Hardver, Funtouch OS 2.6
Az Y55 a nyolc 1,4 GHz-es Cortex-A53 processzormagot és az Adreno 505-öt bevető Snapdragon 430-at használja 2 GB RAM és 16 GB-os tároló kíséretében. Az utóbbi kettő nem túl acélos az olcsóbb, 3/32 GB-os Xiaomik és Meizuk mellé téve, ráadásul a tárolónak csak a fele érhető el szabadon, viszont microSD kártyával bővíteni lehet. Hiába a nyolc mag, a felület és a böngészés elég dadogós, és mivel a tároló még lomha is, az alkalmazáskezelés sem az igazi, optimalizálhatták volna jobban az egészet. A játékok többsége mindenesetre rendben elfut, csak a komolyabb 3D-s címeknél érződik lóerő hiány. De még ez is elmenne, ha a középkategória legalján árulnák, de sajnos a forintosított árcímke feljebb csúszott, az ujjlenyomat-olvasó pedig egyszerűen lemaradt.
Teljesítmény-teszt | ||||
---|---|---|---|---|
Benchmark | Vivo Y55 | Motorola Moto G5 | Samsung Galaxy A5 (2017) | Huawei P10 Lite |
Rendszerchip | Snapdragon 430 | Snapdragon 430 | Exynos 7880 | HiSilicon Kirin 658 |
AnTuTu Benchmark 6.x | 41734 pont | 45552 pont | 61054 pont | 61501 pont |
Vellamo Browser | 2257 pont | 1859 pont | 3480 pont | 3283 pont |
Vellamo Metal | 919 pont | 1377 pont | 1324 pont | 1578 pont |
Geekbench 4 (single / multi) | 614 / 1835 pont | 608 / 2471 pont | 770 / 3963 pont | 909 / 3346 pont |
GFXBench Manhattan onscreen | 14 fps | 7,5 fps | 15 fps | 8,5 fps |
GFXBench Manhattan offscreen | 7,0 fps | 7,1 fps | 15 fps | 7,9 fps |
GFXBench T-Rex onscreen | 26 fps | 14 fps | 33 fps | 19 fps |
GFXBench T-Rex offscreen | 16 fps | 16 fps | 30 fps | 18 fps |
A vicces nevű Funtouch OS 2.6 ráadásul magyar nyelvvel nem, és angolul is csak szedett-vetett formában érhető el, egy-két humoros félrefordítással, rengeteg kínai alkalmazással és értesítéssel, és jó régi, 6.0-s Androiddal, ami 2018 közeledtével nem pálya. A Vivo felületének logikája ráadásul inkább követi az iOS-ét, és ha mindez az ikonformából és stílusból, a hiányzó alkalmazástárból vagy az iPhone-szerű beállítás-elrendezésből nem derülne ki, az i Music, i Manager és i Theme alkalmazásnevek segítenek. Vagy az alulról felsimítható kapcsoló, és fény/hangerőszabályzó panel. Esetleg a kameraszoftver elrendezése. Azért ne sajnáljuk le a felületet: felvonultat például éjszakai szemkímélő módot, témázási lehetőséget és a betűtípus is állítható, bár az idétlenül nagy betűméret a beállítások között sajnos nem, és a Nougat nyalánkságai is kimaradtak a korábbi Android főverzió miatt.
Van viszont egykezes elrendezés a tárcsázóhoz, a billentyűzethez (amit érdemes a Gboardra cserélni, ezt és a legtöbb Google-appot az előre telepített Play Áruházból kell beszerezni) és elvileg rendszerszinten is, a hozzá tartozó gesztust azonban nem igazán akarta Funtouch Úr érzékelni. Társítható funkció képernyőrajzhoz (kikapcsolt kijelzőre mondjuk O-t írva az ujjal) és a hangerőszabályzó lenyomásához, plusz hadonászással és döntéssel is mindenféle (nem túl praktikus) extrafunkció elérhető. A nyelvi korlátok egyik legnyilvánvalóbbika, hogy a galéria a fájlrendszeren belül egy kínai nyelvű könyvtárba lett elrejtve, így akár AirDroid-féle vezetékmentes, akár USB-s PC-s kapcsolatot létesít az ember, jó idő az átvitelre szánt fájlokat a telefonról előkeríteni.
A kínai appok és alkalmazásbolt mellett (hogy, hogy nem, App Store a neve) a Vivo felvonultatja saját rendszerszintű keresőjét és kínaiul figyelő, Vivoice nevű hangasszisztensét, ezt nyelvi okokból nem tudtuk kipróbálni. A Vivónak is van felhőtárhelye a mentésekhez, és akkor már vivós fiókkal is be lehet jelentkezni a szinkronizáláshoz. A szűkös belső tárhelyért a tucatnyi eszköz és extra tartalom okolható, ezekből igazán a fájlkezelőt, a naptárat, az órát, a számológépet, az iránytűt, a jegyzetelőt és a felvevőt találtuk hasznosnak. A FreeShare fájlmegosztó biztos jól jönne, ha nem fagyna ki és küldene a memóriából való ürítés után is hibaüzenetet, újra és újra, amíg a telefon újra nem indul. Aki a Lock ikonra lépve alkalmazászárolási lehetőséget sejt, csalódnia kell, a funkciója képernyőzár. Az appok ugyanakkor az i Manager rendszerfelügyelővel védhetők, ugyanitt az erőforrásokra is rá lehet nézni.
A telefonkönyv rendben behívja az általunk megszokott fiókok, a SIM-ek és a telefon névjegyeit, a tárcsázóban viszont már zavaró, hogy megjelennek kínai karakterek. A rendezési elv nem állítható, csak a szám nélküli tételek szűrése opció. A Vivo böngészője teljes mértékben kínai nyelvű, és bár rendben kezel több lapot, érdemes inkább az előre telepített UC Browsert használni, vagy azzal a lendülettel a Chrome-ot telepíteni. Igazából édes mindegy, a közepesen komplex honlapoktól felfele ugyanis rendre előfordul várakozás és a görgetéskor dadogás, ami HD felbontáson, nyolc processzormaggal nehezen megbocsátható. Azért még 5,2”-es bőven el lehet időzni az interneten, ám ebben a formában, ilyen nyelvi gátakkal, ennyire régi Androiddal és ilyen problémás optimalizálással az első funtouchos találkozásunk minden volt, csak épp nem fun.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!