- Honor Magic6 Pro - kör közepén számok
- Milyen okostelefont vegyek?
- Honor Magic5 Pro - kamerák bűvöletében
- iPhone topik
- Motorola Edge 30 Neo - wake up, Jr...
- Samsung Galaxy S9 és S9+ duplateszt
- Redmi Note 13 Pro 5G - nem százas, kétszázas!
- MIUI / HyperOS topik
- Samsung Galaxy S23 és S23+ - ami belül van, az számít igazán
- Poco X3 Pro - hardverfrissítés
Hirdetés
-
Egyre nagyobb a balhé a Helldivers II körül
gp Úgy tűnik, hogy egyre több sötét felhő kezd gyűlni a játék körül a Sony döntése miatt.
-
Mindent megtudtunk az új Nokia 3210-ről
ma Részletes képek, specifikációk és euróban megadott ár is van a legendás modell újraélesztett verziójához.
-
Az Apple megszerezné a klubvilágbajnokság közvetítési jogait
ph A vállalat ezért irgalmatlan pénzt fizetne a FIFA-nak, és ezzel rajzolná át az online streaming platformok háborújában a frontvonalakat.
Aktív témák
-
művésznő4
csendes tag
Rengeteget gondolt rám, míg Pesten voltam. Majdnem 100 sms-t váltottunk egymással ezalatt, és naponta többször is felhívott.
Nagyon jól esik, hogy ennyire iszonyún hiányoztam neki. Ami viszont végleg "kiverte a biztosítékot" nálam az az, amit tegnap küldött... Mikor meghallgattam, végleg eltörött a mécses és alig bírtam abbahagyni a könnyezést..
"Küldöm valakinek aki nagyon messze van most tőlem
" - ezt írta a topicomba.Hogy lehet valaki ennyire aranyos???
A legjobb rész:Már minden helyen kerestelek, ahol nem vagy
csak azt a helyet nem találom, ahol vagy
csak azt tudom, hogy ott vagy, ahol én nem vagyok
de....hol vagyok én?
azt kívánom, hogy itt legyél! ...hogy megmondd!
esetleg....ha...nagyon, nagyon erősen kívánnám,
akkor itt teremnél?!Annyira a fülemben van, hogy hogy mondaná ezt ő a saját hangjával...
Hiáányziiiiiiiiik!!!!! [ Szerkesztve ]
-
művésznő4
csendes tag
Már megint hülyeséget csináltam.
De ezúttal tényleg nagyot...
Miért nem tudom befogni azt a nagy számat egyszer???!
Mindegy...úgysem lenne értelme. A szívem akkor is messze túlharsogná....
Már rám sem hallgat. Képtelen vagyok neki parancsolni vagy nemet mondani.
Lehetetlen.Ismét a túl nyíltságom, őszinteségem és sebezhetőségem lesz a vesztem, ezt már előre megjósolom magamnak...
És ami a legrosszabb, hogy én akartam ezt. Magamnak csináltam.
Hát most bűnhődj...Ui.: Megpróbálok végre elaludni. Eddig nem sikerült. Csak vergődök hosszú órák óta. Talán végre elég kimerült és erőtlen leszek...
[ Szerkesztve ]
-
művésznő4
csendes tag
Valaki vegye le a kezemet az egérről, szakítson el a géptől és ne engedje, hogy folyton újraindítgassam ezt a számot....
Kéééreeem!!!! 10) Soundtrack of Moulin Rouge ~ Elephant Love Medley
Ezen a hozzászóláson majdnem bekönnyeztem!!!
"Im a 15 yr old boy and you could say im old fashioned, but I've seen this movie like 9 times already. You can make fun of me all you want but once Ewan started singing 'I Will Always Love You' my throat clogged up like I was crying and I had chills.
Love this movie."
Mellesleg ma sem vagyok jobban. Sőt...
Nem ír, nem hív, sms-re nem reagál, skype-ra nem jön fel, se FB-ra, se logoutra....sehova! Elnyelte a föld! Adná az Ég, hogy csak a nete vacakoljon és semmi baja ne történjen! Persze, az is lehet, hogy a tegnapi után egy életre elvágtam magam...Taps, taps, Réka. Megint jól megcsináltad magadnak.
Így jár az ember, ha őszinte...[ Szerkesztve ]
-
művésznő4
csendes tag
Hát úgy néz ki, mégiscsak felragyog még rám a nap...
Ezt most kaptam Tőle...
2011.március 11. - ahogy Ő átélte...
Nos érdekes egy nap volt, már alig vártam hogy lássalak végre élőben... elhatároztam hogy semmi olyat nem szabad tennem amivel megingathatom a bartáságunkat, pedig már akkor éreztük mindketten: bajban vagyunk. Már kicsit homálybamerült minden nem tudom a vonat hogy ment, nem tudom mi volt merre hány méter csak egyet tudtam! Te ott vagy... és velem beszélsz, szavaid felém suhannak mint az ár, ajkad nekem csacsog, szemed engem kutat minden erejével, mosolyod lágy volt, érintésed mint az áram szívemet rázta... A szemed tükrében egy másodpercre elmerültem és mintha egy végtelen alagútban utaznék, tele mindennel... bánattal, fájdalommal, nevetéssel, kacagással, sírással... és a vége fél ott volt a szeretet... a szeretet volt a végállomás, de már észre is vetted hogy "kutatok" és mosolyod, szemed lesütve éreztem hogy mire találtam és te is érezted ott akkor azt ...A pillanatok elszálltak mint füstgomolyag mely lágyan kúszik az ég felé... lágyan és szabadon mint egy sasmadár. Repültünk nem volt megállás az idő szinte múló eszköz volt mely sajnos gúsba kötötte ezeket a szép perceket. Sajnos akkor döbbentem rá valamire... Egy élet is kevés lenne ehhez a csodához, ami bearanyoz, mégha nem is az enyém a puszta érintésed elég ahoz hogy az egekbe röpíts. S mikor elmentél csak néztem bambán, és mély szomorúsággal...30 perc az életemből amit igazán élhettem, amikor én voltam és senki más nem volt... 30 perc amit örökre nekem adtál és vele az élet értelmét.
-
művésznő4
csendes tag
válasz
művésznő4
#305
üzenetére
Ezt tegnap kaptam Tőle.♥
Annyira jóóóóó!!!!!! Tiszta tegnap esti hangulat... Végig ezt hallgattam, miközben beszéltünk. Meg erre is aludtam el. (:
Hadd ne mondjam, mit álmodtam ezek után...Amúgy, ja. Megint itthon.
Becsípődött a derekam, de már nagyon elegem van...
Anti bácsi szerint elkéne vinni megröntgeneztetni, mert az is lehet, hogy valami törés..vagy sérv...vagy valami komolyabb. Há' nemtom, de hogy nincs minden rendben ott, az is tuti...
[ Szerkesztve ]
-
művésznő4
csendes tag
Csibefasírtkám, erről te jutottál eszembe...
Szeretlek! ^^ <3
Nagyon illik Rád a leírás!
"Azt mondod, nem léteznek őrangyalok? Hogy te nem hiszel az ilyenekben? Akkor kérlek, nézz körül egy kicsit magad körül. Mit látsz? Látod azt a valakit, akinek mindent elmondhatsz? Látod? Mindig melletted van. Agyon csap, ha rossz fiúba szeretsz bele, csokit és zsepit visz, ha sírsz, együtt nevettek mindenen…Tudod már, kiről beszélek? Arról, aki ugyanolyan idióta, mint Te vagy, és aki jóban-rosszban veled van. Ő az őrangyalod, csak te nem annak hívod, hanem a legjobb barátodnak!" ♥
-
művésznő4
csendes tag
Olyan ez a kapcsolat (mármint ismeretségi, nem "járás" szintjén értendő!), mint egy hullámvasút. Egyszer lent, másszor fent.
Viszont ha sokáig így folytatjuk, lassan leszédülök és akkor majd leshetünk...
Hát ez a nagy helyzet. Tegnap elment köszönés nélkül. Hogy bolhából elefántot csinálok és minden apró hülyeségen kiakadok?! Meglehet... De ha már az ilyen pici dolgokra sem figyelünk oda, akkor mi lesz (lenne...) velünk később?
Múltkor nagyon csúnyán le lettem szidva, amikor a PH-sok behívtak közös beszélgetésbe FB-on és ő is épp ott volt. Megláttam, nagyon megörültem neki és azt hiszem, az első megnyilvánulásom valami "Hahóóó
" vagy "Héhéé" volt. - gondoltam, ebben minden benne van, nem kell jobban kifejtenem. Még sosem láttam, hogy ott beszélgetett volna a logoutosokkal, ezért egyértelmű volt, hogy én is bekapcsolódjak és esetleg ha valaki nem tudná, hogy ki ő, akkor bemutatom a többieknek is. Szóval egyfajta "védőangyal" szerepét akartam betölteni, nem igazán a csacsogás érdekelt.
Ott tartottam, hogy beléptem és az ismerősök sorra kezdtek nekem köszöngetni, meg irkálni, hogy mi újság van velem?, stb.. Nyilván, ezeket nem hagyhattam szó nélkül és igyekeztem mindenkinek köszönni, meg visszaválaszolni. Pár perc sem telt bele, P. teljesen kiakadt...hogy én mindenki másnak bírok külön köszönni, csak neki nem!!!
