Hirdetés

Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • dchard

    veterán

    válasz Bog #17 üzenetére

    Talán kicsit erősre sikerült, nézd el nekem, mostanában túl sok olyan távközléssel és benne mobiltechnológiával foglalkozó cikket láttam többek között ennek a lapcsaládnak is az egyik tagján (SG), ami bődületes baromságokat fogalmazott meg. Ebben a tekintetben egyértelműen az index a "piacvezető", és az ottani kamu blog, a cellanapló, de azért akadt termés máshol is. De persze ne általánosítsunk.

    Nade térjünk vissza a témára.

    "Azt tudom, hogy a GPRS-t anno 1 db júzer is meg tudta fektetni az adott cellában"

    Amikor egy komplett állomás kapacitása 2-300kbit/s volt ez nyilván nem volt lehetetlen. De ezt az analógiát ráhúzni a 3G vagy LTE hálózatokra, amik ehhez képest 100-1000-szeres kapacitásra képesek, erős túlzás. De messze nem csak a nyers sávszélességről van szó. Ha ismered a cellás hálózatok működését a 2G-n túl is, akkor tudhatod, hogy a 3G (pontosabban a Release 5, HSDPA) egyik nagy dobása pont az volt, hogy a rádiós erőforrás kezelése (az ütemező) átkerült a bázisállomásba, így be lehetett vezetni a hatékony adaptív modulációt és kódolást, valamint a hibrid gyors újraküldést a MAC rétegben. Mivel egy mobil technológia működése ennek az ütemezőnek a hatékony működésétől függ, így komoly fejlődésnek indult ez a terület, a mai napig alapvetően ez különbözteti meg az egyes gyártók implementációi között a jobbat és a kevésbé jobbat. De az ütemező fejlődése mellett sokat fejlődtek az ezt lehetővé tevő protokolok (RLC), az adási időköz drámaian csökkent (TTI), már a 3G bevezette a zárt hurkú adásteljesítmény szabályozást (2G adatnál nem volt), és még hosszan sorolhatóak azok a fejlesztések amik bekerültek a technológiába (már a 3G-vel, ezt az LTE tovább finomította).

    Ez a tornyokhoz közel lévő userek kiszolgálása annyiban igaz, hogy a bázisállomásban lévő ütemező enhanced proportional fairness elven működik, ami az állomás teljes sávszélességének a maximalizálására törekszik de úgy, hogy a felhasználók között a QoS profilok figyelembevétele mellett azért igazságos is legyen. LTE-n a bázisállomás minden 1ms-ban újraszámolja a kiszolgálási területén lévő előfizetők sávszélesség igényét, és az egyes előfizetők rádiós csatornaminőségétől függően úgy osztja el a rendelkezésre álló kapacitást. A mobil hálózatokban használt erőforrás-ütemezés külön számítástudományi területté vált, csak hogy a probléma komplexitását picit megvillantsam, régen nincs a 2G-s világ szintjén.

    Az, hogy akkor miért nincsenek korlátlan csomagok megfelelő QoS mellett, ha ez amúgy technikailag lehetséges, számos magyarázat van. Az egyik a spektrum mint erőforrás véges volta. Gondold meg, hogy ha most Cat 4-en és 20MHz-en egy szektor (ami néhány háztömböt fed le a belvárosban) átlagosan 60-80megát lehet kihozni összesen (mert ugye van egy csomó felhasználónk, aki falak mögött vacak rádiós körülményekkel használja a szolgáltatást), akkor vajon hány korlátlan mondjuk legalább 5megás csomagot tudsz eladni? Messze nem olyan sokat, mint amire igény lenne. Tehát a kérdésedre a válasz: a para jogos, de a modern állomásokban lévő ütemezők még extrém nagy terhelés esetén is tudják biztosítani az elfogadható működést (pár megabit) még akkor is, ha több user próbál egyszerre nagy mennyiséget tölteni.

    A másik a marketing: ha lenne rentábilis áron akár csak 2-3megabites de valóban korlátlan csomag, az a döntő többségnek elég lenne mobilon, senki nem fizetne a nagyobb csomagokért. Jelenleg az egyetlen marketing eszköz a portfólió tematizálására a leforgalmazott adatmennyiség.

    Hosszasan lehetne még erről beszélni, a linkelt cikknek pedig nagyon hiányzik a folytatása, mert a legtöbb mobilnetes és/vagy wifi routeres cikknél felvillan a fórumban a demagóg tudatlanság, amit egy jó cikk tudna orvosolni.

    Dchard

    A kitárulkozó idegenektől mindig elfog a hányinger. [Cornelius]

Új hozzászólás Aktív témák