- Samsung Galaxy Watch6 Classic - tekerd!
- Redmi Note 13 Pro 5G - nem százas, kétszázas!
- Yettel topik
- Samsung Galaxy Z Fold3 5G - foldi evolúció
- Samsung Galaxy S21 és S21+ - húszra akartak lapot húzni
- Mobil flották
- Samsung Galaxy Watch (Tizen és Wear OS) ingyenes számlapok, kupon kódok
- Milyen okostelefont vegyek?
- Samsung Galaxy S24 - nos, Exynos
- Nothing Phone (1) - nem semmi (2)
Hirdetés
-
A Corsair égisze alá kerül a Fanatec
ph A szimulátorrajongók körében nem épp ismeretlen név követi a a Drop, az Elgato, az Origin PC és a SCUF Gaming által kitaposott ösvényt.
-
Enduro változatot kapott a Mobvoi TicWatch Pro 5
ma WearOS 3.5 rendszerrel és kettős FSTN és AMOLED kijelzővel érkezik az új modell.
-
AMD Radeon undervolt/overclock
lo Minden egy hideg, téli estén kezdődött, mikor rájöttem, hogy már kicsit kevés az RTX2060...
-
Mobilarena
Arduino hardverrel és szoftverrel foglakozó téma. Minden mikrovezérlő ami arduinoval programozható, és minden arduino program, board, és hardverrel kapcsolatos kérdések helye.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Bazs87
tag
valaki játszott már sonoff wireless smart switch-el?
Távolról szeretném saját programból kapcsolgatni.
Amiket eddig láttam csak MQTT-s meg hasonló dolgok, amik nem igazán mozgatnak meg. A másik oldal pedig az, hogy felapplikálnak rá egy ESP-t és úgy vezérlik. Mivel a HW-oldalon sem vagyok túl erős, valamilyen python libet kerestem, ami direkt tcp/ip-vel kommunikálna mindenféle berhelés nélkül.
A telefonos appnak is ugyanígy kell működnie.(smart home elképzelésem mysql-lel történne, ami mellett kis scriptek futnának, amik az adatgyűjtős, kapcsolgatós melókat végeznék) ehhez szeretnék egy sonoffos scriptet írni mondjuk pythonon (talán ez a legelterjedtebb berhelőnyelv)
A neten keresgélés edig nem vezetett eredményre.
nektek van erről valamilyen infótok?Köszi!
-
soldi3r
veterán
Jopofa project.. Mondjuk nekem a Controllino is uj. Mondjuk az arakon kicsi faragniuk kellene. Hatha mast is erdekel...
[ Szerkesztve ]
E30 (oo=[][]=oo)
-
Vladi
nagyúr
válasz soldi3r #6202 üzenetére
Pedig király cuccok. Az ár tényleg borsos, ezt felezni kéne, hogy reális legyen.
Meg én egy sd kártya slotot elviselnék rajta. ha meg analog - digital convertere is lenne már megvettem volna.Nem félünk! Nem félünk! Itthon vagyunk e földön. Nem félünk! Nem félünk! Ez nem maradhat börtön!
-
Janos250
őstag
Én használtam párszor.
A fedelet levéve a tüskéken arduinoként programozható, hiszen ESP8266 chip van benne.
(természetesen ne úgy akard programozni, hogy be van dugva a konnektorba, mert a mai világban drága a virág, koszorú! )
Amit kell tudni hozzá:
A relé a GPIO12
A zöld ledje (ha akarod használni) GPIO13
Szabványos arduinoként használom, semmi gond nincs velük.
Sima html WEB lapot küldök ki mobiltelefonra, gombokkal, amiket megnyomva állíthatók a dolgok.
Így nem kell semmi app.De ha a html nem tetszik, telnettel is vezérelheted.
Meg még fenetudja hányféleképpen.Távoli eléréshez kell egy WiFi router "látótávolságban", aminek van kijárata a világ felé, és portforwarding állítás céljából van hozzá adminisztrátori jogod.
[ Szerkesztve ]
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Bazs87
tag
-
Bazs87
tag
válasz soldi3r #6204 üzenetére
ha valaki tud bánni az arduinoval szerintem egy minimális lépés összehozni valamilyen egyszerű soros vagy tcp kommunikációt, amivel etetni lehet egy guit/webservert.
Nekem is ilyen szerepel a közeli terveimben. Libnodave/snap7 + raspi/win tapipc. Ebből lehet egy elég költséghatákony vizut összerakni siemenshez.
