Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • thyeby

    őstag

    válasz Speciali #11139 üzenetére

    Nagyon kezdő az a kereskedő, aki elmegy egy asztaloshoz árajánlatot kérni egy-két apró fajátékra (ill. bármekkorára.) Azzal a kereskedő válik gyártóvá, tehát minden jogi rizikót ő fog viselni, amiről valószínűleg nem is tud. Okos kereskedő marad a kaptafánál: Nem gyárt, csupán kereskedik. (Akkor is épp elég szigorú szabályozó görbíti a hátát.) Ő maga is belerokkanhat, ha szakértelem nélkül elkészíttet valamit, pláne úgy, hogy minél olcsóbb legyen, mert ha történik egy komolyabb gyermekbaleset, akár életjáradékot is megítélhet a bíróság, és az a kisebbik sz@rság, a lelkiismeretén fog száradni egy gyermek épsége, amíg él.

    Aki gyártó, annak a bibliája kell hogy legyen az MSZ EN 71 szabvány - álmából ébresztve is tévedhetetlenül fújnia kell. (Nem passzióból fizetek a Kermi-nek vagyonokat.)
    Egyetlen kereskedőre építeni szintén balga dolog, az nagy valószínűséggel soha nem válik rentábilissá - bölcsen tetted tehát, hogy kihagytad ezt a bizniszt. A gyártók éppúgy versenyeztetik a kereskedőket, mint ahogyan a kereskedők a gyártókat. Ehhez egy kereskedő kúvájul kevés, mert akkor nincs verseny semmise. No, és az sem mindegy, hogy egy benzinnel hány boltot szolgálok ki, egy fuvarral hány boltra való alapanyagot szerzek be.(Van nem is egy kereskedő, aki pökhendin nem állt szóba velem induláskor, és odáig fejlődtem, hogy megengedhessem magamnak, hogy ma már én ne álljak szóba vele. Akad olyan is, aki tönkrement azóta - én azóta is diszkréten növekszem.)
    Első két évben veszteséges voltam. Nagyon nehéz volt. Mindenki hülyének nézett, de én tudtam, hogy ahogy épül a vállalkozás, úgy javulnak a mutatók. A makacs kitartásom segített át ezen az időszakon. (Esküszöm, a diploma megszerzéséhez közel sem kellett ennyi kitartás.)
    Jól látod, amit csinálok, alappillér a marketing munka. Nem ment ez egyik napról a másikra. A kitartás meghozta a gyümölcsét, mára elég kiterjedt klientúrám lett, s nemcsak a termelés növekszik, hanem az eladások is. Szeptemberre bármennyit is készleteztem, eddig mindig kiürült a raktáram.
    Aki ilyenbe akarja vágni a fejszéjét, szívesen segítek neki. Nincs bennem szakmai féltékenység, piaci irigység. Úgy fogom fel, hogy minél többen gyártunk fajátékot, annak annál jobb lesz az ázsiója. Nem egy embernek segítettem ebben az irányban helyesen gondolkodni, de eddig senki nem mert belevágni. (tudtommal) Itt a fórumon is volt, aki sokáig és sokat kérdezett, aztán egyszercsak eltűnt a horizontról. Lehet, hogy azért van, mert bár megemlítem ennek a szektornak a széségeit és előnyeit is, a hangsúlyt inkább a nehézségekre fektetem. De nem azért, hogy jól rosáljon be tőle, hanem azért, mert ott vannak a kritikus pontok, amit nem felvállalva bizonyos, hogy nem fogja siker koronázni az elképzelést.

    Minden vállalkozásra igaz, hogy komolyan kell venni. Ez a komolyság a főnök, semmi, senki más. Ezer összetevős dolog, mint a legtöbb vállalkozás, ahol az a minimum elv érvényesül, hogy amelyik szeletében leggyengébb a vállalkozó, a vállalkozás éppen azon a szinten reked meg - mint szervezetünk gazdálkodása a vitaminkészlettel - vagy akár a növényeké a tápanyag készlettel.

    [ Szerkesztve ]

    Több fa van, mint asztalos!

Új hozzászólás Aktív témák