernebb, a rezisztív pedig az olcsóbb, épp ezért mindkettőt használják, de ebből a felhasználóknak sok gondjuk akadhat, mivel a kapacitív az emberi ujjat, a rezisztív pedig az egy pontban történő nyomást érzékeli, ami többek között azt jelenti, hogy előbbi panelek sem a (mű)körmöket, sem a cezurákat nem érzékelik, míg a rezisztívek igen. Ennek oka a rezisztív panelek felépítésében keresendő: az efféle megoldások lényege, hogy a kijelző érintést érzékelő részében két egymástól eltérő feszültségű, hajszálvékony fólia található, melyek között nyugalmi állapotban egy vékony légréteg húzódik. Ha valahol megnyomjuk a panelt, a két fólia összeér, ami megváltoztatja az elektromos töltésüket, ennek mértéke alapján pedig a készülék ki tudja számolni, hogy hova nyúltunk, azaz hol érintettük meg a kijelzőt. A rezisztív technológiáról érdemes tudni, hogy a fólia fényáteresztő képesség elég gyenge (általában kb. 75 százalékos), ezért képminőségük kevésbé jó, mint amilyen az érintésérzékelő réteg nélkül lenne. A kapacitív panelek működése egészen eltérő: itt a kijelzőt takaró plexi vagy üveglap alatt egy rácsos szerkezetű vezető réteget helyeznek el, mely egy elektromos mezőt alakít ki maga fölött, ami értelemszerűen "átlóg" a plexin/üvegen is. Mikor ujjunkkal hozzáértünk a kijelzőhöz, gyakorlatilag töltést vezetünk el ettől a tértől, melynek pozícióját a készülék szintén képes érzékelni. Ebből valószínűleg mindenki számára egyértelműen egyértelmű, hogy a hagyományos érintőceruzák és a körmök miért nem használhatók az efféle, egyébként kiváló képminőséget biztosító, a több ujjas kezelést (multi-touch) is támogató kijelzőkön.

Bár a legtöbb kapacitív kijelzővel ellátott készülék kezelőfelülete az ujjakhoz van hozzászabva, sok emberben felmerült már az igény egy ceruzára, mely ezekkel a készülékekkel is használható. A probléma valódi súlyát én pont a napokban realizáltam, írt ugyanis egy hölgy olvasónk, aki hosszú körmeire panaszkodva kifejezetten kapacitív érintőkijelzős készüléket keresett, holott az igényeinek inkább feleltek volna meg modernebb, általában nagyobb tudású készülékek. Nos, a megoldás már kézzel fogható, a neve: DAGi kapacitív stylus. Ára bruttó 6000 forint, kiválóan működik a kapacitív technológiát használó érintőkijelzőkkel is. Hogy hogyan? A pontos működési elv nem ismert, az viszont biztos, hogy nem a méretben keresendő a válasz, függetlenül attól, hogy maga a ceruza elég méretes. Ha a sima stylus-okat a hurkapálcikákhoz hasonlítjuk, akkor a DAGi eszköze egy töltőtoll. Mondhatni, hogy a név stimmel.

A ceruza végén egy kicsit ferdén elhelyezett, köralakú plexilap található, melynek közepét egy piros pötty jelöli. A használat elsőre furcsa, de hozzá lehet szokni: érdekesen hat, hogy a plexi rögzített, emiatt csak egy szögben tudjuk tartani magát a ceruzát, a mozgásterünk pedig minimális, hiszen ha nem érintjük hozzá az egész felületet a kijelzőhöz, akkor nem is működik a dolog. Kellemes viszont, hogy a ceruza ilyen vastag, mert elrakni ugyan nem tudjuk akárhova, viszont használat közben kellemesen beleül a kezünkbe. Többet nem igazán tudok elmondani a DAGi ceruzáról, van, működik, ez pedig jó.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!