Bevezetés, külső, doboz

Több probléma is van a vezeték nélküli fülhallgatókkal, például az általános javíthatatlanságuk, ebből következvén, hogy az akku élettartamának végén vagy egy más cserélhetetlen komponens hibája esetén egyből elektronikai hulladék lesz belőlük. De a kényelem oltárán az öko-tudatosság könnyedén a háttérbe szorul, és képmutató lenne azzal indítani a cikket, hogy beszólok a TWS fülhallgatókat használóknak, lévén én is köztük vagyok. Szóval térjünk inkább át egy olyan problémára, amit a mindennapokban bármikor tapasztalhatunk velük, ha nem figyelünk kellőképpen: lemerül a tok, aztán hazafelé zene helyett hallgathatjuk a mellénk leülő beszédes néni sztorijait a Volánon. Erre mutat megoldást az Urbanista, a lemerülés elkerülése pedig ismét a svéd Exeger fejlesztette Powerfoyle felülettel valósulhat meg.

A tok egyik oldalát elfoglalja a napelem [+]

Láttuk már működés közben az Urbanista fejhallgatójának pántján ezt a folyamatos fotovoltaikus reakcióban lévő anyagot, TWS-ben viszont tavaly találkozhattunk vele először az IFA-n még prototípusként, a 2023-as IFA idejére viszont már piacra került a termék, és sikerült egy tesztpéldányt is szerezni. A Los Angeles névre hallgató fejhallgató esetében a Powerfoyle napelem helye egyértelmű volt, hisz a pánt felső része általában abba az irányba néz, merről a nap süt, a Phoenix (Solar) esetén viszont ez nem megoldható, lévén a fülhallgatók túl aprók (és nem is feltétlenül éri őket közvetlen napfény használat során), így maradt az, hogy a hordozó tok kapja a napelemet. Az egyik oldalt szinte teljesen el is fedi, azt pedig már a prototípusok megnéztekor láthattuk, hogy a napenergia ára a méret növekedése.

Az Urbanista Phoenix fülhallgató [+]

A Phoenix tokja egyszerűen nagy (9,3 x 6,8 x 2,3 cm), bő kétszer akkora, mint egy átlagos TWS füles hordozó bölcsője, miközben a fülhallgatók maguk teljesen átlagos méretűek (3,1 x 2,5 x 2,7 cm). A hordtok kialakításából adódóan a napelemes oldal kicsit döntve van, így a fedélnél vastagabb a bölcső, mint legvékonyabb pontján (2,3 cm vs. 1,6 cm), ennek a kialakításnak köszönhetően nagyobb hatékonysággal képes tölteni a tok, ha csak lefektetjük, de egyébként megáll a fedélen is, szóval szórakozhatunk azzal, hogy megpróbáljuk a Powerfoyle felületet Vad Fruttikra beállítani.

A Phoenix egy Poco F5 Pro telefon mellett [+]

Nehéznek nem mondanám, a felhasznált műanyagnak köszönhetően fülesekkel együtt 83 grammot nyom, míg a fülesek 5 grammosak. A tok alján adott egy USB-C csatlakozó, a zsanér alatt egy állapotjelző LED és egy párosítási módot indító gomb, oldalt pedig járat egy nyakba akasztó számára, melyet egyébként mellékelnek a dobozban is. Opció lehet egyébként ezzel például a táskánkra odakötni a tokot, hogy gyakrabban érje napfény, de nem mertem megkockáztatni, hogy a tesztdarabbal így járkáljak.

A csomagolás és tartalma [+]

A felhasznált anyag minősége közepes, 149 euróért (kb. 55 - 60 ezer forintért) nem feltétlenül kopogó műanyagot vár az ember, a fedelet tartó zsanér sem tűnik túl erősnek hosszú távra, az egyedi napelemes technológia fényében ugyanakkor nem merem kijelenteni, hogy túlárazott termékről lenne szó. A Phoenix fülhallgatók száras kialakítást használnak, ezek is műanyagból vannak, adott rajtuk a közelségérzékelő és pontosan működik a viselés észlelése, a szár alján mágneses pogo pines csatlakozók vannak a tokban való töltéshez, a szár felső részén pedig egy érintőfelület. A Phoenix kialakítása zárt, hallójáratban ül az eszköz, a dobozban S, M és L méretű szilikon harangokkal, megvan az IPX4-es védelem, így edzés közben ellenáll a rácsapódó verejtéknek. Számomra kényelmes volt a viseletük, az érintőfelületet viszont kritizálnám, mert csupán két megadható parancs van: a jobb és a bal fülhallgató is csak hosszú érintésre képes a felhasználó által beállított feladatot elvégezni, nincs dupla vagy tripla koppintásra hozzárendelhető művelet. Ráadásul a hosszú érintésre adott parancsok száma is limitált, a hangmód változtatása, a hangerő le / fel és a telefonon található virtuális asszisztens aktiválása az, amivel be kell érjük, lásd az alábbi képen.