-
soldi3r
veterán
Kozben szerintem talaltam kiforrottabbat. Mondjuk Arduinon meg nem fut rendesen, de Raspin jol nez ki.
E30 (oo=[][]=oo)
-
Bazs87
tag
válasz soldi3r #6208 üzenetére
ha plc programozási lehetőséget keresel ezt ajánlom figyelmedbe: [link]
én már régóta játszom a gondolattal. Filléres tétel és egy kész codesys plc-t kapsz belőle. Iparba nem ajánlott, de tesztelni szuper + webserver a vizuja!
A nyelv maga nekem 100x jobban tetszik, mint a siemens.
-
csubuka
addikt
Sziasztok!
Teljesen új vagyok az Arduino terepen, de egy olyan igényem támadt, hogy egy "okos" villanyórának a pulse out jelét szeretném feldolgozni egy fotodiódát odahelyezve a LED elé és a fogyasztást naplózni. Később egy térfogatárammérő kábeles pulse-outja is érdekes lehetne. Ehhez jó lehet az Arduino nem? Mármint ha a naplózást mondjuk egy hozzákötött RPi (vagy hasonló) végzi... *Közvetlenül az RPi-nél olyasmit olvastam, hogy ilyen olyan latency miatt nem biztos, hogy jó ötlet, erről fogalmam sincs Netán valahogy Google Docs-ra lehetne küldeni a kimenetet, ott is naplózódhat felőlem
A klón Arduino-t már megrendeltem, esetleg nincs ilyen kezdő lista, hogy hol lehet az Ali-n jó áron nem legalja kiegészítőket (kijelző, ethernet shield akár) venni? Vagy mi a kötelező? *Forrasztóón, páka, multiméter (ez épp úton van) van.
-
nagyúr
válasz csubuka #6214 üzenetére
Ha hálózatra küldés lenne a cél, egy ESP-nek valahol szerepelnie kéne a képletben, ami wifi-n keresztül a netre tudná küldeni az adatokat. Akár az arduino lapra kötve, akár csak magában, pl wemos d1 vagy d1 mini személyében, mivel kevés kimenetre van szükséged, ami azon van is pont elég lenne.
A villanyóra pontosan milyen kimeneten, milyen adatokat küld?[ Szerkesztve ]
-
csubuka
addikt
Köszönöm szépen!
Értem, ámde akár egy Arduino ethernet shield (2 USD aliról) és mehet kábelesen a netre nem?
A mérő ez volna. Van rajta egy villogó LED is, 800 villanás/1kWh változás a mért teljesen átfolyó energiamennyiségben.
SO+ és SO- kimenetei vannak kábelesen az órának. Ez ugyanazzal a pulzusszámal működik.
(#6216) dew28 : Köszönöm a hozzászólásod! Igen úgy van, ahogy mondod. De akkor a közvetlenül RPi-be kötése a villanyóra pulzuskimenetének nem adja tényleg?
[ Szerkesztve ]
-
Janos250
őstag
válasz csubuka #6214 üzenetére
Verzió 1.:
veszünk mindenféle kiegészítőket az Arduinohoz.
Verzió 2.:
Eleve olyan lapot veszünk, amin sok minden rajta van, akkor olcsóbban és kényelmesebben megússzuk. Szenzorok persze akkor is kellenek.Én a netre csatlakozás során a WiFi híve vagyok, mert nincs kábeles csatlakozás, nem lehet tönkretenni semmit.
Ha megnézed neten, hogy mi mindent tud pl. ez a lap 2300 Ft-ért elcsodálkozol. Nem fake, nekem legalábbis beküldték, a napokban érkezett meg.
WIFI & Bluetooth WEMOS Lolin32 V1.0.0 Card Based ESP-32 ESP-WROOM-32 4 MB FlashWifi, BT, 240 MHz dual core, 520 KB SRAM, 448 KByte ROM, 4 MB Flash, Ultra-low noise analog amplifier, Hall sensor, 10x capacitive touch interfaces, 34x GPIO, 3 x UARTs, 3 x SPI, 2 x I2S, 12 x ADC input channels, 2 x DAC, 2 x I2C
PWM, SDIO.Vagy ez a korábbi konstrukció 1800-ért:
NodeMCU-32S ESP32S NodeMCU32S ESP32 WiFi Bluetooth Development Board Dual-CoreA DOIT ESP32 lapja is jó, most éppen azt használom.
Persze kisebb tudással, de az ESP8266 lapok is igen jók. Pl. Wemos ESP8266 d1, Wemos d1 ESP8266 R2, Wemons ESP8266 mini.
