Előzmények

A technológiai világban nem ritkák a bukott ötletek. Még a legnagyobb gyártókkal is megesik, hogy zsákutcába fordulnak, a hosszasan fejlesztett eszközeik életképtelennek bizonyulnak, aminek több oka is lehet. Ezek közül az egyik leggyakoribb az, hogy a piac nem elég érett az adott újdonságra, de az is előfordulhat, hogy a technológia még nincs azon a szinten, hogy a termék úgy tudjon működni, ahogy az ötletgazdák megálmodták. A példákat hosszasan lehetne sorolni, a legnagyobb klasszikus talán az Apple Newton és úgy általában a PDA-k, de a cikk szempontjából sokkal inkább releváns, hogy ebbe a kategóriába lehet sorolni a pénzérme méretű lokátor-kütyüket is, amelyek közül az egyik első a StickNFind volt: mi még 2013-ban írtunk róla és nagyon jó ötletnek gondoltuk, amivel nem voltunk egyedül, hiszen az amerikai csapat közösségi finanszírozással 931 870 dollárt gyűjtött össze, pedig 70 000 dollár volt a céljuk. A StickNFind és számos konkurense pedig piacra is került, és bár mindig nem voltak különösebben kifinomult eszközök, tulajdonképpen működtek, de mégsem értek el komoly sikereket, bár a Tile nevű megoldás egy üdítő kivétel. Ettől függetlenül összességében viszonylag kevesen használnak efféle kütyüket a tárgyaik nyomkövetésére, pedig a kínai megoldásokat már tényleg fillérekért meg lehet vásárolni online.

Stick N Find [+]

A StickNFind megjelenése óta eltelt 8 év, és most két technológiai óriás, az Apple is a Samsung is piacra dobta a saját nyomkövető eszközét, aminek következtében valószínű, hogy az efféle kiegészítők hamarosan tényleg el fognak terjedni. Hogy mi változott? Egyrészt a technológia: míg az korábbi megoldások általában Bluetooth-t használtak és a jel erősségéből számolták ki a felhasználótól lévő távolságot, az Apple AirTag és a Samsung Galaxy SmartTag+ az úgynevezett UWB szabványra épülnek, amely kifejezés nem összekeverendő az időjárás-előrejelzésekben hallható, ibolyántúli, közepes hullámhosszú sugárzással. Egy olyan vezeték nélküli protokollról van szó, ami gyakorlatilag pont az efféle felhasználásra lett kitalálva, a működése pedig a következő oldalon részletesen is kifejtésre kerül.

[+]

Fontos szempont ugyanakkor az ökoszisztéma is, egyszerűen mostanra állt össze az a digitális világ, amelybe könnyedén és tényleg használható módon bele lehet illeszteni az efféle kiegészítőket. Az Apple és a Samsung itt nyilván óriási előnyben van a startupokhoz képest, hiszen náluk minden adott ahhoz, hogy a felhasználók könnyedén elkezdhessék használni a kis nyomkövetőket. Ami azt illeti, egy kicsit talán túlságosan is összeállt minden: a szóban forgó két eszköz olyan jól használható nyomkövetésre, hogy etikai és jogi kérdések is felmerülhetnek a felhasználásukkal kapcsolatban. Ezekre természetesen igyekszünk majd válaszokat adni a tesztünkben.

UWB, azaz Ultra-Wideband

Az Ultra-Wideband (UWB) egy rövid hatótávolságú, vezetéknélküli kommunikációs technológia, amely az IEEE 802.15.14 szabványra épül és a nevének megfelelően a WiFi-nél is a Bluetooth-nál magasabb frekvencián működik. Viszonylag régi fejlesztésről van szó, az amerikai FCC 2002-ben engedélyezte a licencmentes használatát, de a katonai (radarok) és egészségügyi (szívmonitorozás) felhasználáson túl nem igazán terjedt el. A reflektorfényt az Apple irányította rá 2019-ben, amikor az aktuális iPhone-generációba beépítették az UWB-képes U1 chipjüket, ami miatt az AirTag bejelentése nem is volt egy különösebben nagy meglepetés.

