Multimédia

A Sony kiemelt prioritásként tekint a képalkotó képességekre, így az X Performance kamerarendszerét, az X Compactnál megismert készségek egészítik ki. A 24 mm-es széles látószögű G Lens objektív f/2.0 apertúrájú, 23 megapixeles, 1/2,3”-es Exmor RS™ szenzorral, és úgynevezett prediktív hibrid (értsd: mozgáskövető) autofókusszal dolgozik, amelyet lézeres fókuszrásegítés egészít ki. A LED villanó fölött egy RGBC-IR szenzor is beépítésre került, ami a színes és az infravörös tartományban mér fényerőadatokat a fehéregyensúly pontos kalibrálásához. Optikai képstabilizátort továbbra sem integráltak, így marad az öttengelyes elektronikus SteadyShot képstabilizálás. A szoftver maradt a régi: kiváló automatikus módban próbálkozhatunk, videómódra válthatunk és előszedhetünk alkalmazásokat. Ez utóbbi tartalmazza a 4K videó lehetőségét, hangosképet, és panoráma módot, valamint az AR (kiterjesztett valóság) segítségével dinoszauruszokat, meg kábé mindenfélét pakolhatunk a képre. A jelenetválaszás manuális módban elérhető, de a HDR ellenfény-komepnzációval karöltve csak 8 megapixeles felbontás mellett.

[+]

A manuális mód nem olyan funkciógazdag, mint várnánk, de a záridő állíthatóságát szerencsére nem hagyták ki, relatív aprólékos skálán 1-1/4000-ig tudunk vele bűvészkedni. Az expozíciókorrekciót +/- 2 mértékben tudjuk igénybe venni, míg a fehéregyensúly belövésére előre meghatározott sémákból válogathatunk. A manuális fókusszal ki is merültek az élőképen kínált lehetőségek, az ISO (50-3200) a beállításokban keresendő, ahogy a HDR is, amit szintén csak manuális módban keríthetünk elő. A szoftver használata némiképp körülményesnek mutatkozik, így talán jobb, ha az automatikára bízzuk magunkat, noha nem mindig üdvös. A vaku valami veszett erős, zseblámpaként viszont meglehetősen gyenge, ellenben kérhetünk derítő vakuzást és vörös szem-effektus csökkentést is.

[+]

Az előlapi 1/3,06”-es Exmor RS szenzor 22 mm-es, széles látószögű f/2.0 rekeszértékű objektívvel dolgozik 13 megapixeles felbontásban. Itt kapcsolhatunk időzítést, valamint merőben szokatlan módon adott a manuális mód is, bár sokkal visszafogottabb mozgástérrel: az expozíciókorrekcióval és a fehéregyensúllyal próbálkozhatunk, ha nem kielégítő az eredmény, mert kozmetikai lehetőségeket nem nagyon találunk. A HDR-t ugyan kapcsolgathatjuk itt is, de sok teteje nincsen, bármilyen körülmények között képes kiégni a környezet, az eredmény pedig a legtöbb esetben vállalhatatlan. Nem is vállaltuk. Csutka kutyáról remek előlapi felvételeket sikerítettünk (katt), emberre irányítva azonban valami megdöbbentően félreértelmezi az algoritmus egyrészt a realitást, másrészt azt, hogy ezzel mit kéne kezdenie. A fény konkrétan zavarja a szenzort, gyér megvilágításban pedig zajos lesz a végeredmény, bár sokkal életszerűbb és használhatóbb, noha jónak semmiképpen nem mondható.

A képminőség erősen vitatható, ez mondjuk a legfinomabb megfogalmazása a tapasztalatainknak. A dinamika roppant szűk, sem 8 megapixellel, ellenfény-kompenzáció mellett, sem 23 megapixeles felbontásban HDR használatával nem sikerül érdemben kiszélesíteni a tartományt. A komolyabb lencsehibák közül erős torzítás a szélektől jóval beljebb is, valamint kromatikus aberráció figyelhető meg. Noha a vonalélesség a fókuszpontban rendben van, a BIONZ képfeldolgozó algoritmus veszett módon élesít, a részletek minimális nagyítás mellett is összemosódnak, a zajszűrés pedig vagy soha nem látott mértékű, vagy a másik véglet, mintha nem is lenne. Kedvezőtlen fényviszonyok mellett a lézeres autofókusz is hajlamos elveszíteni a fonalat, a LED villanó zseblámpának gyenge, egyébként meg olyan erős, vagy csak rossz ütemben dolgozik, hogy a szoftver sem tud vele mit kezdeni. De megfelelő fényviszonyok esetén a színek valóban ultra-élethűek, a kutya pedig intenzív mozgás közben is tűéles. Jobbára.