Meg ez se rossz:
NodeMcu Lua ESP8266 CH340G ESP-12E Wireless WIFI Internet Development BoardEzen meg 32 M van:
NodeMCU V3 Lua WIFI module integration of ESP8266 + extra memory 32M flash, USB-serial CH340GAz interneten szinte minden program az "UNO-ra van írva", de ez csak megszokás, hogy mindent azon (is) szokás kipróbálni internetre rakás előtt. Pont az a jó, hogy ami UNO-n megy, az a többin is.
Nagyon jók még az STM32 ARM lapok is.Én szoktam ajánlani ezt:
http://www.ebay.com/itm/USB-saleae-Logic-Analyzer-Device-Set-USB-Cable-24MHz-8CH-24MHz-MCU-ARM-FPGA/141694353386?ssPageName=STRK%3AMEBIDX%3AIT&_trksid=p2057872.m2749.l2649
mert ez tényleg működik.meg ezt:
http://www.ebay.com/itm/MAX7219-LED-Dot-matrix-8-Digit-Digital-Display-Control-Module-for-Arduino/172472962960?ssPageName=STRK%3AMEBIDX%3AIT&_trksid=p2057872.m2749.l2649
vagy ezt:
http://www.ebay.com/itm/8-Tasten-Ziffern-Digital-LED-8-Bit-TM1638-Display-Module-f%C3%BCr-AVR-Arduino/172471641665?ssPageName=STRK%3AMEBIDX%3AIT&_trksid=p2057872.m2749.l2649Persze stabil, lehetőleg változttható táp is kell, és néhány sensor se árt.
[ Szerkesztve ]
Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
csubuka
addikt
válasz Janos250 #6219 üzenetére
Köszönöm szépen válaszod és hogy rászántad az időt, hogy ilyen alapos, kiterjedt listát készíts!
Van választék Elég meredeken olcsó árak vannak azért...
Összességében akkor az Arduino-t csak a híre viszi és annyira nem egy jó termék?
(#6218) aryes: Köszönöm szépen, akkor beszerzek egy olyat is
-
Zahze
csendes tag
Sziasztok!
Tapasztalt már valaki olyat hogy 1 jelzésre 2 megszakítás történik ? Ha igen mi nyújtott megoldást ?
Részletesebben: Mega-m van, egy ajtónyitás érzékelővel és ez a kód. A kiírásnál pedig van amikor egyszer ír ki jelszintváltásra, van pedig amikor kétszer...
Van bent egy 2kohm-os lehúzó ellenállás (nem tudom mekkora kéne ehez)const byte interruptPin = 2;
int szamlalo = 0;
void setup() {
Serial.begin(9600);
pinMode(interruptPin, INPUT_PULLUP);
attachInterrupt(0,interr,CHANGE);
}
void loop() {
}
void interr() {
Serial.print("interr: ");
Serial.println(szamlalo++);
}Ötlet ? :/
[ Szerkesztve ]
Talk is cheap. Show me the code - Linus Torvalds
-
csubuka
addikt
válasz Gergosz2 #6222 üzenetére
Igen, kicsit el vagyok tájolva a fogalmakkal egyelőre... de a kék nyákosra gondoltam igen.
(#6221) aryes: Valóban kicsit zagyva volt a kérdésem De a lényeg, hogy anyagilag meg egyszerűság tekintetében is az Uno boardnál jobbak vannak általánosságban, atlagfelhasználóknak is eszerint. Csak a többi board nem igazán híres, szóval, így nekem az eredeti Arduino board ugrott be elsőnek, mint lehetséges megoldás a naplozási problemámra.
-
nagyúr
válasz csubuka #6226 üzenetére
Nem akarok nagy hülyeséget mondani, de az arduino a maga idejében kb. akkora újítás volt, mint az iphone a gombos telefonok közt. Most utánakerestem, 2005-ben léptek piacra, és ugye tudjuk, hogy 12 év a számítástechnikában mekkora idő. Azt pontosan nem találom, hogy mondjuk az uno-t mikor kezdték gyártani, de az esp-vel összehasonlítani olyan, mintha az első szériás Iphone-t mondjuk a Samsung S7-tel hasonlítanád össze.