Mint azt a neve is mutatja, az UWB az elterjedt vezetékmentes szabványoknál magasabb frekvenciatartományban üzemel, jellemzően 3,1 és 10,6 GHz között (ez országonként változik), miközben nagyon széles, 500 MHz fölötti csatornákat használ. Ez nyilván azt is jelenti, hogy a hatótávolsága valóban kicsi, jellemzően pár tíz méter, de a velünk egy helyiségben lévő tárgyak megtalálásához ez is bőven elegendő. A működési elv alapjaiban nyilván ugyanaz, mint bármelyik vezetéknélküli rádiós technológiánál, az adó impulzusok sokaságát küldi ki egy széles spektrumban, amit a vevő érzékel és adatokká alakít. Minél több jelet küld az adó, annál pontosabban lehet megállapítani a két eszköz közötti távolságot, az UWB pedig ebben nagyon jó, hiszen a technológia segítségével akár 1 nanoszekundumonként is lehet jeleket küldeni, ami másodpercenként egymilliárd jelet jelent, ez pedig valós idejű és nagyon pontos mérést eredményez.

[+]

Az UWB rendkívül kis energiaigényű, ugyanakkor jelentős adatmennyiséget is lehet továbbítani a segítségével. Az információk a mintaküldéssel kerülnek kódolásra, 32 és 128 közötti impulzus kell egy bitnyi adat továbbításához, aminek köszönhetően az adatátvitel akár 27 Mbps is lehet. A hatótávolság és a megbízhatóság növelése érdekében a szabvány része a WiFi hálózatok kapcsán ismert MIMO (Multiple Input, Multiple Output), tehát egy elosztott antennarendszerrel akár többet is ki lehet hozni belőle, mint a pár méteren belüli távolságmérés és az adattovábbítás.

A technológia elterjedését elősegítő UWB Alliance cégcsoportosulás 2018. decemberében jött létre, a technológiai óriások közül az Apple és a Samsung is része a tagoknak, csak úgy, mint a Hyundai és a KIA. Ez utóbbi nem véletlen, az UWB autókulcsokban történő felhasználása is egy létező forgatókönyv, de csak az Apple is sokkal több felhasználási lehetőséget lát a használatban, mint az AirTag: a peer-to-peer szolgáltatások közül az AirDrop is használja, a HomeKitnél a segítségével meg lehet valósítani a különféle csatlakozók és kapcsolók közötti kommunikációt, az Apple Health szolgáltatáscsomagban is használható a szenzorok közötti kommunikációra, illetve az AR-hez kapcsolódóan is van potenciál a technológiában.

Apple AirTag

Térjünk rá tesztünk témáira: az AirTag egy nagyon mutatós termék. Köralakú, átmérője 31,9, vastagsága 8 milliméter, az Apple adatai szerint 11 gramm a tömege: ezzel szemben mi 12-t mértünk, aminek túl sok jelentősége nyilván nincs, de az kiderült belőle, hogy valakinél pontatlan a mérleg. A fehér színű, fényes műanyagból készült házat az egyik oldalon egy Apple-logóval ellátott alumínium kupak zárja le, amit az óramutató járásával megegyező irányba el lehet forgatni az eltávolításhoz, így téve lehetővé az energiaellátást biztosító CR2032-es elem cseréjét, amire a gyártó szerint nagyjából évente lesz szükség a rendkívül alacsony energiafogyasztás miatt. A felhasználó által is megoldható elemcsere fényében különösen nagy érdem az IP67-es besorolás, ami azt jelenti, hogy akár fél órán át is lehet víz alatt az eszköz. A dizájn abszolút prémium, ugyanakkor a felhasználásnak talán nem a legmegfelelőbb, mert mind a műanyag, mint az alumínium könnyedén karcolódik, kulcstartón hordva ez szinte elkerülhetetlen. Akit ez zavar, az persze rengeteg kiegészítő közül választhat, amelyek egy része teljesen védi az eszközt. Az Apple két tartót kínál az AirTagekhez, de sem a kulcstartójuk, sem a bőröndökre és hátizsákokra rakható pántjuk nem öleli teljesen körbe az apró korongokat, tehát a karcoktól nem óvják meg őket, de ez valószínűleg cél is volt, hiszen az AirTagek fehér részét lehet gravíroztatni.