Meg nem tudja, hogy milyen p*rasztok (jó, nem biztos, hogy így mondta, de ez volt a lényege.. pontosan sajnos már nem tudok idézni.) írnak ide, de ő és a családja rendes emberek és őt úgy nevelték, hogy ha valaki belép egy idegen helyre és köszön, azt ugyanúgy illik köszönteni, nem pedig bunkók módjára le sem tojni, hogy ott van... Én hirtelen köpni, nyelni sem tudtam! Meg sem fordult a fejemben, hogy azt hiszi, hogy én DIREKT nem köszönök neki és mindenki másnak pedig igen. Villámgyorsan korrigálni akartam a hibámat és igyekeztem megmagyarázni a félreértést. Én épp az, hogy CSAKIS MIATTA kapcsolódtam ebbe az egész beszélgetésbe, amúgy eszem ágában sem lett volna. A "Hahóóó" pedig mindenkire vonatkozott. Nem akartam én leállni mindenkinek köszöngetni, de ha egyszer valaki a NEVEDEN szólít és ír neked, arra illik reagálni. Ez mondjuk elég gyenge magyarázatnak tűnt, miután visszaolvastam magamat, de hát ez volt az igazság!!!...
Mindegy. Ezután volt egy jókora kavarodás ebből az egészből és senki sem értette, hogy miért kell ekkora felhajtást csapni egyetlen kis "Szia!" miatt? Próbálták vele megértetni, hogy itt ez mindig így megy. Sokan vagyunk, egyszerre beszélünk, 1-2 csak a hülyeséget nyomja, néhányan pedig próbálnak egy épkézláb beszélgetést összehozni ebből az egészből, de akkor sem üzleti megbeszélésen vagyunk, hogy ilyen szigorúan kőbe legyenek vésve a köszönéssel kapcsolatos etikett szabályai. Úgy negyed óra szelíd és kedves győzködés és magyarázkodás után, végre csillapodni kezdtek az indulatok, de nagyon nem volt egyszerű dolgom, ráadásul időközben többen is ráuntak erre a "kislányos nyafogásra" és ott is hagytak minket, pár "kedves" beszólás kíséretében... Igyekeztem nem törődni ezzel, csak azzal, hogy végre kiengeszteltem a Kedvest és szent a béka.. Utána mondjuk még skypon is megkaptam a magamét és emlékszem, ott, akkor, azon az áldott, szent helyen és percben megfogadtam, hogy SOHA nem fogok úgy elmenni vagy belépni hozzá beszélgetni, hogy ne köszönnék neki mindenképp!!!! Szóval...tulajdonképpen nem is zavarna ez a köszönés dolog, ha pár héttel ezelőtt nem pontosan ugyanezért "kaptam volna ki" tőle...
Hát igazságos ez így velem szemben?? Ő csinálhatja, én nem??Mindegy. Betudom neki annak, hogy tegnap megint elfoglalt volt és a főbérlő váratlan felbukkanása, és a szerelés miatt nem volt ideje elköszönni tőlem.
Mindig, mindent megmagyarázok magamnak... Hát nem csodálatos érzés az elfogultság? -.-Szerk.: Még a képhez fűzve pár gondolatot...
A 22:02-től írt dolgokat már nem kapta meg, azért vannak oldalt mellett kis "homokórák". Az utolsó szavam az "értem" volt, mielőtt még lelépett. Nem mellesleg, fél napon keresztül folyt a tegnapi beszélgetésünk, amiben 1-1 mondat között óra-másfél óra (!!!!!) eltérések is voltak...Ez csak egy kis háttérinfó, érdekességként.
Mindegy...nem az ő hibája...előfordul az ilyen...mindenkivel megeshet, hogy szét szórt, ide oda kapkod, nem tud figyelni....satöbbi...Szúúúúúúszááááááááá......
[ Szerkesztve ]
-
művésznő4
csendes tag
válasz
művésznő4
#308
üzenetére
Ehhez kapcsolódik.
<3
Gyönyörű lány + gyönyörű hang = gyönyörű szám <3Nobody's Crying - Ellie Goulding
Ezen a képen valahogy magamra emlékeztet.
Detto ugyanígy szoktam markolászni a macimat, mikor fekszem az ágyamban és elmélkedek, ábrándozok, szomorkodok, nosztalgiázok, stb... Nagyon, nagyon szeretem ezt az énekesnőt. Még egy ilyen páratlan, különleges hangot és egyéniséget mint az övé...
Hihetetlen! 
Love U Ellie Goulding! <3
-
művésznő4
csendes tag
Remek!
A billentyűzetem, ami már egy jó ideje vacakolt, ma végleg feladta a szolgálatot! Először csak 1-2 gomb nem szuperált teljes mértékben, de mostanra már ott tartottunk, hogy egyik pillanatban még írtam (legalábbis próbáltam) vele, a másik pillanatban meg már iszonyú nagy hangon besípolt A GÉP (!), ha csak hozzányúltam... Most ez miii??? Nagyon megijedtem, mert épp dolgoztam a gépnél, ráadásul Csibe is épp rám írt skypon, mert pár órája kérdezni akartam tőle valamit. Szuper! 
- mondom. Most akkor hogy válaszoljak neki billentyűzet nélkül?? Erre kitaláltam, hogy no sebaj, kifogok én rajtad! ![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
- és egyenként elkezdtem bemásolni a mondandóm betűit az előttem megnyitott YouTube videó alatti kommentek szövegeiből....
Már nem azért, de ilyen pihent agyú dolgot is csak én találhatok ki... :'DD Szegény Csibe, el nem bírta képzelni, hogy miért telik 1 órába, mire leírok egy szót és miért csak tőszavakban, hülyén fogalmazva írogatok? Felhívott, hogy akkor beszéljünk mikrofonon és mondjam el, hogy mi a probléma? A kapcsolat létre is jött úgy a negyedik próbálkozásra... és fura módon, még a mikrofon is működött, pedig mostanában nem szokása a kicsikének...
Mindegy, tulajdonképpen nem is ez a beszélgetés a lényeg, hanem csak annyi, hogy rossz a billentyűzetem!!!! Nem értem, miért kezdek el állandóan jobbra-balra ábrándozni. Na, ezért nem haladok én soha, semmivel. -.-"
Most éppen lapiról írok és komolyan mondom, ez maga a megváltás!!! El nem tudom mondani, hogy mennyivel kényelmesebb, mint az én tizenvalahány éves kis vacak billentyűzetkém. Mindegy, nem szidom. Nagyon is sokáig hűségesen szolgált nekem és rettentően szerettem rajta pötyögni! Igazán jó kis szerkezet volt. Most, ha minden igaz, Pistivel találkozom a héten és akkor hoz nekem ajándékba egy vadcsi új, szupi kis billentyűzetet, de ha mégsem jönne össze, akkor átmeneti megoldásként Csibe is felajánlotta az ő régijét. Lényeg, hogy mindenképp meglesz oldva, de addig is jóval kevesebbet leszek gépközelben, vagy csak "readonlyban", mert Anya már így is tisztára kivan akadva, hogy hogy kisajátítottuk az ő tanulásra szánt, új laptopját. Zene:
Outlandish - I Only Ask Of God
Hold me Jamie Grace ft Toby Mac lyrics
Ezt Talmitól kaptam.
TobyMac és Jamie Grace. Nagyon jóóóó!!! ^^ <3 -
művésznő4
csendes tag
Hogy most se maradjon ki a "kimaradhatatlan", megint panaszkodnék pár sort...
Igeeen, túúdom, hogy már megint ezen problémázok, ugyanaz a lemez, de egyszerűen nem hiszem el, hogy hogy tud úgy nyugodt szívvel lefeküdni, hogy egy szót sem váltottunk egymással??
Ez csak nekem lenne fontos?? Nem mellesleg, egész nap be voltam jelentkezve skypra (a biztonság kedvéért), hogyha vééééletlenül, eseetleeeg erre járna netalántán, de meg sem fordul a fejében, hogy mondjuk hiányzik nekem... Legalábbis a mellékelt ábra ezt mutatja. Az egész napi szóváltásunk annyi volt, hogy írt egy "Szép jónapot kedveske "-t a topicomba. Nem ellentmondásos ez egy picit? Vagy ilyenkor csak puszta szeretetből, kedvességből ír úgy, ahogy?
Azt mondja, minden egyes nap úgy telik el, hogy minden gondolata én vagyok és iszonyúan hiányzom neki. Akkor viszont mégsem értem... Hiányzom neki, de azért annyira nem, hogy keressen is?
Ma már körülbelül ezredjére fordul meg a fejemben, hogy felhívom. Vagy legalább megcsörgetem. Viszont ha belegondolok, buta ötlet, mert még ha nagy kegyesen fel is jönne a kedvemért skypra, akkor ostoba módon elhitetném magammal, hogy ezt azért tette, mert nagyon szeretne velem beszélni és vágyik a társaságomra....holott, megint csak én ráncigáltam fel és lehet, hogy esze ágában sem lett volna már társalogni. Egyfolytában őrlődöm magamban; Meg tegyem? Ne tegyem? - A telefon itt van mellettem pár centire. Kilövésre készen. Két gombnyomás lenne az egész...és legalább tudnám, hogy jól van, csak azért nem jött fel, mert fáradt volt...vagy elfoglalt...vagy megint a nettel van valami... Vagy tudomisén!!!! Az előbb már majdnem megcsörgettem. Ott volt előttem a neve, már csak a hívás gomb hiányzott... Aztán nagy levegőt vettem és visszacsuktam a telefont. Erős leszek ezúttal. Ennyire azért nekem sem szabad megalázkodnom! .....NEM SZABAD! Most szépen becsomagoltam a mobilomat az ágyneműmbe, hogy minél távolabb legyen tőlem és még véletlenül se jusson eszembe felhívni őt. KI KELL BÍRNOM! Ha ő nem keres, én minek tegyem? Miért mindig az én feladatom ez?Hihetetlen amúgy, hogy mit csinálok ilyenkor. Már önmagamat sem hiszem el, mint akinek elment az esze..