Este elképesztő vehemenciával próbálja élesíteni a motor a nem létező részleteket, míg a fehéregyensúly az RGB szenzor alkalmazásának ellenére is csúnyán megfekszik. Mi pedig fotózás helyett inkább le. Makró módot a kézi fókusszal sikeríthetünk, a témától (mondjuk mezei poloska) való távolság viszont így is jelentős, a nagyítás pedig nem tesz jót az alig létező részleteknek. Komolyabb energiabefektetés, némi alapismeretek és erőteljes manuális rásegítés ellenére sem mindig van reális esélyünk a várakozásoknak és a készülék ellenértékének valóban megfelelő képeket produkálni.

[+]

Videózni látszólag maximum FHD 60 fps minőségben tudunk, itt is akadtak fókuszproblémák (katt), az alkalmazások között azonban feltűnik a 4K opció is, hangsúlyos figyelmeztetéssel, hogy a készülék túlmelegedhet, amire a program bezárásával fog reagálni. A felvétel szintén dinamikátlan és nehezen követi az eseményeket (katt). A gyári lejátszó az Xvid-et és a DivX-et, valamint az AC3 hangot szokás szerint képtelen feldolgozni, kizárólag a frissebb kódolásokkal hajlandó foglalkozni, viszont a 2 és 4K felvételek sem okoznak problémát. A szoftver elérhetővé teszi az általános hang- és képbeállításokat, anélkül, hogy kilépnénk a lejátszóból, valamint egyéni felirat-megjelenítést is alkalmazhatunk. Kis ablakos mód meglepő módon nincs, ellenben a lejátszás a háttérben is folytatható, ekkor csak a hangot halljuk, a képet, vagy ennek sok értelmét, nem látjuk.

[+]

A zenelejátszó szoftver kissé színesebb, mint feltétlenül szükségesnek éreznénk, noha funkciókban nem szenved hiányt. Bár hangszínszabályzóért a Google Play Zenéhez kényszerülünk fordulni. Cserébe van várólista, amit tetszés szerint rendezhetünk, nyilván minden logikus aspektus szerint képes rendezni a tartalmakat, ha pedig nem lenne elég a helyben tárolt anyag, integrálásra került a Spotify is. A Beállításokban olyan dolgok felől rendelkezhetünk, mint a zenéhez tatozó adatok automatikus letöltése (borító, dalszöveg stb.), a zenék rendezési elve, vagy a zene megosztása hálózati eszközökkel. A hangbeállításokban továbbra is munkára fogható a DSEE HX algoritmus, ami fejhallgató csatlakoztatása mellet képes javítani az alacsony felbontású hanganyag minőségén. A ClearAudio+ általánosságban optimalizál, míg a Sony LDAC lehetőséget kínál maximum bitráta és frekvencia fenntartása mellett kisebb veszteséggel történő vezeték nélküli audioátvitelre. Mármint megfelelő eszköz csatlakoztatása esetén.

[+]

A sztereó multimédiás hangszóró teljesítménye egyébként jó, noha csendháborításért biztosan nem fognak minket feljelenteni. Cserébe maximum hangerőn is konstans minőséget hoz, ami attól függetlenül is kiemelkedő a mezőnyből, hogy a mélyek és magasak kissé fojtottak, a részletek pedig komplex képletek mellett hajlamosak összemosódni. Filmezésnél viszont kiválóan teljesít a jól elkülönülő hangszórópár, noha a drámai hanghatások rendre lagymatagul sikerülnek. Fül- és/vagy fejhallgatót - egyébként érdemes kissé komolyabb megoldást bevetni – esetünkben magunknak kellett keríteni a Sony MH750 helyett. De egy átlagos, közepesnél eggyel jobb fülessel is tökéletesen kielégítő élményben lesz részünk, küldjük rá az összes javító opciót és élvezzük az átlagosnál gazdagabban, tisztábban megszólaltatott zenét, bár egyes műfajok némi extra mélységet még elviselnének. Noha a mélyek alapvetően elegánsan domborodnak, a dinamika fogyatékosságai miatt mégis kiábrándítóan súlytalan marad. FM-rádió pedig úgy, ahogy van, nincs.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!