[+]

A párosítás gyerekjáték: a gyári védőfólia úgy van kialakítva, hogy elzárja az elem érintkezés pontját, tehát ennek eltávolítása után az AirTag egyből életre kel, amit egy finom pittyenéssel hoz a felhasználó tudtára. Ezt követően csak oda kell raknunk az arra alkalmas iPhone készülék mellé (a régebbi telefonokkal is lehet párosítani, hiszen van Bluetooth is, csak ezeknél nem működik majd az UWB-re épülő precíziós keresés), amelynek képernyőjén egyből felugrik egy ablak és egy gomb, amelynek megnyomása után el kell neveznünk az AirTaget. A nevet ki lehet választani egy listából, de egyedi is lehet. Ezt követően hozzákapcsolódik az Apple ID-nkhez, és tulajdonképpen készen is vagyunk. A használathoz a Lokátor (Find My) alkalmazást kell használni, amelyben már három kategóriában vannak elhelyezve a követhető „tételek”: a személyek és az eszközök mellett a tárgyak menüpont is elérhető, itt láthatjuk az AirTagjeinket. Az áttekintő nézet legnagyobb részét a térkép teszi ki, amely alapértelmezésben olyan nagyításban látható, hogy az összes tárgyunk látszódjon rajta, a közelünkben lévőknél az „önnél” felirat olvasható, a távol lévőknél pedig a távolság látható. Ha rámegyünk az egyik konkrét AirTagre, a térkép ránagyít, láthatóvá válik az elem töltöttsége, illetve több opció is megnyílik. A hang lejátszását csak az U1-es chippel ellátott Apple eszközről lehet kezdeményezni (iPhone 11 és 12 készülékcsaládok), hiszen csak ők tudnak az NFC-nél nagyobb hatótávolságból kommunikálni a kiegészítőkkel: az egyre erősödő csipogás halk környezetben segítséget nyújt a megtalálásban, de az utcán nem sok használt vesszük majd. A térképes nézet viszont a korábbi iPhone-ok, a Mac számítógépek és az iPadek esetén is használható, az icloud.com weboldalon keresztül viszont még nem érhetők el az AirTagek, arról pedig nincs információnk, hogy ez a közeljövőben fog-e változni. Ugyanakkor viszont Bluetooth kapcsolatra is képes az AirTag, vagyis régebbi iPhone-okkal is össze lehet lőni, meg is lehet csipogtatni az eszközöket, de a nyilakkal segített megkeresési funkcióhoz kelleni fog az UWB.

[+]

A precíziós keresés tehát csak az UWB-kompatibilis iPhone-oknál érhető el, amelyeknél viszont iskolapéldaszerűen működik. A keresést elindítva a távolságtól függően fogunk információkat kapni a keresett AirTag helyzetéről, ha túl messze vagyunk, akkor a készülékünk azt kéri tőlünk, hogy kezdjünk el mozogni, aminek következtében beltérben előbb-utóbb kommunikációs távolságba fogunk kerülni az AirTaggel, így először csak egy távolság, majd egy irány is meg fog jelenni a képernyőn. A maximális észlelési távolság direkt rálátás esetén a tapasztaltaink szerint körülbelül 11-13 méter, de lakáson belül inkább 5 méter az, ahol az iPhone már egy nyíllal mutatja is az irányt, amerre haladnunk kell.

[+]

