Multimédia

Hölgyeim és uraim, a világ messze legótvarabb kameráját mutatjuk be a következőkben, esküszöm mindenre, hogy semmiféle effektezést nem állítottam be, utólag nem manipuláltam a képeket, sőt! A lent elterülő fotókat "szuperfinom" minőségben készítettem. Nagyszerű fícsör, hogy ezt a lelkes vásárló egy darabig nem fogja reprodukálni, ugyanis a telefon mindenképpen ragaszkodik ahhoz, hogy memóriakártya legyen a készülékben, anélkül nem tudunk fotózni, így legalább ideig-óráig megkíméljük magunkat attól a sokktól, amikor megpillantjuk az olyan jellegű alkotásokat, mint ez a kedves is csokor lent.

Horribilis, nem tudok jobb szót ezekre. Vannak egyébként beállítások, de tök feleslegesen, ezen semmi sem javít. Ötször megnéztem ezek után, hogy nem maradt-e fólia a lencsén, de nem, ez ennyit tud, ilyen minőségben, gratulálunk ezúton is. Hogy lehet ezt forgalomba hozni? Ki bólint rá arra, hogy igen, jó lesz ez a kamera, menjen piacra így? Tényleg mindent alulmúl, pedig én már bőven éltem akkor, amikor az Ericsson T68-hoz utólag csatlakoztatott fényképezőgép piacra került bő 10 éve… és már az is jobb volt CIF felbontás mellett is.

Zenében sem erős a gép, de legalább nem használhatatlan. A 2.3-as Androidból ismert felületet könnyű kezelni, megjelennek az albumborítók is. Vannak "sound effects" néven hangzásjavító opciók, bár érdemi különbséget nem hoznak az életünkbe. Kihangosítva nagyon gyenge a produkció, a microUSB-s füles miatt csak a gyári headsettel tudtam kipróbálni a produkciót… döbbenetesen gyenge, erőtlen, dobozhangú, vérszegény, satnya ipari hulladék. Megvan a dolognak az a finom bája is, hogy a microUSB-s csatlakozó balra vezeti el a kábelt, ami így pont rálóg a kijelzőt feloldó gombra, csak hogy adjunk még egy pofont a szarnak. Viszont ha már bedugtuk, akkor élvezzük az RDS képességek nélküli FM-rádió szolgáltatásait: szól.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!