Minden egyes nap a végsőkig kitartok és reménykedek az utolsó percig....hátha felbukkan. Aztán jön a 22, 23, 24 óra...mikor is végleg feladom és csalódottan az ágyamba bújok. Van egy olyan érzésem, hogy ez a mai nap is ilyen lesz. Lemerném fogadni. Nem is rossz ötlet. Fogadás? Valaki, esetleg? Mindegy is. Tutira én nyernék...JoJo - Leave (Get Out) Official Music Video
De rég hallottam ezt a számot.
Nagy kedvencem volt sokáig! -
művésznő4
csendes tag
válasz
művésznő4
#311
üzenetére
Jééé, erre nem feljön?
Ha most fogadtam volna valakivel, csúnya vereség lett volna részemről az eredmény... Na, ezért utálok fogadni bármiben is! Sosem én nyerek... -.-
Persze, nem beszélgetni. Legalábbis az eddigiek alapján. Csak pár mondatot váltottunk, de többet nem is nagyon fogunk, ha rajtam múlik. A tüske most még nagyon bennem van valahogy... Talán már holnap már jobb lesz. Jobb, mivel kiírtam magamból. Ez mindig így szokott lenni. Bár...ahogy elnézem, az úrfi sem nagyon töri magát, hogy csevegjen velem. Az iparkodás egy halvány kis jelét sem mutatja. No, nem baj, tudomásul vettem a helyzetet... Ezennel nem várok éjfélekig.Megyek lefeküdni. Jó éjszakát....
-
művésznő4
csendes tag
Apropó. Most így visszaolvasva, lehet, hogy még a kép alapján sem túl egyértelmű, hogy mi is a lényege illusztrációmnak. Tehát a kulcsszó: az IDŐ...
22:18-kor írta az utolsó üzenetét, én pedig egyből visszaválaszoltam neki. Elmondtam, hogy rosszul csinálta a dolgot és legalább egy sms-t küldhetett volna, hogy ne aggódjam magam halálra. Válasz nem jött. Ezután még 30 perc (!!!) telt el, mikor is 22:50-kor végleg feladtam... Hétköznap éjszaka van, én ilyenkor nem tehetem meg, hogy több órát várok a válaszaira... akármennyire szeretném is. NEM LEHET! Illetve...tegnap már akarni sem akartam. Úgy éreztem, nem érdemli meg, pedig máskor a legkisebb zokszó nélkül megtenném neki. De most... Kezd egy picit sok lenni ez a folytonos megbízhatatlanság. Hol van, hol nincs, mint a mesében... És az nem számít, hogy én közben mennyit aggódok miatta, mert egyszer csak fogja magát és eltűnik, nekem pedig fogalmam sincs, hogy mi lehet vele? Más lenne a helyzet, ha egy lenne a baráti körünk vagy ugyanabban a városban laknánk, akkor legalább leinformálódhatnék mástól, de így mi a csudát csináljak?? MIIT???!
Semmit. Csak bosszankodni tudok. A jövőben viszont nagyon sokat kell változtatnunk ilyen téren, ha komolyan szeretnénk csinálni ezt az egészet.Tehát ott tartottam, hogy 22:50-kor leléptem...illetve leakartam, de félrenyomtam a gombot. A skype bekapcsolva maradt és csak látszólag jelentkeztem ki. Már nem foglalkoztam vele különösebben, készültem lefeküdni. Kimerített ez az egész nap. Már épp lépegettem ki a megnyitott programokból, lassan a laptopot is kapcsoltam volna ki, mikor egyszer csak bepittyegett a skype. Valaki írt... Nem értettem hogy, hiszen 5 perccel ezelőtt léptem ki, vagy nem?
Hát nem. Csak rejtve voltam...és Pisti búcsúzott épp el.
Nem tudom, ki hogy van vele, de nekem mindig megdobban a szívem, ha a Kedves becézget...
Igyekeztem nem ellágyulni, de nem nagyon ment. Megfogadtam, hogy kemény leszek és nem reagálok rá semmit. Már csak azért sem, mert akkor lebuknék, hogy még mindig online vagyok... Szóval még mielőtt megengedtem volna magamnak, hogy hirtelen felindulásból visszaküldjek neki egy piros szívecskét, hihetetlen sebességgel rávetettem magamat a "Kijelentkezés" gombra, akárcsak vad az áldozatára és elismerősen vállon veregettem magamat, hogy ez az kislány, így kell ezt csinálni! A férfiakkal keményen kell bánni! Hát marhára kemény voltam. Hogy oda ne rohanjak... -
művésznő4
csendes tag
Az utóbbi írásaimhoz kapcsolódva...
Nem igazán szeretem az élő felvételeket, mert általában sokkal rosszabb minőségű, mint amit stúdióban vettek fel, ez viszont még így is lenyűgöző!!!!! *.*
Igaz, már megvolt nekem régebb óta ez a szám, de ma, ahogy meghallottam az mp3 lejátszómon, még a szívem is majd' belefacsarodott! :'(
Annyira gyönyörűűű!!! <3 Hangulatomhoz illő...[ Szerkesztve ]
-
művésznő4
csendes tag
Nos, bő 2 óra alatt sikerült kitalálnom a Húgom segítségével, hogy mit vegyek fel holnap. No, nem ám csak egy egyszerű kis napnak nézünk elébe, tudnillik holnap újra találkozóm lesz Vele.
Nagyon kíváncsi vagyok, hogy sikerül-e végre eljutnunk a Kontraszt Kiállításra, amire már körülbelül 2-3 hónapja készülünk?... Bár én annak örülnék a legjobban, ha még a teaházat is beletudnánk sűríteni! 
Azt meg talán még régebb óta szervezzük, csak egyszerűen mindig közbejön valami. Nyughatatlan izgalommal várom a holnapot.
Még a tegnap történtek ellenére is... Még nem volt időm elmesélni a fejleményeket, pedig sok dolog történt azóta. Pozitív.
Fátylat borítottam a múltra, mert látom az igyekezetét és hogy neki sem mindegy, hogy mi van velem. Azóta nagyon igyekszik a kedvemben járni (pedig még a blogomat sem olvassa), mégis valahogy ráérzett, hogy bajom van. Mondjuk nem volt nehéz kitalálni, elég leplezetlenül megvoltam sértődve, bár ő ilyenkor mégis sokszor úgy tesz, mintha észre sem venné, hogy haragszom rá... Furcsa... Lehet, hogy ez csak valami álca és ezzel akar védekezni, hogy mindent leperegtet magáról? Bár nem csodálkoznék azok után, amiket átélt E. oldalán.. (mindegy, ebbe inkább ne menjünk bele)
A lényeg, hogy végre tudomásul vette, hogy ez így nagyon nincs rendjén és hogy komolyan rosszul esett, ahogy viselkedett. Azóta csak úgy kapom a kedvesebbnél kedvesebb sms-eket... Bár lehet, hogy csak a várva-várt holnapi találkozó gondolatától van így felcsigázódva. Nem lepődnék meg rajta, tudom, hogy nagyon izgatja a dolog. De nem is baj. Jól esik, hogy így várja, hogy láthasson. Nnnaa, de nem is rizsázok többet, majd holnap mesélek, hogy hogy mentek a dolgok. Most viszont rohanok, mert már így is nagyon késő van, fáradt vagyok és még vissza kell pakolnom a ruhásszekrényem 70%-át. Azért csak ennyi, mert a maradék az mind téli ruha...
Úgy nagyjából minden lehetséges kombinációt felpróbáltam egy este alatt..
De hát na. Jól kell kinéznie az ember lányának, ha már randevúja lesz. (:Jó éjszakát, Olvasóim!
-
művésznő4
csendes tag
Ezt már vagy egy hete beakarom rakni. Pontosabban, amióta ez az aláírásom és a skype személyes üzenetem is...
Igenis van olyan fiú az apádon kívül, aki nem csap be, aki hercegnőmnek hív, aki smink nélkül, kócosan is szeret, aki ágyba viszi a reggelidet, segít, ha valamit nem tudsz, és mindezek közben nem néz hülyének; nem használ ki, izgul érted, ha elmész valamerre... Igen, létezik ilyen férfi...
[2011.03.17. 22:28:26]
Drakoo: mi ez a kiírás amúgy?
Réka: okom volt ezt kiírni.
megláttam valahol, elolvastam és minden sorában, részében valahogy egy fiúra ismertem...
Drakoo: ?
Réka: egy fiúra, aki "álmosfejes" képet kért tőlem....aki előtt merek smink nélkül, álmos és fáradt fejjel is webcamerázni, akit nem zavar az sem, ha kócos a hajam...
Drakoo:
Drakoo: jajj egyemmeg
Drakoo:
Réka: ...egy fiú, aki "kis bolyhos nyuszitappancsnak" hív...vagy mindig valami kedves jelzővel illet...
...egy fiú, aki mindig őszinte velem és aki olyan dolgokba avatott be, amilyenbe még senki mást azelőtt...
...egy fiú, aki ágyba hozná nekem a reggelit és tudom, hogy folyton kényeztetne...aki megmasszíroz, ha fáj a derekad és szerenádot ad akár a telefonba is, ha hiányzol neki ...egy fiú, aki mindig mindenhol ott terem és segít, anélkül, hogy kioktatna, még akkor is, ha idősebb és sokkal jobban ért mondjuk a számítástechnikai dolgokhoz (: ...
...egy fiú, aki képes elutazni a városodba és elmenni hozzátok, még akkor is, ha a családja egy nagyon nehéz eset és tisztában van vele, hogy nem biztos, hogy elfogadják és megkedvelik őt, ha elmegy, de mégis bevállalja, csak hogy láthasson és velem legyen 1 napocskát...
