Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Dalai Láma

    őstag

    válasz SystemRoot #3827 üzenetére

    Próbáld ki. Nyisd meg magad a hit előtt. Tegyél egy próbát. Ha nincs semmi az ajtó mögött, akkor nem történik majd semmi. De mi van, ha mégis? Nem egy embert ismerek, aki kemény ateista volt, majd megtért. Csak keresni kell, és nem bezárkózni.

    Sok hívőnek is ez a baja, de úgy látom, az ateisták közül is van, aki ebbe a hibába esik. Legyél nyitottabb. Én rengeteg kérést tettem és teszek fel magamnak, folyamatosan foglalkozom a témával, belülről. Most tartok valahol ezen az úton. És az teljesen mindegy, hogy katolikus vagyok. Mert egy protestáns is ugyanúgy meg tudja találni a helyes utat az ő vallásának keretei között. Isten számára nem ez a lényeges. Mert a vele való kapcsolat a fontos.

    És persze a szeretet. Aminek a tapasztalása Isten megtapasztalása is egyben.

    Az a bekezdésed eléggé zsákutca, amiben azt fejtegeted, mitől alakult ki a hitem. Vagy bárkié. Lehet, hogy van, aki csodának vélt természeti jelenségeket, véletlen egybeeséseket, és ettől hisz. És vannak a kultúrkeresztények, kymco jól megfogalmazta. De ők sokszor legalább annyira bezárkóznak, mint amennyire te teszed.

    A hitemnek semmi köze olyan eseményekhez, amiket isteni eredetűnek véltem, holott volt rájuk tudományos magyarázat.

    A hit fejlődése alatt nem a folyamatos erősödését értem. Fejlődési szakasz az is, mikor teljesen meggyengül, és elbizonytalanodik. Magasabb szinten meg abszolút nem a vak hitről van szó. Ahhoz ,hogy valaki a legmagasabb szintekre érjen, sok gondolkodás és egy bizonyos értelmi szint is szükséges. De egyik fázis sem rossz, vagy elítélendő.

    ''Ugrott apósom, nagy régi sólyom, mindene az illegalitás''

Új hozzászólás Aktív témák