Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • yooccoo

    aktív tag

    válasz pali923 #23501 üzenetére

    egy utolsó mondat, aztán én kiszállok ....

    A termelést befolyásoló kvóták bevezetésére a 80-as évektől került sor, amikor az EU-n belül a hatékonyság növekedésből fakadó túltermelés már olyan mértékűvé vált, hogy azt a "hagyományos" eszközökkel (pl. intervenciós készletek, támogatott export) már nem tudták ésszerűen levezetni.

    1. A termésmennyiség behatárolása

    Az egy-egy tagország által adott gazdasági évben előállítható termésmenynyiséget szigorúan korlátozzák [tej, cukor (beleértve az izocukrot is), dohány].

    Ezekből a termékekből az országos kvótákat meghatározott szabályok szerint osztják le az egyes termelőkre. A kvóták betartását szigorúan ellenőrzik; túllépés esetén szankciókkal sújtják mind az egyes országokat, mind az egyes termelőket (pl. következő évi kvóta szűkítésével, pénzbüntetéssel). Az utóbbi években a kvóták egyre inkább átruházhatóvá, adás-vétel tárgyává váltak. A tejkvóta pl. egyre inkább beépül az eszközértékbe, akár a teljes farmérték 30%-a erejéig.

    2. Területi mennyiségi korlátozás

    A megengedett vetésterületet szigorúan korlátozzák az olajmagvaknál, az EU és az USA között kötött nemzetközi megállapodás alapján. Lazább (részleges) területi korlátok érvényesek a gabonatermelésre, a fehérjenövényekre (pl. bab, borsó, csillagfürt, olajlen), a szőlőre (pl. a kivágás és telepítés aránya, a minőségi bortermelés maximális hektáronkénti átlagtermése). Az ugaroltatási előírásokhoz kárpótló kifizetések kapcsolódnak.

    3. A támogatott állatlétszám korlátozása

    Ez a fajta korlátozás vonatkozik például a húsmarhára és anyajuhra (a támogatott országkvóta megállapítása, és egy-egy gazda esetében a legnagyobb támogatott állatlétszám meghatározása).

    4. A sertés és baromfiágazatban,

    továbbá gyakorlatilag a zöldség- és gyümölcs ágazatban mennyiségi korlátozás nem érvényesül, ezek a "szabadversenyes" termékkörök.

Új hozzászólás Aktív témák