...egy fiú, aki nem használ ki és olyannak szeret, amilyen vagy...önmagadért szeret és nem érdekből...és a hibáidat és gyengeségeidet is elnézi
...aki mindent szeret rajtad: a szemedet, a szádat, a hajadat...de még azt is, ahogy beszélsz , nevetsz...vagy csak ahogy ránézel...MINDENT!
...az egész lényedet, természetedet, kisugárzásodat, egyéniségedet...
...egy fiú...aki nagyon, nagyon félt és izgul érted, ha elmész és védő karjai, féltő szemei nem óvhatnak meg ilyen messziről...
...akinek minden egyes perc kínzó fájdalom nélküled...és számolja a másodperceket, hogy mikor láthat végre újra...
...ha csak 2 percre is...de legalább átölelheted...érezheted az illatát egy kis ideig
...aki több smst- küld és többször felhív téged, mint a barátaid és a családod együtt véve, ezzel is kifejezve szeretetét...aggódását..féltését...
...akinek minden megnyilvánulásából csak a gyengédség érződik feléd...
...és hogy nagyon szeretne veled lenni...
igazán veled...
és átölelni....megcsókolni
hát ezért a kiírás
megismertem egy ilyen fiút...
és úgy éreztem, ráillik a leírás...
nem bírtam megállni, hogy ne rakjam ki...ezek a sorok annyira hozzám szóltak...megszólítottak.Hát így született a mostani aláírásom. Örülök, hogy megoszthattam!
(a leírtak mind valós dolgokon alapszanak )[ Szerkesztve ]
-
művésznő4
csendes tag
Mindent köszönök, Talmidám! <3
Ezt számot neked küldöm. The Secret of Life Facing the Giants
Ha valakit igazán szeretsz szívedből, lelkedből, nem tudod megmagyarázni, hogy miért szereted, hogy mit adott ő neked, hogy miért vagy olyan boldog a tudattól, hogy Ő a világon van. A szeretetet nem lehet megmagyarázni. Az egy sokkal magasabb rendű tudás. Isten sem akarja, hogy megértsük. Elég ha érezzük. A szeretet érzése bizonyítja, hogy van Isten. Az nem lehet más...
Az nem lehet biológia.Hmmm...milyen igaz.
[ Szerkesztve ]
-
művésznő4
csendes tag
Másfél óra néma mosogatás.
Csak én...és a nyers erők. A puszta kezem és a felhalmozódott mosatlan. Hmmm... Mély szippantás az orromon keresztül... Érzitek a drámai pillanat felemelő vibrálását a levegőben?
Az jó, mert én nem. -.-
A kezem már olyan, mint egy öregasszonynak kb. (Bocsi, Mama!)
Szeretem az olyat, mikor kerek 5 perce esek épp haza és Apa egyszer csak valami fura, isteni szikra általi indíttatásból kitalálja, hogy na jó, most szépen mindenki jöjjön le a nappaliba és takarítsunk ki, mire Anya megjön!.
- Idézem, "TakarítsUNK!!!!!"
Ez nagyjából annyiból áll, hogy Öcsi letörli a bárpultot és a munkapultokat, a Húgom a gáztűzhelyet, aztán felseper és felmos mindenhol, összeszedi a mosatlant és oda hozza nekem, majd minden mást elrámol. Rám mindig a munka oroszlán része marad, a legnehezebb; a több órás mosogatás, Apa pedig.... Hmm, nos hát Apa kiviszi a szemetet és közben dirigál. Itt valahol kifullad az ő hatásköre. Emellett, amit még nagyon bírok, hogy közben végig T./1.-ben beszél. "Gyorsan, tegyük rendbe a nappalit, mindent csináljunk meg, hogy Anyának örömet okozzunk vele...stb." (*fordítom: Gyorsan tegyétek rendbe a nappalit, mindent csináljatok meg, hogy Anyátoknak örömet okozzak vele!") Ezzel akarja lekenyerezni őt. És általában hatásos is.....egészen addig, míg kiderül, hogy tulajdonképpen mi csináltunk mindent, hárman. Jah nem, bocsi. A szemétkivivés kivételével...Szóval, megláttam az egy regimentnek elegendő mosatlant és kb. 3 számmal nagyobbra kerekedtek a szemeim. Apára nézek kétségbeesetten, hogy ugye ezt most ő sem gondolta komolyan???!!!
- erre mikor látta rajtam, hogy lassacskán kezdem feldolgozni az új, nem várt információt, elégedetten nyugtázta magában, hogy mindenkinek adott feladatot, így bódog lesz a 'zasszony, mire hazajön. 
Hát, mit ne mondjak, nem életem legboldogabb pillanatai voltak ezek, de annyiban igazat adtam ennek a Jóembernek, hogy legalább Anyának ennyivel is megkönnyítem a dolgát.
Néha fájt, néha csípett (van egy seb a kezemen), néha foggal, körömmel küzdöttem a kosz ellen (szó szerint! sosem használok gumikesztyűt. Ha kell, a körmömmel kaparok. ), néha már nagyon untam a dolgot, de azért megcsináltam. Végül, szívemben büszkeséggel, elégedetten néztem végig, a másfél órával hatalmas hegyekben álló piszkos tányérokon, amik most gyönyörű, rendezetten, katonás sorban csillogtak-villogtak a szekrényben.Amúgy nem rossz dolog olykor a mosogatás. (- és nem csak amiatt mondom, mert tiszták lesznek az edények.) Ez elég monoton munka, gyakorlatilag csak kezed dolgozik, az agyad kikapcsol. Legtöbbször zenére szoktam mosogatni és ilyenkor szinte repülnek hosszú percek. A habos szivacs a kezedben, egy kis lötyögés ide-oda közben, fütyörészés, énekelés (szigorúan fals hangon(!), mert ha be van dugva a fülem, ugyebár nem hallom a saját hangomat...
) és szinte észre sem veszed és kész a munka.Amúgy még ez az egyik legkorrektebb házimunka szvsz. Ezerszer szívesebben végzem, mint mondjuk a lépcsőház seprést vagy wc takarítást...
-
művésznő4
csendes tag
Hát ez a nagy helyzet. :/ Az egyik legjobb barátom beszót', hogy sok lesz már a jóból..
Nem akarok azért túlzásokba esni, már pedig nagyon is hajlamos vagyok olykor rá, úgyhogy nyugodtn lőjetek le, ha megint ezt tenném! Vannak emberek, akikért tűzbe mennék és egy szerelem sem ér meg annyit, hogy elveszítsem Őket! Ne haragudjatok! <3*A barátom nevét kitakartam, mivel nem kaptam rá engedélyt, hogy berakjam ezt a részletet a tegnapi beszélgetésünkből. Utólag is elnézést kérek Tőle!
Meiko-the saddest song in the world +lyric
Annyiraaa jóóóóóóóóóóó!!!!
*.*
Nekem valahogy mindig ezek a "sad" számok jönnek be a legjobban. Nem tudom, miért?..[ Szerkesztve ]
-
művésznő4
csendes tag
Ezt már vagy egy hete írogatom, vázolgatom magamban...
Ha már így belejöttem, folytatom azzal, amiért tulajdonképpen megnyitottam ma a Logoszférát.
Úgy érzem, nagyon nincs rendben mostanában az életem. Jó, mindig is kesze-kusza volt kicsit, de csak amolyan "rékás" gyerekes bájjal. Most viszont úgy érzem, minden pici apró pillére, tartóoszlopa egy hajszálon mozog és olyan, mint egy kártyavár. Egy apró, gyengéd kis lehelet és....ott is a baj; összeomlik az egész. - már ha nem lépek időben.
Életem különböző területeit mihamarabb rendeznem kell:
*kapcsolatok: Isten, barátok, szerelem,
(ez a 3 valamennyire összekapcsolódik egymással)
*egészség
*suli, jövőm
*család
(a 'család' azért van leghátul, mert hála Istennek azzal van a legkevesebb gond. vészhelyzet van, így fontossági sorrendet kellett állítanom.)
Máris kitérek a részletekre.
[ Szerkesztve ]
-
művésznő4
csendes tag
Óóóóóóóóóóóó, ez a nap! ^^
Komolyan mondom, rég kaptam ennyi bókot, mint ma! Fogalmam sincs, miért, de valahogy mindenki megdicsért valamiért. Annyi pozitív visszajelzést kaptam magammal kapcsolatban, hogy még összeszámolni sem tudnám most így hirtelen. Pedig annyira szerettem volna jóóól megjegyezni őket és elraktározni az elmémben, hogy ezek segítsenek "átvészelni" a nehezebb időket. No, mindegy. A mai nappal kapcsolatos jó érzés úgy sem fog elmúlni egykönnyen. Legalább az megmarad bennem hosszú ideig. Én mondom, ( - már pedig újabban nem gyakran hagyja el ilyen a számat) igazán érdemes volt ma felkelni és semmi, hangsúlyozom, SEMMI nem tudja elrontani a kedvemet!!!!
Egész nap 3 órám volt, az is rajz...na jó, inkább 3 és fél, mivel az utolsó pillanatban Bodi, földrajz tanárom is feltűnt és megtartott egy 15 percet az órából. Délután 3 óráig bent csücsültem volna a suliban, de mivel Bebus, az ofő már megint beteg, és vele vagyunk keddenként gyakorlatilag egész nap, ezért elmaradt egy csomó óránk.
4 rajjzal kezdtem volna, de az elsőről kapásból elaludtam. xD Illetve nem elaludtam, hanem csak lekéstem a buszt, így az utálatos 13-assal kellett mennem, amivel át kell gyalogolnom a fél városon... -.-No, nem baj, végül is az én hibám volt. Anya jóóól meg is mondta nekem, hogy "Most már ideje lenne felnőni, mivel kész nő vagyok és ő nem lesz mindig ott velem, hogy óóó, Anyu majd megoldja a problémákat, amiket Rékuska elbaltázott". Utálom, mikor igaza van...