-
csubuka
addikt
Még annyit szeretnék kéérdezni, hogy ha van egy RPi kópia OrangePi PC-m is, akkor ott valami linux alatt pythonnal nem tudnám feldolgozni minden egyéb nélkül az abba belekötött digitális inputot (vannak ilyen GPIO pinjei annak is) az okos villanyórából? Ez lehet, hogy nem életképes. Vagy a fő gond az, hogy így sosem lesz megbízható a rendszer, mert túl bonyolult, szóval ez csak ilyen teszt kólerkodásra lenne jó max? Vagy a verébre ágyúva kategória ez inkább?
-
nagyúr
válasz csubuka #6230 üzenetére
Inkább ágyúval verébre kategória, természetesen meg lehet csinálni, és szerintem nem is lenne kevésbé üzembiztos, mint az arduino, ez persze a rátöltött oprendszertől is függ. De akkor lenne értelme, ha más feladatot is adnál a hardvernek, hogy ne unatkozzon szegény a villanyóraszekrényben! Pl köss rá webkamerát, vagy hasonló.
-
tvamos
nagyúr
Ez mennyire jó választás, ha külső antennás modul kell?
[ Szerkesztve ]
"Mindig a rossz győz, és a jó elnyeri méltó büntetését." Voga János
-
csubuka
addikt
Köszönöm szépen! Ez a webkamera jó ötlet Egy streamelő sztár születhetne így. Nem egy macska mindennapjairól, hanem egy villanyóra pörgéséről
*mondjuk a szegény OrangePi PC nem áll a helyzet magaslatán szoftveresen sajna. Egyik oprendszerrel az USB portok jók, másikkal az ethernet Wifi evőket is hektikusan kezel csak.
-
Gergosz2
veterán
Szabad térben még nem próbáltam. Nálam az volt a kritérium, hogy négy falon keresztül tudjak kommunikálni. Azt tudja. Sokkal jobb mint a NYÁKantennás versenyzők, annyit garantálhatok.
(#6234) csubuka
Ott a pont. Orange Pi tényleg olcsóbb meg minden , de szoftveresen elég gány.
[ Szerkesztve ]
Nokia 6030 Hardcore User // I Panic Restaurant by Taito
-
csubuka
addikt
válasz Gergosz2 #6236 üzenetére
A gány nem kifejezés sajnos Konkrétan multimédia célokra is nehézkes igénybe venni, mivel egy Android mókolt rendszer a legjobb rá, de az meg nem viszi az USB-s külső wifit, hiába ügyel az ember a chipsetre. Így hát egy régebbi router ddwrtsítéséből lett bele "wifi-vevő", ami etherneten adja be neki a netet. Azért ez elég gány. De most leglább az USB-k mennek. Annyi időt az egész nem ér, sokkal gazdaságosabb egy normális RPi.
[ Szerkesztve ]
-
Janos250
őstag
válasz csubuka #6220 üzenetére
Az Arduino két dolog:
Elsődlegesen egy programozási szabályrendszer C++ -on belül, halom kész osztállyal, aminek minden Arduino lapra meg kell lenni.
Továbbá lapok, amik - akár - Arduino rendszerben is programozhatóak, mert ki vannak dolgozva rájuk az Arduino rendszerben szokásos dolgok. Pl., hogy pinmode-nak kell nevezni ami megadja, melyik pin mire lesz használva, előre példányosítva van egy serial nevű UART, stb.
Az eredeti olasz gyártó aki ezt kidolgozta, csinált pár lapot, elsődlegesen az UNO-t, majd megát. stb. Ezek ma is kapható, de drága lapok.
Látván ennek a rendszernek az előnyét, több gyártó is elkezdett olyan lapot gyártani, ami jól illeszkedik ebbe a rendszerbe. Nem csupán az eredeti Atmel proc. típusokkal, hanem másokkal is. Még az Intel is beszállt a buliba, de ő nemrégiben ki is szállt, látta, hogy számára ez a vonat már elment. Jó lapokat gyártanak pl. STM csipekkel, meg ESP WiFis csipekkel. Persze az eredeti Atmel csipes klónok is jók, csak azok a csipek már kissé öregecskék. Ezek mind passzolnak az Arduino vonalba. Így ki lehet használni azt az előnyt, hogy ha egy Arduino lapra írtál már programot, nem kell egy másik lapon ismét azt bogarászni, hogy mit hogyan is kell csinálni. Tehát hasonlóan járt ez a rendszer, mint a linux annak idején.Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Teasüti
nagyúr
Sziasztok!
Nagyobb kihagyás után ismét belevágnék ebbe a műfajba, meg az elektronikába.
Első kérdésem rögtön, hogy mivel szoktak a kezdők áramkört szimulálni és nyák-ot tervezni?