A lakáson belül elszórt tárgyak megtalálása tehát tökéletesen működik, az általunk korábban használt, Bluetoothra épülő megoldásokhoz képest ez űrtechnológia, pontos, gyors és rendkívül egyszerűen kezelhető. A kérdés viszont, hogy mi történik abban az esetben, ha az AirTaggel ellátott tárgyunk tényleg elveszik, tehát mondjuk a buszon felejtjük a táskánkat, vagy az irodában kiesik a kulcs a zsebünkből, de ezt csak az otthonunk bejáratában realizáljuk. Ebben az esetben használhatjuk az elveszett mód elnevezésű menüpontot, amelyet csak azon AirTageknél tudunk aktiválni, amelyek nincsenek a közelünkben. Két adatot kell csak megadnunk, a telefonszámunkat és egy üzenetet – ez utóbbit mi valamiért nem tudtuk módosítani, alapértelmezésben az szerepel benne, hogy ez a tárgy elveszett és a megtaláló legyen kedves felhívni ezt a számot – majd várnunk kell, hogy valaki megtalálja. Ez több módon is megvalósulhat: amennyiben az AirTag közelébe kerül egy UWB-s iPhone készülék, akkor az alkalmazás egyből küld egy értesítést és a hozzávetőleges pozíció megjelenik a térképen, már amennyiben bekapcsoltuk, hogy kérünk értesítést a megtalálásról. Kipróbáltuk, a pozíció frissítése nem minden esetben valós idejű, 2-3 perc késés simán benne van, illetve a pozíció is inkább az észlelő telefonjának a pozíciója, nem pedig az AirTagé, de ez is pár méteres pontosságot jelent. Budapesten a Mechwart ligettől a Széll Kálmán térig sétáltattunk meg egy elveszettnek jelölt AirTaget, ami elég volt ahhoz, hogy kétszer is frissüljön a pozíció, egyszer a Mammutnál, majd a Széll Kálmán téren, tehát két alkalommal is elhaladtunk olyan járókelők mellett, akiknek a zsebében iPhone 11 vagy 12 lapult. Lakott területen kívül ugyanakkor nem valószínű, hogy valaha meg fogjuk találni az elveszett AirTagünket.

[+]

Fontos forgatókönyv, hogy mi történik akkor, amikor valaki tényleg megtalálja a kütyüt: ebben az esetben nem csak az iPhone-ok játszanak, bármilyen NFC-képes eszközzel le lehet olvasni egy AirTaget, aminek folyományaként a megtaláló egy weboldalra kerül, ahol elolvashatja az üzenetünket és a telefonszámunkat, így kapcsolatba léphet velünk. Nagyon fontos részlet, hogy az aktivált AirTaget nem lehet egy másik Apple ID-hoz párosítani, még akkor sem, ha egy elemcserével kvázi újraindítjuk, tehát az utcán talált AirTaget nem fogjuk tudni sajátunkként használni. A kérdés persze, hogy ezt a kevésbé becsületes megtalálók vajon tudják-e, vagy megpróbálják majd hasznosítani az amúgy nem kimondottan olcsó apróságot, amelynek ára egy darab vásárlása esetén jelenleg 12 990 forint. Van amúgy belőle négyes csomag is 43 990 forintért, így egy darab ára nagyjából 11 000 forintra jön ki.

Samsung Galaxy SmartTag+

A Samsung egy kicsit máshogy közelítette meg ezt a történetet, mint az Apple, bár az általunk próbált SmartTag+ alapvető funkcionalitása azért nyilván ugyanaz, mint az AirTagé, csak egy kicsit többet tud. Fontos tisztázni, hogy eleve két termékről beszélünk, a sima SmartTag egy Bluetooth alapú eszköz, míg a SmartTag+ már UWB-s is. A koreai gyártó készülékei közül jelenleg a Galaxy Note 20 Ultra, az S21+ és az S21 Ultra készülékek kompatibilisek vele, de a lista a jövőben minden bizonnyal bővülni fog.

[+]

A dizájn teljesen eltérő, a 46 x 46 x 10,5 milliméteres kiterjedésű, négyzetes formájú kiegészítő kevésbé dekoratív, de mi sokkal funkcionálisabbnak gondoljuk, hiszen strapabíróbb műanyagból készült, és eleve van rajta egy lyuk, aminek segítségével feltehetjük a kulcscsomónkra, tehát ehhez nem kell külön kiegészítőt vásárolnunk. A tömeg a mi mérlegünk szerint 15 gramm, ami nem egy jelentős eltérés az AirTaghez képest, méretéhez képest pillekönnyűnek hat a Samsung IP53-as besorolású újdonsága is. Az energiaellátásért itt is egy CR2032-es elem felel, de az üzemidő a megszokottnál rövidebb, körülbelül fél év. Az elemcsere megoldható házilag, egy gitárpengetővel vagy egy plasztikkártyával kell szétpattintani a készülékházat, ami egyértelműen macerásabb, mint az AirTag esetében.

[+]

A párosítás a SmartThings alkalmazáson keresztül történik, a folyamat egyáltalán nem nehézkes, a telefonhoz közel tartva szintén automatikusan elindul a folyamat, a különbség nyilván csak annyi, hogy az appot először el kell indítanunk, illetve a párosítás alatt meg kell nyomnunk az eszközön található gombot. Az eszköz nevét ezt követően be kell írnunk, majd utólag tudjuk kiválasztani, hogy mire raktuk rá a SmartTag+ kütyünket: a lista itt bővebb, a macska és a kutya is része.

[+]

A gomb meglétéből adódóan a Samsung kiegészítőjénél több funkciót kapunk, mint az Apple-nél. Dupla gombnyomással például meg tudjuk csörgetni a hozzákapcsolt telefont, tehát nem csak a telefonnal kereshetjük meg a taget, hanem a taggel is a telefont, ami amúgy sokszor jól jöhet. Az egyszeri és a folyamatos nyomáshoz pedig különféle funkciókat kapcsolhatunk, amelyek egytől egyig feltételezik, hogy rendelkezünk olyan okos kütyükkel, amelyek részei a SmartThings ökoszisztémának: kapcsolgathatunk lámpákat, küldhetünk értesítést előre beállított személyeknek, amit még azzal is megfűszerezhetünk, hogy az okosotthonunkhoz kapcsolt kamera képét és továbbíthatjuk. Az egy másik kérdés, hogy a SmartThings ökoszisztémán azért még lehetne bővíteni, az IKEA izzóit például csak a gyártó saját Hubjának megléte esetén tudjuk vezérelni, Alexa kapcsolódási lehetőség pedig egyáltalán nincs.

[+]

A tényleges tárgykeresés nagyon hasonló, mint az AirTagnél, de valahogy mégsem annyira jó. A megcsörgetés nyilván hasznos, a hangszóró egy kicsit hangosabb, szóval akár még kültéren is használható lehet, a nyilas nézet helyett viszont AR-üzemmód van, tehát a kamera képén láthatjuk, hogy merre kell indulnunk. Probléma viszont, hogy ez az üzemmód általában nem működik, konkrétan szürke a gomb, amire rá kellene nyomnunk, és eleve kicsit pontatlanabb a rendszer, mint az Apple esetében, ha konkrétan rárakjuk a telefonunkat a SmartTag+ hátuljára, akkor is azt láthatjuk, hogy a távolság 0,2 méter, tehát nincs egy olyan pont, amikor az alkalmazás kiírná: megvan. Akárcsak az Apple megoldásánál, itt is közreműködhetnek más Galaxy okostelefonos felhasználók abban, hogy megtaláljuk az elveszett taget, bár kevésbé egyértelmű ezzel kapcsolatosan a felület.

[+]

Az alkalmazáson belül az adott SmartTag ikonjára kattintva a térképes nézetet kell választani ahhoz, hogy lássuk az utolsó ismert pozícióját a kütyünek, itt pedig van egy billenőkapcsoló, amivel kérhetünk értesítést arról, ha valaki egy Samsung telefonnal elhalad a közelében. Akárcsak az AirTag esetén, itt is azt a koordinátát fogjuk majd látni felfedezés esetén, ahol éppen a megtaláló telefon volt akkor, amikor befogta a SmartTag jelét, ezzel együtt pedig frissül a térképen a cucc hozzávetőleges pozíciója és azt is láthatjuk, hogy mikor járt arra valaki, akinek a mobilja felfogta, hogy itt van valami, ami valakinek hiányzik. A hatótávolság olyan 10-15 méteres, ami ahhoz már bőven elég, hogy a helyszínre menjünk a saját telefonunkkal és ott elkezdjük keresgélni és csipogtatni a motyót. A Samsung kiegészítőjét fekete és kék színekben, egyes és kettes csomagban lehet megvásárolni, 14 990 és 24 990 forintos áron.

Aggályok és konklúzió

Bár nagyon hasonlónak tűnnek, az Apple AirTag és a Samsung SmartTag+ a valóságban nagyon is eltérő eszközök. Arra mindkettő nagyon jó, hogy a lakáson belül megtaláljuk a szem elől tévesztett tárgyainkat, de erre nagyjából azért az olcsóbb, Bluetooth-ra épülő kiegészítők is alkalmasak, amennyiben van bennük csipogó és hangjelzéssel is meg tudják támogatni a folyamatot. Az Apple megoldásánál a távolságmérés és a keresés megkönnyítése UI-szempontból tényleg példaértékű, a Samsung pedig többet nyújt, mint az olcsóbb megoldások, de azért a két eszközt egyszerre kipróbálva érezhető a különbség.

[+]

A kérdés viszont, hogy ezen túl mit nyújtanak nekünk: a SmartTag+ azoknak lehet hasznos kiegészítő, akik tényleg felokosították a lakásukat, hiszen ha rárakjuk egy kulcscsomóra, akkor a bejárati ajtón történő belépést követően fel is kapcsolhatjuk a lámpát a segítségével, bár őszintén szólva elképzelni sem tudom, hogy ez egy olyan életszerű helyzet lenne, ami tényleg megkönnyítené bárki életét is, mert az ajtó mellett azért általában lenni szokott egy villanykapcsoló is. Mindkét eszköz képes a gyártói ökoszisztémának köszönhetően elhagyott tárgyak megtalálására, és itt nem arról van szó, hogy megkímélhet minket egy kétperces keresgélésről, hanem arról, hogy konkrétan visszahozhatja a vonaton felejtett táskát. Innentől viszont kicsit mázli kérdése, hogy előbb Apple, vagy Samsung telefont használó random ember jár-e majd az elhagyott tulajdonunk közelében, azon be van-e kapcsolva a Bluetooth, illetve az sem árt, hogy a tag még bírja elemmel. A Samsung egyébként ezt a funkciót már kiterjesztette a további tartozékaira is, elhagyott órát és headsetet is meg lehet így keresni.

[+]

Viszont pont emiatt felmerülnek különféle etikai és jogi problémák, hiszen városi környezetben a segítségével úgy is nyomon tudunk követni bárkit, hogy az illetőnek erről fogalma sincs. Ha valaki elrejt egy AirTaget egy táskában vagy épp egy autóban, majd megjelöli elveszettként, akkor ha nem is valós időben, de nagyjából tudni fogja, hogy merre jár a megfigyelt személy. Az Apple bevethetett volna pár megoldást az efféle használat megnehezítése érdekében, például hasznos lenne, ha az elveszett státusz automatikusan deaktiválódna abban az esetben, ha az AirTag OWB-távolságba kerül a hozzákapcsolt telefonnal, de ez nem történik meg. Ezzel szemben a kütyü három nap elveszettnek jelölt státusz után naponta egy alkalommal pittyeg egyet, ezzel figyelmeztetve a környezetét a hollétére, ami bizonyos esetekben segíthet abban, hogy a tudtán kívül megfigyelt ember észrevegye, hogy valaki elrejtett nála egy AirTaget, de alapjában véve nem oldja meg a problémát. A Samsung már eggyel továbbment, az alkalmazáson belül van olyan beállítás, hogy ha fixen jön velünk egy ismeretlen SmartTag, akkor a telefon szól, hogy érdemes lenne körülnézni. Amennyire menő tehát, annyira ijesztő is ez az egész, de az Apple AirTag ettől függetlenül elnyerte a tetszésünket, a Samsung terméke szintén megfelel a célnak, többet is tud, kicsit nagyobb ugyan, de nem kell hozzá külön venni kulcstartót, viszont a szoftver kevésbé szofisztikált, nem annyira felhasználóbarát, mint amit az Apple rakott össze.

Apple AirTag	Samsung SmartTag+

Bocha

Az Apple AirTaget az iStyle, a Samsung Galaxy SmartTag+ eszközt pedig a Samsung Magyarország bocsátotta a rendelkezésünkre.