-.-Szóval lekéstem az 1. rajzot, de mivel helyettesítés volt, így nem aggódtam. A suli előtt találkoztam Adrimmal (nem Vilmával) és szegény nagyon ki volt. Most benne van a nagy intenzív "egészségeséletmódnorbiupdatefogyjunkgyorsanéstartsukszintenmagunkatúgyhogymindennapbetekereksósóhegyrőlbiciklivelaziskolába" programban, így megint betekert kora reggel a suliba, de baromira rosszul lett az út végén szegény.
Közben 2x majdnem meg is halt, meg el is akarták ütni egyszer, szóval megvolt a nagy izgalom reggelre. Mindig mintha magamat látnám ebben a csajban, komolyan... <3Szóval beszélgettünk és Adri azt mondta ma nekem, - ami engem nagyon meglepett/hatott, hogy (igyekszem az ő szavaival fogalmazni) "legszívesebben lebukna hozzánk, csak azért, hogy az osztálytársam lehessen!!! És hogy hatalmas csodálóm, mert szerinte olyan egy fantsztikus személy vagyok, hogy rólam tulajdonképpen könyvet kellene írni! És ez most nem vicc. Ha esetleg mégis újságírói (vagy hasonló) babérokra törne (már pedig nem kizárt), biztos, hogy hozzá fog kezdeni valami ilyesmihez, mert egyszerűen olyan szintű pozitív kisugárzásom van, hogy sokkal szegényebb az az ember, aki engem nem ismer és nagyon örül, hogy ilyen lelki társra talált bennem!
"Tyűűűű
, ennyi szép után, szinte alig bírtam megszólalni folyosó közepén! *.* Végül, mikor nagy nehezen észhez tértem, könnybe lábadt szemekkel ölelgettem, szeretgettem őt perceken keresztül! ^^Hihetetlenül szeretem ezt a lányt. Annyi, de annyi közös van bennünk és már csak azt sajnálom, hogy nem hamarabb ismertük meg egymást. Tényleg nagyon boldog lennénk, ( - jóó, nyilván nem annak, ha nem sikerülne az érettségije, hanem) ha megbukna és az osztálytársunk lehetne. A látszat ellenére, eddig valahogy nem találtam a helyemet az osztályban. Sok barátom van és van 1-2 nagyon kiemelkedő is, akik közel állnak a szívemhez, de legjobb sosem volt eddig a 4 év alatt - mi nálam nagyon nem megszokott dolog! Valahogy azt érzem, ha lekerülne hozzánk, ő lenne nekem A BARÁTNŐM - csupa nagy betűvel.
Annyi, de annyi minden összeköt minket: Újságírás, irodalom-szeretet, humán beállítottság, rajz, színjátszás/dráma, érzékenység, személyiségünk hasonlósága, Csibe/Béla, matek-utálat és Tóthné Jeles Á.
utálat"szeretet", suliújság szerkesztés, diákönkormányzat, versmondó versenyek, emelt magyar, Dantesz Tanárnő, Laurácska - kupakgyűjtés/segély koncert, segítés a rászorulókon, nagyi-imádat (:, logopédia, gyógypedagógia, jövőnk/terveink, közös céljaink...és még sorolhatnám....Hmm...mindegy, nem kergetek álmokat. Az Úrra bízom, ő úgy is jobban tudja, hogy lenne a legjobb. Ha úgy gondolja, talán még összeköti a sorsunkat a jövőben...
-
művésznő4
csendes tag
A végére pedig egy kis csemege a mai napból...
Baráti jó tanács... -.- Jó érzés, ha féltik az embert a barátai, nem?
Azért a terheses rész durva... -.-
Legalább tudom, hogy keresztapja biztosan lenne a gyereknek...
Dilis... :'DHát tényleg elmegy Francia országba az én drága, hű, buszos társam...
Ráadásul 2 teljes hétre!!!! Mi lesz velem addig??? A beszélgetés elejét inkább nem tettem be, mert az végig arról szól, hogy mennyire féltékeny erre az új, ismeretlen fiúra, aki elhódított tőle és hogy így-meg úgy fogja megverni és kitépni a szívét, ha csak egy rossz szóval is bántani mer engem vagy fájdalmat okoz...
Aztán (szó szerint!) sírni kezdett, hogy de én hogy fogok neki hiányozni, míg külföldön lesz. Attilám, hát mi ez, Túl a barátságon??! o.O
Amúgy megígérte, hogy hoz nekem egy Eiffel tornyos szoknyát a gyűjteményembe. *.* Vagy ha nem talál, akkor valami kis Eiffel torony-szuvenírt. Juhúúú!!! *.*Vigyázz magadra, te Okostojás!!!!
<3 -
művésznő4
csendes tag
♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥
Rebecca musical-Polyák Lilla és Szinetár Dóra-Rebecca
[ Szerkesztve ]
-
művésznő4
csendes tag
Poets of the Fall - Carnival of Rust
Mindig megdöbbenek, hogy olyan emberek is olvassák a blogomat, akikről azt hiszem, hogy már ezer éve el is felejtettek. Aztán valahogy mégis mindig előkerülnek a régi "rajongók" is.
Nagyon jó érzés, hogy azok is hűségesek maradtak hozzám, akikkel nem is tartom követlenül, napi szinten a kapcsolatot, mégis érdeklik, foglalkoztatják, hogy mi van velem és mi zajlik az életemben.Azon elmélkedtem, ahogy elolvastam ezt hozzászólást (- miből egyértelműen levettem, hogy a blogom által nyitott könyv a szerelmi életem az Olvasóim számára) , hogy ezzel az egész kitárulkozós dologgal, gyakorlatilag már egy foglommá válik ez "Pisti" név az emberek körében.
Lassan már nem csak egy név lesz, hanem annál sokkal több.... Egy igazi múzsa!!
Ahogyan a nagy költők, íróknak is volt mindig az életükben egy imádott személy, akiből ihletet meríthettek, úgy engem is folyamatosan újabb-és újabb írásra sarkall ez a fiatalember. Abszolút a tőle kapott/ és hozzáfűződő érzéseim vezetnek, ahogy régen az irodalom Nagyjait is. Ugyanúgy megihlet, mikor Kedvesed szíve minden gyengédségével, szeretetével kedves szavakat intéz hozzád, átkarol, megcsókol, babusgat és úgy érzed, életét is odaadná érted, mint mikor a szívedbe mar, megbánt, becsap, hazudik neked, törékeny lelkedet ezer kis darabra zúzza és hiába borulnál legszívesebben karjaiba, mérhetetlen fájdalmad és gyötrődésed túl nagy ahhoz, hogy felül kerekedj ezen.
Kicsit talán beképzelt vagy öntelt dolog magamat Hozzájuk hasonlítani, de mégis olyan jó eljátszani a gondolattal... Én, mint halhatatlan, örök író. Hmmm...
A férfiakat is vajon múzsáknak hívják a női művészek életében? Vagy van valami olyan kifejezés, ami jobban illik az erősebb nemhez? Mindegy...nekem Ő már csak az a különleges, megfejthetetlen, belőlem heves érzelmeket kiváltó személy marad, aki megihletett. Pont.Talán ha én is olyan nagy zseni és őstehetség lennék, mint Adyék (drága Irodalom Tanárnőm most biztos megmosolyogná, hogy pont a szívem csücskét, Adyt hozom fel példának
), nekem is lennének ciklusaim, korszakaim, múzsáim, ars poeticám és egyebek... Pár száz év múlva pedig rólam tanulnának az iskolapadban, benne lennék az irodalmi szöveggyűjteményben/ olvasókönyvben és az én írásaimat elemezgetnék vagy az én verseimből/szövegeimből felelnének a diákok...Hmm... néha nagyon eltudok kalandozni.
Anyával tegnap sokat beszélgettem Apáról....Róla...rólam...magunkról... és rájöttem, hogy én belsőleg abszolút Apára ütöttem, mivel Anya teljesen 2 lábbal áll a földön, de Apa... Ő teljesen más. Olyan, mint én. "Romantikusan naiv" - ahogy Anya mondaná.Talán van benne valami...
-
művésznő4
csendes tag
Gépromboló sztorijáról jutott eszembe egy régi kedves történetem...
Nekem is van egy fürdőszobás sztorim.
A történet elején annyit kell tudni, hogy MARHÁRA félős vagyok. De tényleg. Mindentől nagyon könnyen megijedek. De olyan szinten, hogy utána a szívemet is alig bírom "megnyugtatni".
Nekem egyszer volt olyan, hogy a húgom megakart ijeszteni (nem is olyan rég...vagy 1 éve lehetett, max. 2) és mivel tudta, hogy befogok menni fürdőszobába kezet mosni (és baromi nagy a fürdőnk), elbújt az egyik sarokba, a mosógép mellé, a fürdőköpenyek alá, a falhoz simulva. Szép csendben, lélegzetét is visszafojtva várta az alkalmas pillanatot, mikor rajtam üthet.. xD Igen ám, de azzal nem számolt, hogy én épp fürdeni készülődtem. Bezártam kulcsra az ajtót, elkezdtem szépen levenni a ruháimat, majd meztelenül (ugyebár) beültem a kádba és elmerültem a habok között. Szokásomhoz híven elkezdtem énekelgetni, kihasználva a tágas fürdőszoba akusztikus viszonyait és közben élveztem az illatos, forró fürdővizet. Épp valami nagy slágert énekeltem, amit egész nap nem bírtam kiverni a fejemből, de valahogy mindig csak az eleje volt meg a soroknak, a végére pedig nem emlékeztem. Engem ez különösképp nem zavart, énekeltem hát annyit a számból, amennyit tudtam. Egyszer csak, az egyik versszak végén megállok...már kezdeném előröl a jól ismert szöveget, mikor valaki félbeszakít és tőlem egy fél méterről jövő hang befejezi a kihagyott sorokat... o.O
Én úgy elkezdtem visítani, mint a fába szorult féreg, mert el nem bírtam képzelni, hogy milyen idegen tört be a lakásunkba, aki ráadásul a fürdőszobában bujkál és engem néz, ahogy anyaszült meztelenül tisztálkodok...