Köszi! -
quint
aktív tag
-
Janos250
őstag
válasz Teasüti #6239 üzenetére
Én NYÁK tervezéshez régen az Eagle-t használtam, ami akkor a CadSoft terméke volt, de azóta már azt is megette az Autodesk. Nem tudom, most milyen. Régen, amikor még Microchip PICekkel dolgoztam elég jó volt, sok benne volt az alkatrészlistában. Ma is vannak DIY gyártók, akik ezt használják.
https://en.wikipedia.org/wiki/EAGLE_(program)Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.
-
Teasüti
nagyúr
Köszönöm a válaszokat!
Ez a kockás papír v2 nagyon menő!
Egy gyors kérdés, kódot nem tud futtatni, ugye?
Mert elég hamar szembejön egy komplett MCU az alkatrészek között, így felmerül a kérdés, hogy a szimulátor csak multiméter üzemmódban működik (probe), vagy annál komplexebb vizsgálatokat is lehet végezni?
Esetleg MCU-t szimulálni?[ Szerkesztve ]
-
quint
aktív tag
válasz Teasüti #6243 üzenetére
Ez "csak" áramköri szimulációhoz használható.
Arduino kódok (valamilyen szintű) szimulált futtatásához is használható a circuits.io.
Perifériákkal is lehet egy picit játszani az UnoArduSim-ben. -
gilfoyle
őstag
Egy amatőr kérdés... TTL kimenetű enkóder kimenteit a digitális bemenetekre kell kötni vagy az analógra?
Ilyen jeladóról van szó, azzal a különbséggel, hogy index jel nincs.[ Szerkesztve ]
-
őstag
válasz gilfoyle #6245 üzenetére
Ha esetleg érdekel ezen felül:
A TTL (Tranzisztor-Tranzisztor Logika) önmagában hordozza, hogy digitális "logikai" jelekről van szó. A TTL szabvány szerint egy kimenet 0.5V alatt nulla (vagy hamis) 2.7V-5V tartományban pedig 1 (igaz). A kettő közötti érték egy tiltott zóna, ahol nem helyezkedhet el a jel feszültségértéke.Arduino-n az analóg bemenet használható digitálisként is, ilyen esetben ajánlott is, ugyanis egy analóg olvasás időben sokszorosa egy digitálisnak, információtartalma pedig az adott tartományokon belül nincs a változó értékeknek.
Mivel enkóderről van szó, ahogy írták is, a digitális lábon belül is célszerű megszakítással rendelkező (interrupt) lábat találni neki.
Mások számára a kondi fáradós, nekem farad-os...
-
gilfoyle
őstag
válasz razorbenke92 #6247 üzenetére
Köszi mindkettőtöknek ((#6246) Gergosz2).
Egy UNO-m van, viszont legalább 2 enkódert kellene kezelnem, mindkettő 2 csatornás. Ahogy néztem az UNO D2 és D3 lába képes csak megszakítást kezelni, úgyhogy egy MEGA-t is be kell szereznem, de kísérletezésnek jó lesz addig az UNO is.
Csak az utókornak: ITT minden le van írva -
őstag
válasz gilfoyle #6249 üzenetére
Nem feltétlenül kell Mega hozzá:
Az enkódercsatornák egyikét elég interruptra tenni->x1 kiértékelésnél csak az egyik csatornát nézed interrupttal, és a másik csatorna értéke alapján határozod meg, hogy mi az irány.
soldi3r :
Többször volt fölösleges újrakondiznom monitort az elmúlt időszakban. Újrakondizás után sem működtek nekem. Ha a táp esetleg elvitte magával a megjelenítő logikát, akkor gazdasági totálkár. Azt kellene megnézd, hogy a megfelelő feszültségekkel betápolva legalább a logika elindul e. (kép nincs ugyan, de lehet látni, hogy menne a monitor)
Mások számára a kondi fáradós, nekem farad-os...
Új hozzászólás Aktív témák
- Ghost of Tsushima - A PC-s kiadás több mint 170 régióban elérhetetlen lesz
- A fociról könnyedén, egy baráti társaságban
- PlayStation 5
- Kupon kunyeráló
- World of Tanks - MMO
- Politika
- Samsung Galaxy Watch6 Classic - tekerd!
- Xbox tulajok OFF topicja
- Kodi és kiegészítői magyar nyelvű online tartalmakhoz (Linux, Windows)
- Hobby elektronika
- További aktív témák...
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest