Előszó, külső
Körülbelül két éve teszteltük az Alcatel One Touch Watch nevű okosóráját, amely több szempontból is figyelemre méltó volt. Egyrészt jól nézett ki, ami egy viselhető eszköznél nagyon is fontos dolog, másrészt nem Android Wear, hanem a gyártó saját operációs rendszere futott rajta, aminek köszönhetően az árcéduláján kimondottan baráti összeg szerepelt. Pontos számokat nem tudunk, azt viszont igen, hogy a kiegészítő hazánkban is elég népszerű volt, aminek fényében kimondottan vártuk a második generációs modell érkezését, amelyet egy évvel ezelőtt a berlini IFA kiállításon ki is tudtunk próbálni. A tényleges piacra kerülésre azonban mostanáig kellett várni, ami abból a szempontból egy kicsit talán szerencsétlen, hogy időközben piacra került az Android Wear 2.0 is, ami nagyon kellemesen megágyazott a konkurens gyártók termékeinek is, abból a szempontból viszont nagyjából lényegtelen, hogy a termék elődjéhez hasonlóan most is egyedülálló. Kellemes dizájn, egyedi operációs rendszer (Free RTOS), illetve a konkurens termékeknél továbbra is kedvezőbb árazás jellemzik, a kérdés tehát csak az, hogy mi fejlődött, illetve hogy az elődjével ellentétben becsúszott-e valami hiba a gépezetbe. A két éves fejlesztési idő ismeretének fényében talán joggal lehet remélni, hogy nem történt ilyesmi.
[+]
Az eszköz háromféle színvilágban érhető el, mi a Speedshoptól a teljesen feketét kaptuk meg tesztelni, de van egy ezüstös és egy aranyszínű változat is. A gyártó a dobozon a TCL, de ha minden igaz, hazánkban Alcatel márkanév alatt is elérhető lesz. A formavilág nem változott, de egy kicsit talán kevésbé egyedi az óra, mint az elődje volt, ismerőseim többsége Samsung vagy LG gyártmánynak nézte, ami talán a logó hiányának is betudható. Különösebben egyedinek tehát nem mondható az újdonság, de ez nem is baj, főleg annak fényében, hogy már a külső kapcsán is komoly fejlesztések történtek. Az elődben található 1,22 hüvelykes, 240 x 204 pixeles, alul levágott, de alapvetően kerek IPS-panelt egy 1,39 hüvelykes, 400 x 400 pixeles felbontású AMOLED-megjelenítő váltja, ami már elér a tokozás széléig és alul sincs lecsapva. Szép a képe, napfényben is jól olvasható, szépek a színei, továbbá energiahatékony is, ideális választásnak tűnik. A kidolgozottság illik ehhez, az újdonság egy korrekt iparosmunka, de egyáltalán nem tűnik luxusterméknek, szinte semmilyen extra részlet nincs rajta, a megjelenítő körül körbefutó felület barázdált, ennyi.
[+]
A gyári szíj bőrből készült és cserélhető, egyike annak a két dolognak, amibe a 48,2 x 42,2 x 10,7 milliméteres, 50 grammos óra külseje kapcsán bele lehet kötni. Nem azért, mert ronda, pont olyan minimalista, mint maga a termék; az a gond vele, hogy elég gyengén rögzül az órához, amely ennek következtében sportolás közben könnyen le tud esni az ember kezéről. Szerencsére a földet egyszer sem érte el a tesztkészülék, mert mindig el tudtam kapni, de ettől még ez egy probléma, egy szíjcsere mindenképp javasolt azoknak, akik mozgás közben is szeretnék használni a terméket. Márpedig valószínűleg sokan lesznek ilyenek, hiszen a hátoldalon található egy pulzusmérő is, a szoftver pedig többféle sportolással kapcsolatos funkciót is kínál. Ezen a részen maradva fontos elmondani, hogy változott a töltés módja is, az elődnél ugyebár a szíjban volt egy USB-csatlakozó, ami abból a szempontból kényelmes volt, hogy az órát bárhol lehetett tölteni, viszont összességében mégsem volt annyira jó megoldás, hiszen a szíjat egy kissé merevvé, és amúgy cserélhetetlenné tette. Ezt a modellt már egyedi, mágnesesen rögzülő töltőkoronggal lehet etetni, az üzemidő pedig használttól függően 2-3 nap, ami az átlagnál valamivel jobb.
[+]
A másik necces pont a vízállóság, a kézikönyv ugyanis azt írja, hogy IP67-es, megfelel a minősítésnek, de ettől függetlenül semmilyen körülmények között sem vízálló! Lássuk be, nagyon ciki, ahogy a kézikönyv fejtegeti, hogy nem szabad benne zuhanyozni, holott az IP67-es szabvány teljes por elleni védettséget és vízbe merülés esetén korlátozott ideig (30 perc) történő védettséget kéne, hogy jelentsen. Az pedig egyenesen vicc, hogy a kézikönyv még arra is kitér, hogy a hátlapi töltőcsatlakozó semmiképp ne érjen vízhez, mert rozsdásodni kezdhet. Ez ugyebár hátul van, az óra hátlapján, az ember bőrén. Az izzadtsággal történő érintkezést ettől függetlenül elfogadható dolognak titulálja a kézikönyv. Nem egyedi egyébként az ilyesmi (a Sony sem javasolja, hogy vízbe tegyük az elvileg vízálló telefonjait), de tök felesleges bármilyen IP-minősítéssel kérkedni, ha aztán a gyakorlatban pont olyan, mintha nem is lenne, illetve erodálja némiképp az IP-szabvány értelmét is.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