Az ijesztés annyira jóra sikeredett, hogy erre Orsolya is elkezdett visítani a fürdőköpenyek mögül, nekem meg még mindig majd kiugrott a szívem és alig győztem magamat takargatni. Gyakorlatilag ő sokkal jobban megijedt az én sikításomtól, mint én attól, hogy valaki a fürdőben kukkol titokban és mint aki az életéért fut, úgy kirohant a fürdőszoba ajtón ijedtében... Én, mikor felismertem, hogy ki a "perverz betörő", fogat vicsorgatva, teli torokból jövő oroszlán hangon kiabáltam utána, hogy: "Oooooooooorrsoooolyaaaaaaaaaaaaaa!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! " - és amennyi csak vizet csak tudtam kimerni a kádból hirtelen, ráöntöttem, hogy csak ne szökjön már meg egy kis "ajándékcsomag" nélkül...Hát így történt az ő kis akciója. Azóta sem próbálkozott ilyesmivel....vagy csak az ijesztgetés nagyon lightos verzióival. Egy életre megtanulta, hogy ha velem kezd, 100x-oson kapja vissza ugyanazt...
Hihi. -
művésznő4
csendes tag
- Igen, ezt most kivételesen csupa nagy betűvel, mert annyira nagy hatással volt rám.
Isteeeeeeneeem, ez a száám!!!!!! *.*
Jóformán, mégy most is potyognak a könnyeim, úgy írom ezt a bejegyzést. De tényleg.
Azon gondolkodtam, hogy az utóbbi időben amúgy is sokkal szentimentálisabb vagyok, mint amúgy, de a mai napon!!!! Még önmagamon is túl teszek...Ez a második alkalom, hogy bőgök pár kis kép kockán...
Lassan rosszabb leszek, mint egy ingadozó kedvű, érzelemkitörésekben gazdag terhes asszony..
Ma megnéztem végre valahára a Toy Story 3-at és úgy sírtam rajta, mint akit megvertek!!! Bömbi még meg is jegyezte, hogy ezt az egész mesét Réka élvezi a legjobban!... Na, hát most na... Rengetegen dicsérték nekem a 3. részt, de valahogy sosem tudtam rászánni magam, hogy neki üljek. Igaz, most is csak a közepétől láttam, de tervezem az elejétől megnézni, mert amennyit láttam....hát az valami megdöbbentően jó volt! A többi része, az úgy elment, "tetszegetett", de EZ! *.* Komolyan alig bírtam kikerülni a hatása alól. Szerintem ez lett az eddigi legjobb a Toy Story részek közül. Visszatérve a Marry Me-hez, itt van pár kulissza titok is a klipről
:Train - Behind The Scenes: Marry Me
Annyira jóóóóóóóóóó!!!! *.* A zenétől pedig teljesen odáig és vissza vagyok, pedig már sokezredjére hallgatom...
Én is így szeretném már végre....
Miért ilyen nehéz a várakozás? Hol késik az én vőlegényem, lovagom, férjem? Talán már meg is ismertem? Vagy még csak ezután fog belépni az életembe a Nagy Ő? Vajon én is ilyen boldog leszek Vele? Vajon ugyanilyen összhang, szeretet, békesség, gyengédség lesz köztünk, amilyen ebből számból árad? Vajon megadatik ez a csoda nekem? Vajon érdemes vagyok rá? Mennyi, mennyi kérdés...és milyen nehezek. Bár ott tartanék már, hogy tudjam rájuk a válaszokat is. Bárcsak..... :'(Ui.: Kérem, valaki fordítsa le nekem magyarra, hogy mit mondanak a párok az elejééén!!!!
Köszönöm! <3 -
művésznő4
csendes tag
Wic! Telitalálat volt ez a szám.
De tényleg. Megdöbbentően emlékeztet előző hét szerdára. Nálunk szinte ugyanez volt a helyzet. Na jó, a fiúra vonatkozó részek azért messze nem voltak ilyen durvák, de amiket a lány átélt, az olyan volt, mintha magamat láttam volna vissza a képernyőn keresztül... :'(Rég nem okoztak nekem akkora csalódást, mint akkor.
Már készül amúgy az ezzel kapcsolatos bejegyzésem is, de elég hosszú lesz és indulatos, szóval még tartogatom egyelőre. Talán majd rosszabb napjaimon Veletek is megosztom.. Sajnos időhiányában ez egyelőre lehetetlen, meg amúgy is sokat kell még addig dolgoznom rajta.Addig is, hogy egy kis ízelítőt kapjatok a múlt szerdámból (márc. 30.), beszéljem helyettem ez a kis videó:
Skream & Example - Shot Yourself In The Foot Again
Még egyszer köszönöm Wic!
-
művésznő4
csendes tag
válasz
művésznő4
#332
üzenetére
Hogy micsoda csodálatos lány ez az Adrienn...
Az előbb hívott a mobilomon és majdnem egy órát beszélgettünk úgy, hogy kb. 5 percnek tűnt az egész!!!
Komolyan egyre inkább azt érzem, hogy szükségem van rá és szeretném, ha a jövőben is "társak" lehetnénk...mondjuk kolléganők. Ez a gyógypedagógia-dolog kezd nagyon bogarat ültetni a fejemben és komolyan boldog lennék, ha vele végeznék valamelyik egyetemen/főiskolán. Bár ennek egyelőre kevés az esélye, mivel foggal-körömmel küzd azért, hogy jól sikerüljön a matek érettségije. Sajnos van egy olyan érzésem, hogy a rengeteg görcsölésnek és küzdelemnek meglesz a gyümölcse és simán összejön neki, akkor viszont semmiképp nem lehetünk már se itt, se a továbbtanuláskor osztálytársak.. Mindegy, az a lényeg, hogy neki jó legyen! Remélem, minden úgy fog alakulni, amivel a legjobban jár. Ha azzal, hogy most átmegy, - bár nem a legtökéletesebb jegyekkel, de felveszik valami egyetemre, VAGY mégis marad még egy évet, behozza a lemaradását minden téren, leérettségizünk és együtt vesznek fel minket valamelyik jó kis suliba, ahol közösen építhetjük a jövőnket, akkor pedig azzal.Holnaptól, - ha minden jól megy - már ő is itt fog blogolni.
A könyvtárban majd megpróbálom beavatni a logout rejtelmeibe valamelyik szünetben...Sőt, ami jó hír még számomra, hogy végre lesz társam, akivel elmehetek a teaházba!
Mivel így sincs soha időnk normálisan beszélgetni (az előző hét szerda az egy nagyon ritka és különlegese alkalom volt, mivel akkor szörnyen magamba voltam zuhanva az elmaradt randi miatt és gyakorlatilag ő nyugtatott meg), ezért kitaláltam, hogy üljünk be valamelyik nap suli után. Talán holnap el is csalom magammal... -
művésznő4
csendes tag
Jah és igen, amit ma még feltétlenül meg kell említenem az az, hogy a buszsofőr bácsi (aki szerelmes belém), ma megint alkotott.
A 20-25 perces hazafelé tartó úton, egész idő alatt azt ecsetelte, hogy én kiköpött úgy nézek ki, mint a fiatal Elizabeth Taylor és hogy nekem MINDENKÉPP és minden körülmények között felvételinem kell a Filmművészetire. Sőt, szerinte az is elég lenne bőven, ha csak rá néznének arra a csinos pofimra, mert már akkor teljesen világos és egyértelmű lenne számukra, hogy mekkora egy őstehetség vagyok, aki a színpadi/Tv-s szereplésekre született. Jah, és azt is megtudhattam tőle, hogy NEKEM kellene a csillag születikbe jelentkeznem, mert akármit is csinálnék, azzal sikerem lenne, nem úgy, mint azoknak a balekoknak, akiknek semmi önértékelésük sincs és mégis bemennek lejáratni magukat. Bezzeg az ilyen nagy kincs, mint én, meg nem mutatja meg magát ország-világ előtt, mert nem akar lealacsonyodni ehhez a színvonalhoz.
- Hogy miket meg nem tudok önmagamról...
Végezetül pedig megkért, hogy áááh, inkább mégse legyek híres, mert akkor nem szállíthatta haza, nap mint nap buszon, hanem előkelő, finom sofőröm lenne limuzinnal, viszont azt a hatalmas veszteséget akkor ő nem élné túl..
Ez a pasi... :'D Komolyan mondom, amióta ő a sofőrünk, élvezem még a buszozást is!Jah...és amíg el nem felejtem, ma megint Áronka kísért ki a buszmegállómba.
Újabban nagyon jóban vagyunk. Róla szeretnék majd bővebben is írni, mert Ő aztán igazán megéri a fáradtságot. Ritkán találkozni olyan jó és fantasztikus személlyel, mint ez a fiú...*.* De ez egy hosszabb téma...[ Szerkesztve ]
-
művésznő4
csendes tag
Hétfő éjszaka mire kell bemennem a szobámba?
Na mire??!
Veszpike egyeduralomra tör... az ágyamban... a kedvenc takarómon... az egyetlen plüssállatommal....(a macimon kívül)
Hát eszméletlen ez a csaj!...
Állítólag kiköpött olyan természete van, mint nekem. Nem hiába pendülünk annyira egy húron! 
De azért az ágyamba??...
....ahol alszom??... Pfúúúújjj, neee...szerk: Amúgy a macsek terhes...illetve hasas....vagyis vemhes....aaajjj, szóval fialni fog!
