Hirdetés

Xiaomi Mi 11 - értékesített büntető

Remek kijelzőt kombinál a Mi 11 a Snapdragon 888 erejével, de nincs meg a komplett kameraszett.

Fotós képességek

Amióta a Xiaomi felállította kameraszekcióját, remekel nem csak minden Mi csúcstelefon, hanem egy-egy olcsóbb modell képfeldolgozása is. A Mi 11 a főkamerával nem spórol: felbontása 108 megapixel quad-Bayer szűrővel, 4:1-es binning után 27 megapixeles eredményekkel. Mérete 1/1,33”, az optikailag stabilizált lencse blendeértéke pedig f/1,85. Innentől viszont a gyártó visszafogta magát, a Mi 11 Prónak és Ultrának tartogatva a legtutibb segédkamerákat, így a 20 megapixeles, amúgy abszolút korrekt szelfiegység fixfókuszos és legfeljebb 1080p videót vesz fel (egy példa), az ultraszéles kamera szintén fixfókuszos szupermakró nélkül (13 megapixel, 123 fokos látószög, f/2,4), a harmadik hátsó lencse pedig nem teleobjektíves bármilyen zoomhoz: szimpla, 5 megapixeles makróegységről van szó (3-10 cm fókusztávolság, f/2,4).

Azért nem rossz, hogy mennyire közel lehet az utóbbival férkőzni a témához, ha elég szűk is marad az élességtartomány (1-2. kép, a főkamera példái utánuk jönnek), mégis bele kellett volna férnie a szettbe egy igazi zoomegységnek – ezt a legolcsóbb Galaxy S21 se merte lespórolni. A szoftver mindenesetre villámgyorsan indul, a többelemes képfeldolgozástól és esti módtól kedve a HDR-en és a portrén át a panorámáig és a kézi módig minden adott (utóbb csak a főkamerához, íme egy DNG nyersfájl és egy általam feldolgozott JPG felvétel). A fókusz a főkamerával minden esetben villámgyors, a vaku jó erejű. Érdemes a nagy felbontást nagy felbontással és a szenzorzoomot szenzorzoommal összevetni: előbb a Mi 11 példái, majd a P40 Próé következnek:

Egyfelől, mint mindig, most sincs szükség 30 megabájtos, 108 megapixeles felvételekre, de a P40 Pro 50 megapixelére sem, az utóbbi mindenesetre láthatóan több részletet pöfékel ki magából jobb rajzolatú optikájával. Ezért sem meglepő, hogy a Mi 11 szemre pusztán digitális zoomfelvételénél jóval élesebb a P40 Pro 2x-es szenzornagyítása. Oké: a Xiaomi 27 megapixelen rögzít, amit 12-re leskálázva máris javul az élesség, mégsincs egy optikai zoomkamera szintén (és akkor a rivális kínál még egy 5x-öset).

Ami nem hibázik, az a főkamera 27 megapixelen: piacvezető a részletmennyiség, amit 6016 x 4510 pixelen kapunk, túlélesítés vagy túlzott zajszűrés nélkül. Csak a széleknél csökken a vonalélesség és lényegében minden kontrasztviszony esetében kiemelkedő a dinamikaátfogás, miközben a színek természetesek maradnak. Estére is jut a színvonalból és a részletekből (2. sor), de ekkor már jelentősebb zajszűrés és az ideálisnál egy kicsit a sárgásabb színeket preferálja az automatika. De ott a több másodperces éjjeli mód (3. sor), amely kézből megtartva javít itt-ott a kontrasztokon és a részleteken, ha minimálisan is. Ergo a főkamera bármikor bevethető és minőségi képeket szül.

Az ultraszéles egység hardveresen korlátozottabb, lásd a széleket nappal, szűkebb dinamikaátfogással. Az algoritmus mégis kihozza a maximumot a dologból, hogy a részletesség középen remek legyen, a fehéregyensúly és az expozíció pedig a főkamerával vetekedjen, ami jó hír. Estére fogy ki a szufla: egyszerűen túl kevés fény jut a szenzorra, így részlet a képekre, amelyen az éjjeli mód csak minimálisan tud javítani.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés