Új hozzászólás Aktív témák

• #6514 TGWH őstag AsusBoy #6512

  Új Válasz 2013-12-02 22:31:43 #6514

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  TGWH

  őstag

  válasz AsusBoy #6512 üzenetére

  Tervezni irodában szoktak, dolgozni meg a műhelyben. Nem tudom milyen szinten üti ez a kettő egymást. De ha tudsz programot írni, akkor lényegében szerintem nézd meg a cnc forgácsoló vizsga feladatsorokat, nct.hu-n szerintem kint van. Onnan már el tudod dönteni, melyik rész maradt ki a szerszámkészítőből.

  Hasonló problémákkal küzdöttem, küzdök én is. Én a perfor-nál nézegettem szerszámokat, és ajánlott fordulatokat, vágósebességeket. Szerszámkatalógust is letölthetsz, ott is sok hasznos dolog van. De ezen kívül, ha jó helyre mész, az ottani szakik biztos segíteni fognak a megfelelő adatok megadásakor.
  Műhelyben nem vágósebességet számolunk, mert az hülyeség, és nem méterben, mert sokat kell pötyögni a számológépbe. Pl. kezded úgy, hogy a Vc*1000/pí/szerszámátmérő képlettel kapsz egy fordulatszámot, de régi gépeknél ez felesleges, mert nem forognak annyit magas vágósebességnél (pl. 15 helyett 120-at adsz)... pl. 15000/3,14/20 az 15ös vágósebesség (mm/perc) és 20as szerszám. Kapod hogy pl. 238-as fordulat. 15ös vágó pl. ko-s acélhoz kobaltos gyorsacél, de inkább bevonatos szerszámhoz pl. - most csak hasracsaptam, de valami ilyesmit adtak meg a perfornál -. Legyen maró, négy éle van, 4*0,5-tel elosztod, és kapod hogy 120-al tolhatod neki, ami lehet kicsit sok lesz mindegy, ezzel a képlettel el lehet indulni, de okosságokat úgyis a szaki fog neked mondani, meg ki kell tapasztalni. Szóval a lényeg, hogy úgyis ott fogsz tartani, hogy nem a tanult vc=d*n*pí képletet használod egy-az egyben, hanem átrendezve, és nem m-ben adsz adatokat. Majd még ezt a számolást is át fogják rendezni a szakik, mert azt mondják, ismerik ezt az anyagot, nyugodtan nyomhatod neki még jobban, vagy magasabb fordulaton, és tovább bírja a szerszám.

  Programírásnál szintén meg fogja mondani a szaki, hogy fúrj, hogy marj. Majd azzal fogja kezdeni, hogy változók és ciklusok. Ha már egy ideje benne vagy a programozásban, nézegesd meg a while-do ciklust, meg úgy általában ismerkedj meg a változókkal, ez nem tananyag, de kelleni fog. Nchelp nagyon jó oktatást tartott a cncbank.hu oldalon, fanuc programozs manual guide nélküli marógépre című témában.
  Mert ugye tanórán csak egy darab kontúr van, és kész. Esetleg a végén, hogy kombináld fúrással, menettel, meg alprogramban hívd meg hatszor a kontúrt, úgy nagyolj, de ennél egyszerűbb a ciklusok használata vagy pl. furathálóra is nagyon jó.
  És nchelp a tananyaga vége felé elárulja a háromdés testek titkát is. Fogsz egy ingyenes programot, akkor rajzolgathatsz, azt még otthon is meg lehet tanulni. Én pl. most a DesignSpark-ot használom, de ha diák vagy, szerintem mindenképpen a Solidworks diáklicenszét használd, állítólag az a legjobb. Van hozzá részletes leírás is, tizenvalahány centi vastag könyv formájában...
  A lényeg, hogy otthon tanulj, nem is keveset, mert az órai tananyag tényleg csak a minimum cnc-s ismereteket tartalmazza.

  Azt nem tudom, mennyire épül a szerszámkészítő a cnc forgácsolóra, mennyi a közös rész.

  Szeretném harsogni kétkedők fülébe, Szeretném égetni reszketők lelkébe, Lángbetűkkel írni véres magyar égre: Ez a hit a fegyver, hatalom és élet, Ezzel porba zúzod minden ellenséged, Ezzel megválthatod minden szenvedésed. E jelszót, ha írod lobogód selymére, Ezt, ha belevésed kardod pengéjébe

Új hozzászólás Aktív témák