Na! Fogalmam sincs, mi a legmegfelelőbb szó rá, de a lényeg, hogy azért helyezkedik ennyire, meg emiatt fészkeli be magát a legpuhább helyekre, mert a nagy pocakja miatt már nem tud akárhol leheverészni. Bár nem mintha előtte nem lett volna egy végtelenül kényelmes jószág a kicsike...[ Szerkesztve ]
-
művésznő4
csendes tag
Már tudom is, hogy kinek fogom ajánlani ezt a számot...
Usher-What's a man to do (magyar feliratal)
Nézd,
Hazudtam volna, ha azt mondtam volna,
Hogy nem láttam, hogy ez lesz belőle
Egy hazugsággal több lesz, ha azt mondom,
Hey, én nem akartam semmit,
Te sokkal jobbat érdemelsz,
A szerelmedért, mi belőled árad
Tudom, hogy nem fogod elhinni ezt
De kislány, esküszöm
Hogy szeretlek
Nagyon szeretlek
Még akkor is, ha lebuktam
Tény marad, hogy
Mindig az én bébim leszel,
A bébim
Csak az igazat mondom
Bébi, az igazat
Nem tudom elrejteni az érzéseimet,
Főleg, mikor az egész világ láthatja,Hogy a szívem két
különböző helyen van,
az életem része lettél
és én csak jót akarok,
de nehéz elengednem
Mikor a szerelmemnek
két különböző arca van
És nem tudok választani,
Mert mindkettő jónak tűnik
Valaki mondja meg,
Mit csináljon egy férfi?
Mikor két nőt szeret?
És nem akar hazudni,
De nem tudja elmondani az igazságot
Mit csináljon egy férfi?
Mikor két nőt szeret,
De nem tudja követni a szívét
Két különböző helyreTudom, hogy érzed ezt, ezért maradsz
Hogy ez több, mint egy sztori,
De bolond lennék elmondani, hogy
Bízok benne és mindig szeretni fogom,
Tudom, hogy nem akarod hallani,
Penge élen táncolok, bébi
Szerintem mondjunk rá igent, bébi
Ő nem képzelet, ő igazi
De miért megyek bele ebbe,
Mikor még mindig szeretlek?Nagyon szeretlek,
Még akkor is, ha lebuktam,
Tény marad, hogy
Mindig az én bébim leszel,
A bébim
Csak az igazat mondom
Bébi, az igazat
Nem tudom elrejteni az érzéseimet,
Főleg, mikor az egész világ láthatjaHogy a szívem két
különböző helyen van,
az életem része lettél
és én csak jót akarok,
de nehéz elengednem
Mikor a szerelmemnek
két különböző arca van
És nem tudok választani,
Mert mindkettő jónak tűnik
Valaki mondja meg,
Mit csináljon egy férfi?
Mikor két nőt szeret?
És nem akar hazudni,
De nem tudja elmondani az igazságot
Mit csináljon egy férfi?
Mikor két nőt szeret,
De nem tudja követni a szívét
Két különböző helyre
Két különböző helyreElakarom mondani, hogy ennek vége,
Hogy nem fogok többet rá gondolni,
Valóban ezt akarom,
Annyira akarom, hogy végre lásd azt,
Hogy tényleg megpróbálom elhagyni,
És nem akarlak megríkatni,
Elakarom mondani, hogy
Nem játszadozom,
És Istenre esküszöm, hogy megváltozom,
De mikor tükörbe nézek,
ugyanaz a régi ember néz vissza rámKinek a szíve két különböző helyen van,
Az életem része lettél,
És én csak jót akarok,
De nehéz elengednem,
Mikor a szerelmemnek két
különböző arca van,
És nem tudok választani,
Mert mindkettő elég jónak tűnik
Valaki mondja meg, mit csináljon egy férfi?
Mikor két nőt szeret
És nem akar hazudni?
De nem tudja elmondani az igazságot
Mit csináljon egy férfi,
Mikor két nőt szeret?
De nem tudja követni a szívét
Két különböző helyre
Két különböző helyre
Két különböző helyre...Inkább én is leírtam a dalszöveget, mert a videóklip alatt találhatónak valami boootráányos a helyesírása...
Miután először végig néztem, percekig csak bámultam döbbenten magam elé és nem bírtam magamhoz térni. Aztán, végül úgy eszméltem fel, hogy nedvességet éreztem az bőrömön. Egy hideg kis könnycsepp futott át az arcomon, először az egyik, majd a másik szememből...
Hogy én hányszor, de hányszor hallottam már ugyanezeket a mondatokat, kifejezéseket az Ő szájából... Szinte szóról szóra ugyanezeket! Mindig is próbáltam nagyon megértő lenni vele, de a videó talán most még jobban hozzásegített, hogy toleránsabb legyek Vele szemben. Tulajdonképpen megjelentek előttem képekben azok az érzései, amit eddig csak hallomásból ismertem. Én nem tudom, melyik lány vagyok a kettő közül, de most nem is ez érdekel. Sokkal inkább az, hogy végre megértettem Őt. Igen, megértettem! Olyan elképzelhetetlen volt az a sok rossz érzés, harc és küzdelem, amiken keresztül kellett/kell mennie értünk. Igyekszem elvonatkoztatni és úgy írni most ezeket a sorokat, mint BARÁT! Igen, mivel egyben barátja is vagyok/szeretnék lenni.
Igyekszem nagyon önzetlenül viselkedni, mivel ez egy jó kapcsolat alapja, nemde bár?
Akárhogy is alakul kettőnk között a dolog, én tudom, hogy olyan nagy hatással voltunk egymásra, hogy soha életünkben nem fogjuk elfelejteni a másikat. SOHA!...
Bármennyire is igyekezhetünk, hazudhatunk magunknak, - ahogy a dal is mutatja, a szívünket nem lehet becsapni és legbelül úgy is tudni fogjuk, hogy szeretjük még egymást...Talán neki is megmutatom. Nem döntöttem még el...
[ Szerkesztve ]
-
művésznő4
csendes tag
Ma, egészen késő délutánig nem volt netem, mert valami karbantartás volt, vagy mi...
Addig is kiírtam magamból pár gondolatot a mai nappal kapcsolatban...Jó rossz egy nap volt ez, halljátok-e?
De olyan igazán, igazán nagyon rossz. És még nincs vége....
Elegem van. Elegem van mindenből! Ebből a mai napból, ebből a hétből, az egész tanévből, úgy ahogy van, elegem van, elegem van még az iskolából, az emberekből, az osztályomból, a "barátokból" és a kiábrándultságérzésből, ami a mai napom meghatározó eleme volt, mivel csalódásban igencsak jócskán volt részem.... Még nekem is szokatlan, hogy így állok a dolgokhoz, de a legőszintébben mondom: MINDENBŐL MÉLYSÉGESEN ELEGEM VAN!!!Az olyan kétszínű, hazug emberekből, akikről azt hinném, hogy engem soha nem lennének képesek bántani, mert az évek során, már összekovácsolódtunk annyira és jelentünk annyit a másiknak, hogy ne akarjunk fájdalmat okozni egymásnak. Főleg, hogy olyan titkokat osztottunk meg régen egymással, amiket soha, senkinek nem mondtunk el azelőtt... De nem! Ez csak illúzió...és kár ilyen tévhitekbe ringatnom magamat! Senki és semmi nem az, aminek látszik. Még ha szépnek is mutatja magát, soha nem láthatsz bele a másik belsejébe, hogy tulajdonképpen mit is gondol, érez, mond magában rólad.
Elegem van, hogy ennyire, ilyen súlyos mértékben naiv vagyok és mindig csak a legjobbat akarom feltételezni az emberekről...
[ Szerkesztve ]
-
művésznő4
csendes tag
Anya felébresztett, hogy nézzem meg, mielőtt elindulna otthonról, hogy biztos jól néz-e ki az új ruháiban?
Azóta meg nem tudok visszaaludni. Ilyet...Ráadásul nagyon fáj a hasam; baromira görcsölök, + a héten volt felmérés tesiből, én meg ugye beleadtam apait-anyait, hogy jobban sikerüljenek a felülések, mint félévkor. Nem értem, akkor minek csinálok mindig olyan rengeteget? Minek???
Utána meg nem győzöm év végén túlszárnyalni önmagamat, pedig legalább 1-el többet kell csinálni mindenből a félévi teljesítményedhez képest, mert ha nem léped át azt a bizonyos számot, akkor 1-el rosszabb osztályzatot kapsz. Micsoda hülyeség ez! Mindegy. Vért izzadva, de azt hiszem, meglesz a jó jegy. Ha már aludni nem tudok és szenvednem kell, akkor hallgatok egy kis múúúzsikát.
Ezt Wic mutatta vagy 2 napja. Nagyon jóóó!
Ezt pedig Noitól szermányoltam.
Bruno Mars - Talking to the moon
Szép jó reggelt a most kelőknek!
[ Szerkesztve ]
-
művésznő4
csendes tag
Pár napja jobbnál jobb zenéket találok, magyar dalszöveggel!
be is rakok néhányat a kedvenceim közül.Christina Aguilera - Hurt (magyarul)
James Blunt - Goodbye My Lover [MAGYAR FELIRAT]
One Republic ft. Timbaland - Apologize / Bocsánatkérés magyar dalszöveggelMy immortal / A halhatatlanom magyar dalszöveg
Titanic magyarul - A szivem visz tovább + dalszöveg
Rihanna and Neyo Hate that I love you (magyar) + lyricsRihanna - Take a bow [magyar felirattal]
Ezt a 2-őt meg csak azért, mert cukik.
:Ő a kedvencem!