Magyarul nem beszél az alkalmazás, de könnyen átlátható, egyszerűen kezelhető (forrás: Mobilaréna) [+]

Alkalmazás, hang, üzemidő

Könnyebben átlátható és egyszerűbben használható lett az Urbanista Audio applikáció, egyaránt elérhető iOS-re és Androidra is, a program funkcionalitásában nincs különbség a két rendszer között. A főoldalon láthatjuk a fülhallgatók és a tok aktuális töltöttségét és itt válthatunk gyorsan az aktív zajszűrés és a hangátengedő mód között, illetve kapcsolhatjuk ki ezeket. Azt tapasztaltam, hogy a fülhallgató valamiért random alkalmakkor visszaállt kikapcsolt ANC-re amikor visszakerült a tokba, majd mikor újból kivettem, ANC nélkül kezdett el működni. Megoldást nem találtam erre a problémára, nem tudtam fixálni az ANC-t, hacsak az érintőfelülethez történő módváltás hozzárendelését nem vesszük annak.

Az alkalmazás első és második oldala (forrás: Mobilaréna) [+]

A második oldalon láthatjuk a töltőtok aktuális napelemen keresztül történő töltési állapotát, itt kapunk egy százalékban megadott állapotot, egy órában és percben megadott becsült hátralévő üzemidőt és egy hosszabb becslést, hogy a használati szokásaink alapján mennyi ideig fogja bírni még a Phoenix, mielőtt lemerülne. Nekem a cikk írásakor a tok 80%-os töltöttséggel 22 órányi és 15 percnyi üzemidőt ígért, amiből a kéthetes használatom alapján még 777 napos működést ígért a Phoenix. Két hétig napi 1-2 órán át hallgattam zenét a fülessel, a tokot pedig igyekeztem nem a táskámban tartani, de beltéren általában hiába tettem le valahova, értelmes energiamennyiséget csak akkor szedett össze az eszköz, amikor közvetlen napfényre kiraktam kültéren.

A napelemes töltésekre és a fogyasztásra vonatkozó adatok a harmadik oldalon (forrás: Mobilaréna) [+]

Befértek a harmadik oldalra a részletesebb használati adatok is. Ezt a korábbi Los Angeles modellből hiányoltam, kifejezetten pozitív, hogy a Phoenix képes milliamperben megfogalmazott 24 órás, 30 napos és 12 hónapos adatokat adni arról, mennyit használtuk és mennyit töltött. Órában és percben megvan az is, hogy a töltésekkel nagyjából hány órányi zenelejátszásra vagyunk jók, esetünkben 50 mA-re saccolt két óra és huszonnyolc perc zenehallgatást, ám közben 116 mA-t is fogyasztottunk. Ha a termék nevét adó arizonai városban élnénk, ahol állítólag egy év 85%-ban süt a nap, valószínűleg nem kellene aggódnunk egyáltalán, a felhősebb őszi és téli napokon viszont inkább hagyatkozzunk az USB-C töltőkábelre, mintsem a Powerfoyle felületre. Bár az Urbanista azt mondja, hogy beltéren is tölt a fényenergiát felhasználva a tok, ezt sem LED-del, sem klasszikus izzóval bevilágított szobában nem sikerült elérnünk, és az ablakpárkányra rakott tokot is csak akkor kaptuk töltésen, amikor közvetlen napsütés érte azt.

Közvetlen kültéri napfény alatt működik rendesen az energia begyűjtése [+]

Akad még hat előre beállított profillal EQ a negyedik oldalán az applikációnak, itt volna még lehetőség a fejlődésre. Nincs például lehetőség saját profilokra, viszont ha átállítjuk a gyári alapértelmezettet, azt megjegyzi a fülhallgató és átviszi eszközök között is. A kapcsolat Bluetooth 5.2-es alapokon épül fel (RSSI: - 24 dBm), hangátvitelre van SBC és AAC kodek, de hiányzik az AptX vagy az LDAC, ami manapság már ebben az árkategóriában nem ördögtől való. A multipont kapcsolat is működik, tapasztalataim szerint egyszerre két eszközhöz tud kapcsolódni a Phoenix és ezekkel szimultán fenntartja a kapcsolatot. Ha valamit babrálunk a telefonos alkalmazásban, azt a beállítást automatikusan érvényesíti is a füles akkor is, ha másik forrásból szól éppen rajta valami. Nem láthatunk viszont az applikációban a csatlakoztatott eszközeinkről egy listát, ami hiba. Beállítható még, hogy 30 perc inaktivitás után automatikusan kikapcsoljon a fülhallgató, és a lejátszást megállító viselésérzékelést is kikapcsolhatjuk manuálisan az app utolsó oldalán.

