Zene, hang
Először is kezdjük azzal, hogy a HTC One óta elvárás lett egy csúcsmodelltől, hogy mindenféle külső eszközök nélkül, önmagában is értékelhető zenei produkcióra legyen képes. Az Xperia Z2 egyik ügyes trükkje, hogy bizony itt is két hangszórónk van, egy a kijelző felett (ahol normális esetben telefonálás során is kijön a hang), a másik pedig a készülék előlapjának alján. Ez alapvetően azért jó, mert ha fektetve tartjuk a telefont és videót nézünk, akkor szépen érvényesül a sztereó hatás. Azt gondolhatnánk, hogy oké, de ezeket a réseket az ember könnyen befogja a kezével, de ahhoz nagyon erősen kell szorítani a masina lenti részét, ami egyszerűen nem reális normál felhasználás során. Alul egyébként három lukacska is akad, ez a mikrofon, s mivel ennek felül is van párja, ezért videózás közben is sztereó hangot rögzít a gép.
A kihangosított produkció tehát kipipálásra került - a HTC azért jobban szól, de a Sony eszköze is lármás, ráadásul maximumra tekerve sem torzít. A pozitívumok közé sorolható a már korábban megemlített MDR-NC31EM headset, amire szintén nem lehet panasz, különböző méretű gumiharangok is járnak hozzá, hogy jól illeszkedjen bárkinek a fülébe a zajszűréssel is felvértezett tartozék. Nincs rajta viszont távirányító, nekem ez hiányzott.
Ahogyan az már a Sony telefonoknál lenni szokott, most is a Walkman szoftver lesz az elsődleges zenelejátszónk. Ebben benne van az online zenehallgatást lehetővé tévő Music Unlimited, ám nem árt tudni, hogy ennek 10 dolláros havidíja van. A Walkman szoftvernek egyébként épp a napokban érkezett meg az új verziója, mi már ezzel próbáltuk ki a Z2-t. Ez elsősorban grafikai jellegű újításokat hozott, a kezdőképernyőn például kétujjas nagyítással emelhetjük ki a fontos albumokat, a zenéinket listázó szűrési feltételek pedig bal oldalról ránthatók elő.
A Walkman szoftver beállításai között van Facebook kapcsolódási lehetőség, amelynek segítségével megoszthatjuk ismerőseinkkel, hogy éppen mit hallgatunk és mi is látjuk, hogy mennyire szélsőséges a zenei ízlésük. Egy mozdulattal bekapcsolható a ClearAudio+, ezt érdemes is aktiválni, hallható a különbség. A telefon képes arra is, hogy meglévő zenéinkhez letöltse a netről a legfrissebb albumborítókat, integrálva van a Sony eszközökkel vezeték nélkül együttműködő Throw szolgáltatás és természetesen a DLNA is. Gondolom nem kell külön mantrázni, de evidens, hogy a háttérben futó lejátszó vezérlői megjelennek a lezárt képernyőn és az értesítési függöny elemei között is.
A készülék beszélgetési hangminősége kiemelkedően jó. Érdekes módon egy másodperccel előbb jelzi, hogy felépült a hívás, ilyenkor még hiába köszöngetünk, a másik fél nem fogja azt hallani. A vibrációs hívásjelzés kellően erős, nadrágzsebben is érezni, ha történt valami a készülékkel. Nem maradt ki a repertoárból az FM-rádió sem, ennek üzemeltetése azonban megköveteli, hogy zsinóros headset legyen csatlakoztatva.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!











