Multimédia
A Vodafone 736 hátlapján két világbajnok mód idétlen hangszórócska mellett egy két megapixeles kamera található, amely mind a vakut, mind az autofókuszt nélkülözi. Ehhez képes meglepő, hogy a kereső fekvő nézetet használ, ettől viszont vicces, hogy külön gombot nem kapott a kamera a készülék oldalán, hanem a navigációs billentyűt kell használjuk. A beállításoknak olyan özönét kapjuk, hogy csak pislogtam (keretek, hatások, képméret, minőség, panoráma, sorozatfelvétel, önkioldó, éjszakai mód, fényerő), ehhez képest kérem kedves olvasóinkat, tekintsék meg a lent sorakozó műveket.
Nos, lássuk be, hogy a kerültei általános iskolák számára meghirdetett olajfestmény versenyen dobogóközeli eredményt érhetnénk el egyik-másik mesterművel, de tartok tőle, hogy itt más volt a cél. Ezek a homályos, életlen, maszatos képek gyanúsan interpoláltnak is tűnnek, az biztos, hogy a Vodafone 736 nem a kamerájával fog híveket szerezni.

Zenei téren egy fokkal jobb a helyzet, de itt sem rózsás. Az egyik legnagyobb gond, hogy csak a mellékelt, középszerűnek csak nagy jóindulattal nevezhető fülessel használhatjuk muzikális célra a készüléket, hiszen a saját szabványú csatlakozó kizárja, hogy másik headsetet használhassunk. A szoftver egyébként nem vészes, lehet lejátszási listákat összállítani, támogatja a sztereó Bluetooth átvitelt, van equalizer (bár nem ez a neve) előre tárolt hangzásképekkel, s az egész futhat a háttérben, tehát komoly gond nincs.

Bónusz, hogy van FM-rádió is, amelyhez szintén a már megénekelt fülesre van szükség, de mivel a Vodafone 736 fémházat kapott, ezért kihangosítva az átlagnál jobban szól, bár nagy hangerőn kissé torzít. A beépített játékok (van egy raklapnyi) mind próbaverziósok, ez a szolgáltatói telefonok egyik rákfenéje.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

















