Végződtetési díj

Nagyon kevés ügyfél tudja, hogy létezik egy olyan fogalom, amit szakszóval interconnect díjnak hívunk, de magyar neve is van: végződtetési díj. Ezt a szolgáltatók egymásnak fizetik ki, méghozzá abban az esetben, ha A szolgáltató ügyfele B szolgáltató ügyfelét hívja. Ilyenkor a hívás során B szolgáltató hálózatát is használni kell, B szolgáltató pedig ezért szépen számláz A szolgáltatónak. No, nem feltétlen annyit, amennyit akar, hanem annyit, amennyit az állam meghatároz.

Korábban az NHH (Nemzeti Hírközlő Hatóság), újabban a friss Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság hatásköre a végződtetési díj meghatározása, de sokat nem kell piszkálni, ugyanis 2008 decemberében az EU jóváhagyásával irányozták elő 2010. decemberéig ezt a díjat, amelynek változásai a lenti táblázatban követhetőek. Ma már mind a három szolgáltató azonos feltételekkel játszik (korábban a Vodafone, még korábban a Pannon szabadon állítgathatta ezeket a díjakat). Fontos tudni, hogy a szolgáltatók egymás felé másodperc alapon mérnek.

A végződtetési díjak alakulása 2005 májusától 2010 decemberéig:

Szintén fontos tudni, hogy nem csupán a telefonhívásokon van végződtetési díj, az SMS és az MMS szintén megterhelésre kerül ezzel a költséggel. Korábban ennek összege sem volt szabályozva, így például a Vodafone megtehette azt, hogy emeli ezt a díjat, ennek eredménye lett olyan T-Mobile tarifa, ahol más és más díjszabás volt a Pannon és a Vodafone felé küldött SMS üzenetek szempontjából.

A végződtetési díj nagyon komolyan befolyásolja az egyes tarifákat. Első közelítésre azt is mondhatnánk, hogy a mobilszolgáltató a hálózaton kívülre irányuló hívásoknál nem is igen mehet lentebb, mint a végződtetési díj, hiszen onnantól a csomag ráfizetéses, de azért ez ennél bonyolultabb. Viszont aki eddig nem értette volna, hogy miért kedvezőbb általában hálózaton belülre telefonálni, most már biztosan világosan látja, hogy ennek a végződtetési díj az oka.

Innentől kezd a dolog érdekessé válni. Rögtön itt vannak mondjuk azok a kiemelt ügyfelek, akik egyedi tarifát kapnak és gyakran olcsóbb percdíjjal, mint amennyi a végződtetési díj. Az itt kiesett bevételt többféleképpen lehet pótolni. Egyrészt ott van a havidíj, ami fix és tervezhető bevétel. Ott vannak az úgynevezett VAS dolgok, ami az értéknövelt szolgáltatásokat jelenti. Net, egyenleginfó, multimédiás tartalmak letöltése, ilyesmi. Ha hálózaton belül zajlik a hívás, az mindenképp bevétel, ha pedig az ügyfelet másik hálózatból hívják, az is kellemes, ott is csörög a kassza. Egy szolgáltató álma az az ügyfél, aki szinte nem telefonál, de rengetegen hívják másik hálózatból. Ilyen persze nincs. A Vodafone viszont publikus csomagot is csinált a végződtetési díjra építve: a VitaMax Duó esetében a más hálózatból fogadott hívások után az ügyfelek bónusz feltöltést kaphattak a kártyájukra. A felhasználók 1%-a értette, hogy ez miért éppen így jár neki, a többieknek igazából mindegy volt, csak jöjjön a pénz.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!