Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Noddy

    senior tag

    válasz Noddy #19285 üzenetére

    Csak azért írom ezt, mert Pál ott a betegségtől (helyettesítsd be, szexuális frusztráció, depresszió, magány) szenvedve felismert egy nagyon fontos dolgot. Az ember olyan, hogyha mondják is neki nem ismer fel dolgokat. Túlságosan egoista, hogy belásson dolgokat.
    Ez nálam is így van, egy csomó mindent jobban akarok tudni mint Isten. Miért nem így van, miért nem úgy van, elégedetlenkedek, de Isten szól, tanít, gyógyít. Kigyógyít az önzőségből, kigyógyít a játék függőségből (nekem ez iszonyat nagy teher volt, pedig nagyon jól éreztem benne magam, jó volt napi 12 órákat néha többet kockulni úgy hogy nem figyelek semmire, kikapcsol az agyam, mert menekülök a világból és persze hogy jól éreztem magam a virtuális világban a valóságtól távol, ami csak pici időre tört be az életembe, mikor le kellett mennem enni a konyhába), kigyógyít a lelki halálból. Ezt semmilyen más "gyógyító" nem tudja. Jó lett volna abban az állapotban maradni?

    Jesus my savior, not my religion. - Jéghegy nem talál ibolyát.

  • llll

    senior tag

    válasz Noddy #19285 üzenetére

    "Én csak amellett hoztam döntést amit megtudtam. Nem tudom, te mi alapján hoztál döntést."
    én is
    bár ezt az "amit megtudtam" megfogalmazást vhogy olyan előreszaladottnak érzem
    mindenkitől akinek a száját elhagyja
    mert hát érted: bármit TUDNI olyan vmiről, aminek egyelőre még a puszta létezése sem biztos...hát hogy is mondjam
    nem tűnik túl megalapozottnak
    értem én, hogy nektek állítólag már ott van az a bizonyos személyes plusz tapasztalatotok is
    de megint csak azt tudom mondani, hogy ha bármi mással helyettesítjük be istent a fentiekbe, akkor sztem ti is beláthatjátok, hogy mi a problémája azoknak, akiknek úgymond nincs meg ez a plusz infója...

    "És nem a döntésünk miatt látjuk olyannak Istent amilyen"
    na látod ez is pont 1 olyan dolog, amire én megint nem vennék mérget
    mégpedig megint az én személyes/számomra rendelkezésre álló infóim alapján nem vennék
    viszonylag:) szilárd meggyőződésem, hogy képes megtréfélni, vagy akár meg is téveszteni az embert a saját tudata
    vagy az embert önmaga
    ahogy jobban tetszik
    lehet, hogy először önmagunkat kellene megismerni, mielőtt a külvilágot (mondjuk "istent") akarjuk
    ...és bár most ugrik be, hogy vmi ilyesmi is elhangzott a mátrixban, esküszöm, hogy ezt most nem onnan vettem:)
    ...vagy ki tudja?
    erről beszélek

    "Hogy te miért nem kérsz a segítségéből az már más kérdés. Miért is? "
    okkal
    és ez is érdekes
    ugyanis már kértem
    és volt is már úgy, hogy azt hittem kaptam és azt hittem istentől (bár akkor még lehet, hogy nem is így hívtam...)
    de most így utólag visszatekintve már közel sem vagyok ebben olyan biztos
    (és pont ez az egyik sarkalatos momentum, amit nálatok sem bírok megérteni:
    hogy ti honnan tudjátok ilyen biztosan, hogy segít és hogy ő segít...?)
    most lehet azt mondani, hogy 1 hálátlan és ezért erre érdemtelennek bizonyult dög vagyok
    mert amikor szükségem van rá, akkor elfogadom a segítségét, utána meg mehet a fenébe
    de lehet mondani azt is, hogy már nem a szorult helyzetemből nézve a dolgot talán kicsit tisztábban látom az egészet
    megint ki-ki válassza ki a neki jobban tetszőt

    tény, hogy joggal nevezel dicsekvőnek, meg asztalt verőnek
    (bár én ezt megint inkább kitűnni vágyásnak nevezném, ami sztem kivétel nélkül minden emberben ugyanúgy ott van - talán a biblia is ezért tartja szükségesnek megemlíteni, hogy amikor mondjuk imádkoztok, akkor azt ne "látványosan" tegyétek - , de a lényegen igazából nem változtat)
    ugyanakkor viszont szerintem a megalázkodás sem esne éppen nehezemre
    azon mondjuk még gondolkoznom kellene, hogy amikor éppen megalázkodok, akkor az pontosan milyen érzés is/hogyan is élem meg
    de maga a dolog az menne
    tehát sztem nem ez a "gond"
    abban sem vagyok biztos közel sem, hogy "jobban tudom"
    de egyik-másik ötletemet tényleg szívesen kipróbálnám:)
    (és még mindig nem kaptam választ arra sem, hogy ha a sánta is kapott erre lehetőséget, akkor én miért nem?)

    "Senkire nem vagy tekintettel magad körül"
    mmm...ezt így kicsit azért erősnek érzem, de lehet hogy alapvetően tényleg igaz ez is

    "közben pedig azt szajkózod, hogy milyen fontos neked az emberiség sorsa? "
    ...ha jobban belegondolok, akkor megint igazad van, mert vhol igazából tényleg leszarom
    inkább csak 1-1 "egyed" konkrét sorsa az, ami esetleg nem hagy teljesen hidegen
    de az emberiségért (mint fajért) sztem tényleg nem lenne olyan nagy kár
    talán nem is annak akarok hangot adni, hogy engem mennyire érdekel, hanem hogy sztem istent mennyire nem...?
    fene tudja

    "Szeretnéd az istent játszani, de csak azért, hogy csak neked jó legyen? "
    tény hogy le kellene fektetnem vmi olyan szabályt is, ami ENGEM akadályozna meg abban, hogy visszaéljek a hatalmammal:)
    mert így most alapból biztos hogy visszaélnék
    (megint ugyanúgy, mint bárki más)
    szal ijesztő lenne ha engem is a saját képmására alkotott volna isten, nem...?:)

    remélem sikerült érdemleges választ adnom a kíváncsiságodra
    ez a legkevesebb, amit megérdemeltek tőlem cserébe

    [ Szerkesztve ]

    Soha többet DPD!

  • llll

    senior tag

    válasz Noddy #19285 üzenetére

    "szivesen kipróbálnám...tény hogy le kellene fektetnem vmi olyan szabályt is, ami ENGEM akadályozna meg abban, hogy visszaéljek a hatalmammal"
    ...meg is van a megoldás:
    ne adja nekem ténylegesen a hatalmát és ne rendelje alám ténylegesen az egész emberiséget
    csak futtassunk le legalább 1 szimulációt az én elképzeléseimmel
    na?:)

    vagy még a sántát is ENNYIVEL többre tartja nálam? :U
    (vagy ha ő is csak 1 ilyen "szimulációra" kapott lehetőséget, akkor 1 fokkal jobb a helyzet)

    [ Szerkesztve ]

    Soha többet DPD!

Új hozzászólás Aktív témák