A lánc szereplői

Ahhoz, hogy az egyes cégeket és piaci szereplőket el tudjuk helyezni, tisztában kell lennünk azzal, hogy a piacnak milyen szereplői vannak, illetve lehetnek. Mivel Magyarországon a lent felsoroltak közül elég kevés van jelen, az angol nevek lefordításával sok esetben meg sem próbálkoztam.

Mobile network operator (MNO)
Az efféle cégeket hívják mifelénk szolgáltatóknak, ha viszont a pontosabb fordításhoz ragaszkodunk, mobilhálózati operátorként emlegethetjük őket. Jellemzőjük, hogy spektrumszórási engedélyük és infrastruktúrájuk is van, a végfelhasználókkal pedig szintén ők tartják a kapcsolatot. A roamingolás miatt kapcsolatban van más országok MNO-ival is. Hazánkban hárman vannak, 2009. májusi adatok szerint a legnagyobb a T-Mobile (5,2 millió előfizető), őt követi a Telenor által birtokolt Pannon (4,1 millió előfizető), a sort pedig a Vodafone zárja (2,5 millió előfizető).

Mobile network enabler (MNE)
Rögtön másodikként egy olyan piaci szereplőre bukkantunk, amelyik Magyarországon nem létezik. A fordítás is elég nehézkes, az enablert talán lehetővé tevőként lehet a legszebben mondani magyarul. Az MNE-k olyan szolgáltatók, akik spektrumszórási engedéllyel és infrastruktúrával is rendelkeznek, ám az ügyfelekkel nem ők tartják a kapcsolatot, sőt a marketingbe sem szólnak bele, mindkettőt megbízott cégek intézik. Az MNE-k tehát olyan szolgáltatók, akik kizárólag a technikai oldalért felelősek.

Mobile virtual network enabler (MVNE)
Az előbbiek virtuális társai szintén nem lelhetőnk fel hazánkban, bár ami azt illeti, egyébként sincs belőlük túl sok (példa a ztar mobile). Az MVNE-nek nincs spektrumszórási engedélye, infrastruktúrája, és a végfelhasználókkal sem közvetlenül tartja a kapcsolatot, a hálózati forgalomirányítást viszont meg tudja oldani, üzenetközpontokkal rendelkezik (tehát az SMS-ek és MMS-ek rajta keresztül mennek), a roaming miatt pedig szerződése van külföldi szolgáltatókkal. Olyan MNE-kről van tehát szó, akik a technikai feladatok egy részét tudják csak megoldani, az infrastruktúrát spektrumszórási engedéllyel rendelkező operátoroktól bérlik, viszont bizonyos részfeladatokat maguk is el tudnak látni.

ztar mobile, egy tipikus MVNE

Mobile virtual network operator (MVNO)
Ezzel el is érkeztünk cikkünk tárgyához, a virtuális mobilszolgáltatókhoz. Az előző oldalon már volt róluk szó, azt tehát mostanra mindenki tudja, hogy sem saját spektrumszórási engedéllyel, sem infrastruktúrával nem rendelkeznek, de az ügyfelekkel közvetlen kapcsolatban állnak. Egyes MVNO-k képesek az üzeneteket maguk kezelni, de különbséget teszünk köztük abból a szempontból is, hogy rendelkeznek-e saját számlázási és egyéb rendszerekkel — akik igen, azokat teljes, akik nem, azokat részleges MVNO-ként említjük. A reklámozást és markegintet mindkét típus maga intézi.

Mobile shared spectrum enabler (MSSE)
Az MSSE-k az egyik legérdekesebbek az egész felhozatalból. Saját infrastruktúrával nem rendelkeznek, azonban innovatív hardverek és szoftverek készítésére szakosodtak, lehetővé téve az MVNO-knak, hogy saját kis mini-hálózatokat üzemeltessenek, miközben úgy egyébként is javítják a viszont a sima és virtuális szolgáltatók között. Képzeljük el azt, hogy Magyarországra bejön egy virtuális szolgáltató, aki egy MSSE segítségével Budapest belvárosát saját adótornyokkal fedi le, míg a többi terület infrastruktúráját bérli.

Service provider (SP)
A legnagyobb kavarodás a fejekben a service providerökkel kapcsolatban van, azokat ugyanis sokan a szolgáltatók szinonimájaként emlegetik. Tény ami tény, az SP-k is szolgáltatók, ám sem spektrumszórási engedéllyel, sem infrastruktúrával nincsenek felvértezve, de az ügyfelekkel ők tartják a kapcsolatot, intézik a számlázást és a marketinget, tehát az MNE-kkel karöltve szolgáltatnak, miközben a végfelhasználó csak az ő nevükkel találkozik. Magyarországon ilyen sincs.

Branded reseller (BR)
Cikkünk szempontjából nagyon fontosak a brandelt viszonteladók, amilyen a Postafon is. Olyan cégek ezek, melyek neve ismert, nagy ügyfélbázissal rendelkeznek (bankok, üzletláncok stb.), tehát jó eséllyel el tudják adni a nevükkel fémjelzett szolgáltatást, melyet azonban egy hálózati operátor (MNO) üzemeltet. A BR-ek a technikai részből gyakorlatilag semmit sem csinálnak, a szolgáltatás, az üzemeltetés, a customer-care és a számlázás sem hozzájuk tartozik, az eladás utolsó pillanatáig részesei az üzletnek, jutalékukat minden eladott SIM-kártya után megkapják, további felelősségük nincs. Magyarországon egyre több ilyen felbukkanása várható.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!