Adatkommunikáció, akkumulátor, összegzés
Sok mindenre nem lehetne büszke a Desire 400, a két SIM kezelése viszont mindenképpen előnyös, még akkor is, ha csak dual standby módra képes, azaz ha az egyik kártyáról hívást indítunk, akkor a másik már lekapcsolódik a hálózatról, és a mobilinternet sem érhető el rajta. Ráadásul csak az egyik SIM képes 3G adatkapcsolatra, a másikat csak egy sima GSM foglalatba lehet belehelyezni. A jobbik verzió 14,4 Mbps letöltési és 5,76 Mbps feltöltési sebességet garantál. A hangminőség nem rossz, de az átlaghoz képest egy kicsit élesek a hangok. Adatkommunikációs szempontból fontos még megemlíteni a 802.11b/g/n WiFit, valamint a Bluetooth 4.0-s chipet is. Nem mellékes, hogy navigálni is tudunk a telefonnal, erre az A-GPS egység szolgál, a pozicionálásra sem kell túl sokat várni, viszonylag hamar már elég műholdat lát a modul.
A böngésző két dolog miatt még mindig a HTC-nél az egyik legjobb. Az egyik, hogy gyárilag lehetőségünk nyílik a Flash aktiválására, ehhez mindössze csak be kell pipálni ezt a funkciót, nem kell semmit mókolni a telefonon. A másik, hogy a sorokat nagyítás után mindenféle ujjmozdulat nélkül azonnal tördeli a szoftver, kényelmessé téve ezzel a szövegek olvasását. Az alul felbukkanó menüsáv segítségével az adott oldal könyvjelzőként is elmenthető, a menüre bökve pedig az előzmények és a mentett oldalak tekinthetők meg.
Külső | |
---|---|
Ergonómia | 8 pont |
Anyaghasználat | 9 pont |
Összeszerelés minősége | 9 pont |
Kijelző mérete, minősége | 7 pont |
Belső | |
Kezelhetőség | 8 pont |
Sebesség | 7 pont |
Szoftver rugalmassága, bővíthetősége | 10 pont |
Felhasználói felület élménye | 8 pont |
Alapfunkciók | |
Hangminőség, vételi stabilitás | 7 pont |
PIM funkciók | 10 pont |
Adatkommunikációs képességek | 7 pont |
Multimédia | |
Vizuális | 7 pont |
Audio | 7 pont |
Egyebek | |
Üzemidő | 6 pont |
Ár/érték aránya | 6 pont |
Hogyan értékelünk? |
Az 1800 mAh-s lítium-ion akkumulátorból 435 óra készenlét és 12 óra beszélgetés csikarható ki, a Marson. Mivel ott nincs is térerő. Normális esetben ugyanis a telefon elég sebesen képes lemerülni, a chipset sem egy diétázó valami, de az S-LCD2 is szeret azért kajálni. Az eredmény maximum egy napos üzemidő, de nagyobb mértékű kártyaváltogatás és sok mobilnetezés esetén még ez az érték is kétségessé válik.
Nem tudom, miből következik a telefon ára, de a 67 ezer forint láttán csendben maradtam egy időre. Pont ez a gond a HTC-vel, hogy egyszerűen túl magas árnak kérnek pár olyan termékért, ami abszolút nem éri meg a nagyobb összeget. Ilyen a Desire 400 is. Jó dolog, hogy két kártyát kezel, plusz a kijelző technológiája is az egyik legjobb, de a felbontás, a hardveres képesség nagyon gyenge ahhoz képes, amit ennyi pénzért bele kellett volna rakni. Rögtön ott a Samsung Galaxy Ace 3 DuoS, majdnem húsz ezer forinttal olcsóbban, holott a dél-koreai gyártó sem egy visszafogott kisiskolás, ha árképzésre kerül sor. A teljesítményt látva pedig még egy Prestigio termék is sokkal jobb választás tesztalanyunknál. Pozitívum, hogy a tajvaniak szoftveres felülete kiforrott, szép, és funkciókban gazdag, no meg a kamera is elfogadható, ha ezt a kategóriát nézzük. Mindez persze nem menti meg attól a Desire 400-at, hogy plecsnimentességre ítéljem, egyszerűen nem elég a tudás – hiába nem friss a telefon –, érthető tehát, hogy a termék nem nagyon teszi be hivatalosan a lábát erre a kontinensre.
Legendd
A tesztkészülék az XXL GSM jóvoltából jutott el hozzánk. Vásárláshoz kérem, kattintson ide!
A cikk elkészítésében a Telekom 4G/LTE mobilinternet volt segítségünkre.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!