EQ és egyéb beállítások az app negyedik és ötödik oldalán (forrás: Mobilaréna) [+]

Hangzás és zajkioltás terén közepes teljesítményt nyújt az eszköz. Közel sem élvezhetetlen a Phoenix használata, de az aktív zajzár folyamatos sziszegő alaphangot ad működés közben, ezt például villamoson is kihallani a lejátszott tartalom mögül, közben pedig a monoton hangok mindegyikét sem képes tökéletesen izolálni az eszköz. Passzív zajszűrést segítő kialakításával azért van érezhető teljesítménye az ANC-nek, de például a Huawei FreeBuds 5i olcsóbban erősebb zajszűrést ad már, így ha ez számunkra fontos, akkor az Urbanista ajánlata nem feltétlenül nyerő. Tompít a beszédhangokon is az ANC, de csak minimálisan, itt a fizikai kialakításnak nagyobb szerepe van. A hangátengedő mód használata is folyamatos alapzajjal jár, kissé dobozosan, de érthetően veszi fel és adja tovább a külvilág hangjait. Mindennapok során használható a funkció, de az AirPods Pro teljesítményét nem közelíti meg. Ha váltunk a három mód között, az egy-két másodpercig tart és a Phoenix nem kikapcsolható módon bemondja, hogy épp melyikben vagyunk a háromból (ANC, hangátengedés, normál).

[+]

Az alapértelmezett EQ beállítással és 50%-os hangerővel a basszus kicsit több figyelmet kap a kelleténél, ezen a Balanced EQ-mód segít valamennyit, de a tökéletes kiegyensúlyozottság azzal sem érhető el. A 10 mm-es dinamikus meghajtók (impedancia 16 Ohm, frekvenciaválasz 20 Hz és 20 kHz között, érzékenység 97 dB@1Khz) a magas- és középtartományban gyengébb reprodukcióra képesek és a mély hangok megszólaltatása terén is inkább az erősen dübörgő basszus, mintsem a részletes hangképzés jellemzi. Átlagos szintet hoz a hangok részletességében és tisztaságban, a sztereó szeparációt viszont kellemesen megoldja, korrektnek mondható a térérzet is, a dinamikájába és az energikusságába sem lehet belekötni, edzős fülhallgatónak például illik profiljával. Fülhallgatónként két-két mikrofon található, ezek kicsit tompán, de érthetően veszik fel a beszélő hangját, viszont a teszt alatt volt, hogy panaszkodott a másik fél, hogy nem tudja kivenni szavaimat a közlekedés háttérzajától.
Az Urbanista egy töltéssel 8 órányi folyamatos zenelejátszást ígér és 34 órás teljes üzemidőt a tokkal 100%-ról indulva. Egy órányi zenehallgatás és bekapcsolt aktív zajszűrés átlagosan 91 és 90%-ra merítette a füleseket, ezzel simán összejön az ígért üzemidő, de a lévén adott tok napenergiával való tölthetősége, így itt is megvan a lehetőség a soha le nem merülésre.

[+]

Nehéz a telített TWS piacon egyedit alkotni, az Urbanistának viszont sikerült, és a napelemmel szerelt töltőtok nem csak egyedi, de hasznos is. Megéri-e az árát? Lévén nincs nagyon más ilyen alternatíva, így nehéz erre egyértelmű választ adni. Egy X-Time nevű cégnél találtam még napelemes TWS fülhallgatót, attól a cégtől 100 euróért lehet megrendelni sajátjukat, de weboldaluk jóval kevésbé tűnik megbízhatónak, mint az Urbanistáé, illetve magáról a cégről sem igen találtam részletes infókat, ezek alapján inkább voksolnék az Urbanista Phoenix mellett, lévén európai a cég, van egy normális webshopjuk, van vevőszolgálatuk. Ha azt nézzük, hogy 150 eurós áron vagy olcsóbban találni egy rakás hasonló teljesítménytű alternatívát (Anker, JBL, Huawei, Earfun, 1More, Sony, Audio-Technica, stb.), úgy önmagában a basszus-orientált hangzás és a középszerű aktív zajszűrés nem igazolja az árcédulát, de a napelemes töltőtok megfelelő körülmények között hasznosnak bizonyult, és egy olyan kényelmi funkciót ad, amit máshol nem talál meg az ember. A halvány Tetszett plecsni is a napos oldalnak szól a Phoenixen, remélhetőleg más gyártóktól is láthatunk hasonló megoldást a közeljövőben, esetleg sikerül a hatékonyság jelentős romlása nélkül kicsit kisebb formába önteni a Powerfoyle fóliát az Exegernek, így összébb mehet a tok is. Vagy csak adjanak garanciát a napsütésre.

Urbanista Phoenix Solar

viragdani01

A tesztelt termék mintadarab, melyet a 2023-as IFA kiállításon kapott AliceWake kollegánk az Urbanista Audio jóvoltából. Ezúton is köszönjük!