Annyira kis cukorfalatka! Legszívesebben hazavinném magamnak és "belemártogatnám a kávémba" - ahogy Gloria mondaná a Madagaszkár c. meséből...Britain's Got Talent: Natalie Okri - Britain's Got Talent - Show 6
18 éves vénasszony létemre, ezt a hangot még én is elfogadnám magamnak... o.O
Caroline Costa - Hurt - Christina Aguilera - Les années bonheur - Patrick Sébastien - Live
-
művésznő4
csendes tag
Ma egész délelőtt a továbbtanulásos könyvet forgattuk Anyával és kiválogattuk a legesélyesebb sulikat nekem.
No, lássuk csak:
***DEBRECENI EGYETEM***
¤ Bölcsészettudományi Kar:
- kommunikáció és médiatudomány
- magyar
- pedagógia
- pszichológia
- szociálpedagógia¤ Gyermeknevelési és Felnőttképzési kar (Hajdúböszörmény)
- szociálpedagógia***NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA***
¤ Bölcsészettudományi és Művészeti Kar:
- magyar
- szabad bölcsészet (esztétika)¤ Gazdasági és Társadalomtudományi Kar:
- kommunikáció és médiatudomány¤ Pedagógusképző Kar:
- szociálpedagógiaEgyelőre ennyi az ötlet.
Jó lenne mindenképp a környéken elhelyezkedni. A pesti terveim egyre inkább szertefoszlani látszódnak... -
művésznő4
csendes tag
Aztaaa, ezek mennyire durván jóóók!!!
Nem semmi. Ilyet kitalálni!...
És a kedvencem...
Nekem nagyon bejönnek!
-
művésznő4
csendes tag
[ Szerkesztve ]
-
művésznő4
csendes tag
Egyik Drága Ismerősöm kérdésére válaszolva, hogy jól vagyok-e és mi a helyzet mostanában "Velünk"?
Hát...az erősen túlzás. Csak már panaszkodni is szégyellek ebben a témában a blogomban.
Biztos, mindenki unja, hogy mindig emiatt tépelődök..
Pár napja minden szép és jó volt, ismét a felhők között lebegtem, nála is egyre jobban érzem a ragaszkodását, szeretetét felém, hogy akar engem! Mármint hogy igazán velem akar lenni. Csak velem!Erre ma FB-on megláttam, ahogy a barátnője bejelölte őt a saját albumában azzal a címmel, hogy "Lassan 2 éve együtt...
"
Pfff... -.- Ezen nagyon felhúztam magamat, mert Pisti biztosított róla, hogy szépen, lassan már beadagolta/ és adagolja azóta is folyamatosan neki a szakítást és hogy már nem szereti őt. (azért csak így, mert fél, hogy a csaj kárt tesz magában, ha lerohanja ezzel a hírrel. Nem vicc, komoly. Volt már hasonló esetre példa. Kísérelt már meg öngyilkosságot a hülyéje.. Már bocsánat, de ezt hozza ki belőlem ez a... nő. )
Na már most, ez a "lassan 2 éve együtt" dolog, nekem egyáltalán nem úgy tűnik, mint aki annyira boldogtalan és annyira félne attól, hogy Pisti elhagyja. Sőt! Pont úgy néz ki, mint aki úszik a boldogságban, meg szerelemben...* Szóval vagy nagyon szerepet játszik a csaj a külvilág felé és ez egyfajta védekező "álarc", hogy 'márcsakazértis' megmutatja mindenkinek, hogy ÖVÉ Pisti és nem adja oda másnak - egész konkrétan már az is megfordult a fejemben, hogy ez kifejezetten NEKEM szól, mivel tud rólam... jó, a pontos részleteket nem, de a létezésemről és hogy P.-vel eléééggéé jóban vagyunk, arról igen. Szóval...szerintem nem kizárt, hogy ezzel azt akarja sugallni, hogy szállj le a földre kiscsaj, mert PISTI NAGYON IS MÉG AZ ENYÉM!
* VAAGY... . és ezt is elég valószínűnek tartom, hogy P. vetít nekem és igazából közel sem olyan drámaian és őszintén, nyíltan beszél Eszterrel a problémájukról és hogy szabadulni akar végre tőle, mint ahogy nekem beállítja. Sajnos kinézem belőle. Nekem viszont mindig azt mondja, hogy ő mindent megtesz és nagyon igyekszik. Araszol a cél felé....
Hát nekem ne araszoljon semmit, mert így kábé hátrafelé is mehetne ezzel az erővel!
Vagy tesz egy normális, nagy lépést FELÉM, - sőt, nem is, inkább: - Vagy elkezd rohamtempóban futni FELÉM, vagy akkor hagyjuk is ezt az egészet, mert így nincs értelme ennek az egésznek!!! Dióhéjban ennyi.
Most kicsit kivagyok még akadva, de majd elmúlik. Remélem...Köszönöm, hogy érdeklődsz!
Jól esik, igazán!Ui.: Nagy gond lenne, ha ezt a levelemet betenném a blogomba is? Csak mert most elég szépen összegeztem a mai problémát és nincs kedvem 2x dolgozni...
Előre is köszi!Puszi, Réka
-
művésznő4
csendes tag
Ma végre megnyílt drága barátnőm, S.Adri logoszférás blogja.
Engedjétek meg, hogy bemutassam nektek kiskökörcsint.Azt hiszem, vetélytársra akadtam.
Nagyon jók az írásai és komolyan mondom, hogy kikapcsolódás őt olvasni. Igazán érdemes lesz majd nyomon követni munkásságát.
Ajánlom mindenkinek sok szeretettel!Zene:
-
művésznő4
csendes tag
Jaaaahhhjjj, ezzel a számmal/filmmel soha nem lehet betelni!!!!!
*.* <3Latika's Theme - Slumdog Millionaire song soundtrack scenes
-
művésznő4
csendes tag
Amúgy azt leszámítva, hogy ma mindenből írtam és feleltem a pótlások miatt, nagyon jó napom volt.
- Reggel sikerült korán felkelnem annak ellenére, hogy hajnalig tanultam mára a törit és az irodalmat. Jófej volt a buszsofőr és bár késtem, de felvett félúton :'))
- Az legújabb zöld színű kardigánomban díszelegtem, aminek nagy sikere volt a barátnők között (:
- Megtudtam, hogy mégsem pénteken, hanem csak jövőhéten lesz az angol osztályozó vizsga szóbeli része. Huuhh...
- Megint tudtam kicsit lelkizni Kiskökörcsinemmel (a megkülönböztetés végett, ezentúl így fogom hívni S.Adrit itt a blogomban) + kikísért a buszmegállómba, nem ment be matek korrepetálásra, hanem elbuszozott velem Csibéékig
- Végre Vilmára is tudtam szakítani egy kis időt
- Voltam Csibénél
- Elmentünk együtt ruhát nézni és képes voltam megállni, hogy ne vegyek semmi "hasznos" és haszontalan dolgot
- Sikeresen elértem az összes buszomat, sőt, még a suliba is volt időm visszaugrani a rajzmappámért. Igaz, a rajzhoz ma este már hozzá se tudok szagolni...
- Megint kaptam egy csomó, biztató privát üzenetet, amit nagyon szépen köszönök mindenkinek!
- Megkaptam végre Anyától a hőn áhított (pipere) dolgaimat ^^
- Beszéltem P.-vel és most nagyon, nagyon úgy néz ki, hogy szerdán, végre összejön a naaagy találkozó. De nem akarom elszólni. Már épp elégszer le lett mondva eddig is... Most pedig rohanok vissza dóógozni. Még mindig van valamennyi a művtöri házidolgozatomból, úgyhogy ma sem lesz túl sok alvás... -.-
Holnap egy újabb kialvatlan nap. Ohh yeeeaahh!
[ Szerkesztve ]
-
művésznő4
csendes tag
Ma lesz a NAAAAAAAAAGY TALÁLKOZÓNK! Annyit készülök, meg úgy izgulok, mint ha kábé az esküvőm lenne pár óra múlva, vagy mi...
Na jó, azért nem annyit...de legalább annyira pillangók röpködnek a gyomromban, mint mikor az amerikai filmekben a kisgyerekek lerohannak Karácsony reggelén megnézni, hogy mit hozott nekik a Mikulás a fa alá?Remélem, eléggé sikerült érzékeltetnem a krízishelyzetet.
Nagyon súlyos.Váááááá! Mindenki szorítson holnap! Ennek most össze kell jönnie! Több hónp után nincs olyan, hogy nem...
Most pedig megyek és kialszom a táskás kis szemeimet, hogy holnap gyönyörű tündökléssel csillogjanak.
-
Nagyon jól esik, hogy ennyire iszonyún hiányoztam neki. Ami viszont végleg "kiverte a biztosítékot" nálam az az, amit tegnap küldött...
Hiáányziiiiiiiiik!!!!! 
Becsípődött a derekam, de már nagyon elegem van... 
Meg nem tudja, hogy milyen p*rasztok (jó, nem biztos, hogy így mondta, de ez volt a lényege..
- mondom. Most akkor hogy válaszoljak neki billentyűzet nélkül?? ![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
- és egyenként elkezdtem bemásolni a mondandóm betűit az előttem megnyitott YouTube videó alatti kommentek szövegeiből....
Már nem azért, de ilyen pihent agyú dolgot is csak én találhatok ki...
Nagy kedvencem volt sokáig! 
Azt meg talán még régebb óta szervezzük, csak egyszerűen mindig közbejön valami. 
De hát na. Jól kell kinéznie az ember lányának, ha már randevúja lesz. (:
Csak én...és a nyers erők. A puszta kezem és a felhalmozódott mosatlan. Hmmm... Mély szippantás az orromon keresztül... Érzitek a drámai pillanat felemelő vibrálását a levegőben?
Aktív témák
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest